Az emberiség számos olyan betegséggel küzd napjainkban is, amelyek végleges legyőzéséhez még nem találta meg a megfelelő megoldásokat.  Ezek a betegségek az egyén, a társadalom, illetve az egészségügyi rendszerek teherbíró képessége szempontjából is súlyos terheket jelentenek. A daganatos megbetegedések is e körbe tartoznak. Bizonyos típusai ugyan gyógyíthatóak, jók a túlélési esélyek, ám a ráknak vannak különösen agresszív változatai is, amelyek végkimenetele egyértelműen halálozáshoz vezet.

Paradox módon a rákos megbetegedések, illetve halálozások a születéskor várható élettartam növekedésével válnak egyre gyakoribbá, hiszen a magasabb életkor esetében nagyobb a valószínűsége a kóros sejtelváltozásnak. A rákos megbetegedések mintegy kétharmada 65 éves kor fölött következik be.

A számok éves bontásokban is riasztóak nemzetközi, illetve hazai kitekintésben is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége 2014-ben közzétett átfogó kutatása szerint 2012-ben mintegy 14 millió új rákos megbetegedést diagnosztizáltak. A negatív trendnek megfelelően a tüdőrák – mindegy 1,8 millió új esettel – a legnagyobb arányban előforduló daganatos megbetegedés. 

Tüdőrák

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint Magyarországon 2013-ban a halálozások 27 százalékáért felelt valamilyen daganatos megbetegedés. A trendnek megfelelően szintén a tüdőrák a vezető halálok mindkét nem körében: nők esetében 21, míg a férfiak 30 százalékos az arány. A legfrissebb adatok szerint a magyar férfiak és nők körében stagnálás, illetve emelkedés figyelhető meg. A dohányzás a tüdőrák legfontosabb kockázati tényezője. Erre az összefüggésre világít rá az Innsbrucki Orvosi Egyetem két évtizedet átfogó kutatása is, ami szerint a tüdőrákos megbetegedések körülbelül 90 százalékáért a dohányzó életmód tehető felelőssé. Noha a tüdőrák a leginkább előforduló megbetegedés, az emlő, a petefészek, prosztata, vastag és végbél, a hasnyálmirigy daganatos megbetegedései is jelentős arányban okoznak halálozást.  

A megbetegedések előfordulása, illetve halálozási aránya nem csak a nemek, hanem a gazdasági-szociális fejlettség dimenziójában is értelmezhetőek. Más daganattípusok a jellemzőek a fejlett és fejlődő országok társadalmaira, emellett az európai kontinensen is eltérések mutatkoznak. Mivel rendkívül súlyos, nagy gyakorisággal, magas halálozási arányokkal bíró betegségcsoportról van szó, kiemelt szerepet kap a megelőzés, illetve a tudatos kockázatcsökkentés.

Sokat tehet az egyén a kockázatcsökkentés érdekében

Számos tévhit kering a rákkal összefüggésben. Többek között nem igaz, hogy az egyén semmit sem tehet a daganatos betegség kialakulása ellen. Az egészségtudatos életmód lehetőséget ad a kockázat csökkentésére.

A dohányzás elkerülése, az arról való leszokás, a mérsékelt alkoholfogyasztás, a lehető legtöbb testmozgás védőfaktorként jelenik meg. Szintén kockázatcsökkentő tényezőként hat a helyesen megválasztott táplálkozás, az óvatos napozás, az elhízás mérséklése, a kiegyensúlyozott szexuális élet, a stressz szűrése, illetve kezelése is.

Vannak jelek, amiket észre kell venni

A rákdiagnózis nem feltétlenül egyenlő a halálos ítélettel, a korai észlelés életmentő lehet. Ehhez viszont szükséges, hogy a társadalom minél nagyobb hányada legyen tisztában a rák jeleivel, tüneteivel. Jelzésértékű lehet az indokolatlan fogyás, a nyelési nehézség, nem múló köhögés, vagy nem gyógyuló seb vagy fekély, a megváltozott széklet és vizelet, elváltozás anyajegyen vagy szemölcsön. A szokatlan vérzés, illetve váladékfolyás, valamint duzzanat megléte mellben, vagy más testrészen szintén a gyanút erősíti, s érdemes elmenni szűrésre. 

(egeszseg.hu)