A stressz fogalma

• A XX. században került át a fogalom az orvostudományba, azonban kétféle értelemben is használták a stresszt. Egyrészt jelentette a szervezetre ható külső körülményeket (pl. magas hőmérséklet, erős ütés), másrészt az ezen körülmények hatására lezajló belső változásokat is.
• Végül a jelenleg is leggyakrabban használt fogalom Lazarus és Folkman (1984) nevéhez köthető, miszerint „ a stressz az, amikor egy személy a környezetből érkező megterhelést, kényszert vagy lehetőséget úgy ítéli meg, mint olyat, ami meghaladja erőforrásait”.

A stressz összetevői

1. Stresszor: Szervezetre ható külső erők, körülmények, veszélyeztető környezeti hatások, stresszhelyzetek (pl. fizikai sérülés, testi fenyegetettség, pszichológiai fenyegetettség). Ezeknek a legfontosabb közös jellemzőjük, hogy befolyásolhatatlannak tűnnek, úgy érezzük, hogy meghaladják képességeinket és negatívan befolyásolják az énképünket.

A stresszorokat több szempont alapján lehet csoportosítani:

1.1  Már megtörtént-e a kellemetlen, félelemkeltő esemény, vagy később fog megtörténni, illetve van-e lehetőségünk megküzdeni vele:

• Kár, veszteség: valamilyen végleges, visszafordíthatatlan stresszor pl. haláleset
• Fenyegetés: valamilyen elővételezett veszteség vagy kár pl. munkahelyen elbocsátástól való folyamatos fenyegetettség érzése
• Kihívás: az adott személy képességeinek kibontakozása irányába ható stresszor pl. túl magas munkahelyi kihívások

1.2  Összességében pozitív vagy negatív hatású a stressz:

• Distressz: káros, kellemetlen, hosszabb távon testi-lelki egészségkárosodáshoz vezet
• Eustressz: nem káros, sőt a fejlődést elősegíteni képes, a siker érzésével együtt járó aktivációra serkentő.

1.3. A stressz az élet mely területét érinti:

• Házastársi stressz: A megromlott házastársi kapcsolat, családi konfliktusok többféleképpen is hozzájárulhatnak az egészség megromlásához. Egyrészt közvetlen úton, a szív- és érrendszer, immunrendszer fiziológiai folyamataira hatva, másrészt követetten pl. a szorongás, depresszió előfordulási gyakoriságának növekedésével, valamint az egészségkárosító viselkedésformák megjelenésével.
• Munkahelyi stressz: Számos olyan munkahelyi tényező van, amely a legtöbb ember számára stressz keltő. Ez lehet:

  • Feladattal kapcsolatos stresszorok: pl. mennyiségi vagy minőségi túl vagy alulterheltség
  • Munkakörnyezettel kapcsolatos stresszorok: pl. túlzsúfoltság
  • Szervezetben betöltött szereppel kapcsolatos stresszorok: pl túl sok felelősség más dolgozók munkájáért, munkahelyi konfliktusok, vezetési stílus.
  • Szervezeten kívüli stresszorok: pl. személyes meggyőződések és a vállalati politka közötti konfliktusok

1. Stresszválasz: A megterhelés szempontjából két fő típust tudunk elkülöníteni: az izommunka végzésével és az információáramlással kapcsolatosat. Az információterhelésnek további két formája létezik: fiziológiai és pszichológiai. Az idegrendszerbe érkező információknak egy része tudatosul, ezek okoznak pszichológiai információterhelést. Az idegrendszerbe érkező, de nem tudatosuló – ezek vannak többségben - információk pedig fiziológiai információterhelést idéznek elő.

A stresszorra adott testi és pszichológiai reakciók lehetnek:

• rövidtávú hatások: pl. kortizolszint emelkedés, vércukorszint növekedés, immunreakció, szorongás, teljesítményromlás. (lásd a későbbiekben Cannon féle stresszreakció).
• hosszú távú hatások: A szervezet alkalmazkodik a hosszú időn keresztül fennálló stresszhez, azonban ez az alkalmazkodóképesség véges, kimeríthető. Ha sokáig fenn áll a stressznek hosszú távú negatív testi és lelki következményei lehetnek pl. (szív és érrendszeri megbetegedések, depresszió stb.). Az elmélet leírása Selye János nevéhez fűződik (Általános Adaptációs Szindróma, 1983 részletesen lásd a későbbiekben)

Ennek alapján végig gondolhatjuk, hogy egy egész napos irodai munka számítógép előtt ülve milyen stresszt okoz a szervezetünknek. A monitor tartós nézése közben a szemizmokban és/ vagy a kényelmetlen szék miatt a hát izmokban izomterhelés jelentkezik. Az olvasott információk tudatos feldolgozása pszichológiai, míg a monitor vibrálása fiziológiai információterhelést okoz. Ha nem teszünk ellene, akkor rövid időn belül elfáradunk, csökken az agyunk aktivitása és a teljesítményünk.

1. 3.  A stresszre adott választ és a megküzdést befolyásoló tényezők: Fontos kérdés azonban, hogy egyénileg mi jelent számunkra stresszt, saját tulajdonságaink és mintáink függvényében hogyan reagálunk rá, és a reakciónk megfelelő-e, azaz továbbsegít-e minket az életben, vagy hátráltat. A stressz reakciónkat sok minden befolyásolja: pl. személyiség tulajdonságok (pl. rugalmasság-merevség, érzékenység, önértékelés, kontroll érzés), megküzdő képességek, stressz érzékenység, nem megfelelő egészségviselkedés (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás stressz esetén), immunkompetencia, szociális támogatottság.