Azt, hogy a dohányzás és a passzív dohányzás öli az emberi szervezetet, már nemigen kell bizonygatni a szakembereknek. Az elszívott dohánytermékek utóéletével viszont keveset és kevesen foglalkoznak. Mennyi csikket termelünk évente és hány lakás borul lángba egy eldobott cigaretta miatt? Ennek néztünk most utána.

Kár a környezetért!


A British Medical Journal cikke szerint az utcán található szemét 25-50 százaléka az eldobott cigaretta csikkekből jön össze. Időközben az is kiderült, hogy a csikkek – csakúgy, mint az éppen füstölgő szál cigaretták - is karcinogén (azaz rákkeltő) vegyületeket, peszticideket és nikotint és más káros anyagokat tartalmaznak. Kutatók észrevették azt is, hogy a vízben elbomló csikk után nehézfémek jelennek meg a környezetben, és hogy laboratórium körülmények között már egy csikk is képes volt kárt tenni egy vizsgált halban.


Az antibiotikumokhoz és más kémiai vegyületekhez hasonlóan tehát az elszívott cigaretta hulladékai is veszélyesek a vízben élő szervezetekre. A radioaktív polónium egy másik gyilkos anyag, ami nemcsak a dohányos emberre lehet káros, hanem a talajt is nagy mértékben szennyezi. De hogy pontosan milyen méretű károkkal kell szembenéznünk itthon? Egy számítás szerint az egy év alatt „termelődött” 5,6 milliárd csikkel megközelítőleg 375 vasúti vagont tölthetne meg az arra vállalkozó.


A tűzről pattant károkozó


A dohányzás közismerten jelentős szerepet játszik a tűzesetek keletkezésénél is. Igaz ugyan, hogy számos egészségkárosodást okozó baleset, haláleset megelőzhető a csökkentett gyújtóhatású cigaretták bevezetésével, azonban ezek a cigaretták sem 100%-ban tűzbiztosak. Pár éve az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) részletes kutatást végzett a dohányzással összefüggő tűzesetekről annak érdekében, hogy kiderítse: mégis mekkora a baj. A tűzesetek vizsgálata során valamennyi esetről statisztikai adatlap készül, amely tartalmazza többek között az eset bekövetkezésének körülményeit. Az egyik legfontosabb adat a tűz keletkezésének oka. A dohányzás szempontjából ez kétféle lehet:

  • megállapított: amikor személyi és tárgyi bizonyítékokkal egyértelműen alátámasztható a dohányzás ténye és a tűzeset közötti ok-okozati összefüggés
  • vélelmezett: amikor csak közvetett bizonyítékok alapján jutottunk a dohányzásra, mint keletkezési okra.

table id=13 /


Mindezek alapján látható, hogy a dohányzás rendkívül sok esetben vezetett tűzesethez, azonban az esetszám a vizsgált (elmúlt) időszakban folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Ezzel párhuzamosan az adott időszakban csökkent a dohányzásból keletkezett tűzesetekben elhunytak száma is. Arányaiban azonban még mindig riasztóan magas az ilyen esetekben tűzhalált szenvedettek száma.


A dohányzás által okozott tűzesetekkel összefüggésben a 2004-2006-os időszak halálos tűzeseteiről rendelkezésre álló adatokat megvizsgálva a következőket állapították meg:


table id=12 /


A vizsgálat eredményei alapján 2006-ig minden 5. tűzesetnél elhunyt ember dohányzás miatt lelte halálát. A KSH legfrissebb adatai alapján 2012-ben 45 725, 2013-ban 27 263 tűzeset történt, azonban a dohányzás által okozott tűzesetekre sajnos nem találtunk friss statisztikát.


Forrás: Cheryl G Healton; K Michael Cummings; Richard J O''Connor; Thomas E Novotny Butt really? The environmental impact of cigarettes; 2011.; http://tobaccocontrol.bmj.com/content/20/Suppl1/i1.long

Linkek

nnk emblema logo

 

Kövess bennünket!

nnk emblema logo

Elérhetőségeink:

(+36 1) 476 1100
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6.