A mesterségesen előállított aszpartám eleinte óriási sikertörténetként robbant be az édesítőipar történetébe. Nem sokkal ezután viszont megjelentek a kétkedők is, akik szerint a használata egészségügyi kockázatot jelenthet. Az Európai Unió illetékes szakbizottsága ugyanakkor egy újabb átfogó vizsgálatot követően ismét teljesen biztonságosnak ítélte azt.

„A 60-as években megalkotott, majd szélsebesen elterjedt aszpartám nem véletlenül lett az egyik legközkedveltebb mesterséges édesítő a piacon.”- mondja dr. Lugasi Andrea a Budapesti Gazdasági Főiskola Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Vendéglátás Intézeti tanszékének vezetője. „A két különböző aminosavból származó új vegyület ugyanis közel 200-szor édesebb a hagyományos kristálycukornál, így már rendkívül kis mennyiség is elegendő az ételek édesítéséhez.” A tanszékvezető asszony szerint ezt a tulajdonságát leginkább a fogyókúrázók kedvelik, de a cukorbetegek körében is igen népszerű, hiszen anélkül használhatják ezt az édesítőt, hogy bele kellene számolniuk akár energia-, akár szénhidrát forrásként az étrendjükbe.


Kép: flickr.com/Yortw


„A címkéken E951 számmal jelölt aszpartám ugyanakkor érzékeny a hőre, ezért érdemes más édesítőszert használnunk, ha kalóriaszegényen szeretnénk sütni-főzni. Ha mégis aszpartámmal édesítünk, a főzési idő végén akkor keverjük az ételhez, amikor már elkészült és lehűtöttük, így az édesítő ereje nem csökken majd.


Az áruházak polcain találhatunk aszpartámot?


„Az aszpartám talán a felsorolt előnyös tulajdonságainak is köszönhetően a szaharin, az aceszulfám-K és ciklamát mellett egyike a négy legelterjedtebb intenzív édesítőszernek.”- mondja Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Tudományos Bizottságának elnöke.  „Ennek ellenére viszonylag kevés a tisztán aszpartámmal ízesített élelmiszer. Ezt az édesítőt ugyanis leginkább kombináltan alkalmazzák az élelmiszeriparban, asztali édesítőként pedig különböző fantázia neveken találkozhatunk vele.”   A vegyészek ilyenkor az alkotóelemek előnyös tulajdonságait igyekeznek ötvözni, a nem túl előnyös jellemzőket pedig háttérbe szorítani. Ha többféle édesítőszert alkalmazunk egyszerre, mindegyikből kevesebbet kell használnunk ugyanolyan édes íz biztosításához, mintha ha külön-külön édesítenénk velük, mivel jelentősen felerősítik egymás édesítőerejét. De a kutatók szeme előtt leginkább mégis az a cél lebeg, hogy a kiváló tulajdonságok mellett a cukor tiszta édes ízéhez hasonlót kapjanak.


Az aszpartám a szervezetünkbe érve elemeire esik szét, és úgy hasznosul. „E tulajdonsága miatt viszont a fenilketonuria (PKU) nevű veleszületett anyagcsere betegségben szenvedők számára veszélyes, hiszen a bomlás során az aszpartám aszparaginsavvá és fenil-alaninná válik, amelyből a fenil-alanint a PKU-s beteg szervezete nem tudja feldolgozni.”- mondja dr. Lugasi Andrea. „Ezért fontos, hogy ők alaposan olvassák el a címkét, és ha azt látják rajta, hogy „fenil-alanin forrást tartalmaz” - amit az aszpartámot tartalmazó termékeken mindig feltüntetnek -, bármilyen kívánatos is a kiválasztott áru, helyezzék vissza a polcra!”


Vajon tényleg biztonságos az aszpartám?


Az aszpartammal kapcsolatban szinte a megjelenése óta olvashatók kételkedő tanulmányok. Éppen ezért az aszpartám egyike a legalaposabban megvizsgált élelmiszer-adalékanyagoknak, és a biztonságos fogyasztását nagyszámú tanulmány támasztja alá. Az Európai Unió illetékes szakbizottsága pedig 2013-ban immáron többedjére is teljesen biztonságosnak ítélte az aszpartámot azzal a kikötéssel, hogy az elfogadható napi bevitel mennyiségét ne lépjük túl. Ez az érték az aszpartám esetén 0-40 mg/testtömeg kg, amit viszont annyira körültekintően határoztak meg, hogy még akkor sem okozna egészségkárosodást, ha minden egyes napon bevinnénk a szervezetünkbe az engedélyezett maximális mennyiséget. „Jó, ha tudjuk, hogy ezt az értéket kiegyensúlyozott táplálkozás esetén szinte lehetetlen elérni, még az édesítőszereket nagyobb arányban fogyasztó cukorbetegeknél és az édes ízt különösen kedvelő kisgyermeknél is.”- mondja Szűcs Zsuzsanna. „Az ételekhez való adagolásnál nagyon figyeljünk, hiszen az aszpartám erős édesítő hatása miatt, már nagyon-nagyon pici mennyiség is elegendő lehet belőle. Segíthetnek a címkék is a tájékozódásban: ezeken ugyanis megtalálhatjuk, hogy hány csepp vagy tabletta pontosan mennyi cukornak felel meg.”


Konkrétan milyen élelmiszerekben találhatunk aszpartámot?


Az édesítőszerek, így az aszpartám is csak a Magyar Élelmiszerkönyvben felsorolt élelmiszerekhez, az ott megadott mennyiségben használható fel, kizárólag édesítési célokra. De hogy milyen termékek is szerepelnek itt? Összeszedtük…


    <li>Csökkentett energiatartalmú vagy hozzáadott cukor nélkül előállított:</li>

    <li><strong>alkoholmentes italok</strong></li>
    <li><strong>desszertek</strong></li>
    <li><strong>édességek </strong></li>
    <li><strong>lekvárok, dzsemek, zselék.</strong></li>

    <li>De aszpartám tartalmú termékekre bukkanhatunk akkor is, ha</li>

    <li>édes-savanyú <strong>gyümölcs- és zöldségkonzerveket</strong></li>
    <li>édes-savanyú halból, tenger gyümölcseiből és puhatestűekből készült konzerveket</li>
    <li><strong>gabonából vagy diófélékből készült rágcsálnivalókat</strong></li>
    <li><strong>alkoholos italokat</strong> vásárolunk.</li>

Forrás: European Food Information Council

Linkek

nnk emblema logo

 

Kövess bennünket!

nnk emblema logo

Elérhetőségeink:

(+36 1) 476 1100
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6.