Pár hete jelent meg egy olyan rendelet Magyarországon, amely jogszabályban határozza meg a közétkeztetés kereteit a hazai oktatási intézményekben és kórházakban. Mit lehet és mit nem? Mennyit és pontosan mikor? Utánajártunk, mi változik szeptembertől.

Fotó: Sarah Roos / Flickr


Mennyi az annyi?


Nem minden oktatási és egészségügyi intézmény biztosít napi háromszori étkezést diákjainak, lakóinak vagy „beugró vendégeinek”. Vannak olyan menzák ugyanis, ahol egy nap ötször – tehát reggelire, tízóraira, ebédre, uzsonnára és vacsorára is – kerül valamilyen fogás az ebédlőasztalra. Ezeknek az intézményeknek a feltálalt ételekkel fedezniük kell az étkezők energiaszükségletének 100 százalékát. Ahol az ebéd mellett csupán tízórait és uzsonnát kapnak, ott 65 százalék az előírás, ahol pedig csak ebéd érhető el az étkezők számára, ott 35 százalékot kell biztosítani a napi tápanyag- és energiabevitelből. A közétkeztetőknek természetesen figyelembe kell majd venniük az életkori különbségeket is, hiszen teljesen más kalóriaszükséglete van egy 6 és 36 évesnek.


Legyen változatos!


Szeptembertől fekete-fehéren előírják a közétkeztetést biztosító intézmények számára azt is, hogy mi számít változatos étkezésnek. A legfőbb rendelkezések a következők:


    <li>Minden főétkezés tartalmazzon <strong>legalább egyféle állati eredetű fehérje</strong> típust: tehát húst, tojást sajtot vagy valamilyen más tejterméket.</li>
    <li>Egész napos étkeztetés esetében kötelező <strong>legalább 4 adag zöldséget és/vagy gyümölcsöt</strong> felszolgálni és ebből az egyiknek nyersnek kell lennie.</li>
    <li>Szintén az egész napos közétkezésben <strong>3 adag gabona alapú étel</strong> az előírás, amelyből az egyiknek teljes őrlésűnek kell lennie.</li>

 


A feketelistás tételek


A rendelet keretében számos korlátozás is hatályba lép 2014 szeptemberétől. Édesség például önálló ebédként nem adható, így az iskolásoknak és a kórházi fekvőbetegeknek egy időre valószínűleg meg kell majd válniuk majd a sodóban tocsogó aranygaluskától és gőzölgő lekváros buktáktól. Az italok esetében még szigorúbbak voltak a szabályozást megalkotó szakemberek: koffeintartalmú, szénsavas és cukrozott italok, illetve szörpök és energiaitalok sem kerülhetnek 18 év alatti fiatalok és gyerekek kezébe a közétkeztetés keretein belül. Sokak kedvence, a „menzás” tea és a kakaó viszont megúszta a szabályozást, így velük még találkozhatunk az iskolai és kórházi étkezőkben. A bölcsődések számára a bő zsiradékban sütött fogások kerültek tiltólistára a szeptemberben hatályba lépő rendeletben, a sóhasználat mérséklése pedig minden közétkeztetéssel foglalkozó vállalkozások számára előírás lett.


Kötelező a tájékoztatás!


Új elvárás a közétkeztetők irányába, hogy a feltálalandó fogásokról részletes információt biztosítsanak majd minden érdekelt számára. Így tehát az étlapon fel kell majd tüntetni az adott fogás energia-, zsír-, fehérje-, szénhidrát-, cukor- és telített zsírsav tartalmát is és ezt a lapot jól látható helyen az intézményen belül el is kell majd helyezniük.


A szeptembertől hatályos rendelettől azt várják, hogy ami eddig csak ajánlásként szerepelt, most már kötelező érvényű lesz minden közétkeztető számára. Ez pedig rövid és hosszútávon is hozzájárul a gyermekek egészségesebb étkezéséhez és táplálkozási szokásainak kialakulásához.

Linkek

nnk emblema logo

 

Kövess bennünket!

nnk emblema logo

Elérhetőségeink:

(+36 1) 476 1100
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6.