Az interneten böngészve számtalan vizsgálati lehetőséget találunk bizonyos betegségek kiderítésére. Fontos megemlíteni, hogy ezeket a módszereket minden esetben az orvos által végezett fizikális (hallgatózás, kopogtatás, tapintás) vizsgálat előzi meg. Ezen eredmények függvényében dönti el az orvos, hogy a továbbiakban a pontos kórisme felállításához milyen diagnosztikus módszer szükséges.
Mi is az a diagnosztika?
Olyan orvosi eljárás, amely a panasz okának feltárására, a beteg állapotának tisztázására, valamely betegség fennállásának igazolására vagy kizárására irányul, de − önmagában − nem célja az állapot megváltoztatása.
Mi is az a diagnosis?
Magyarul, kissé régiesen "kórisme"-nek mondják. A diagnózis tömör összefoglalása annak, amit az orvos a vizsgált személy állapotáról megtudott.
Diagnosztika részei:
anamnézis, fizikális vizsgálat, műszeres vizsgálat, laboratóriumi vizsgálat, képalkotás
Amikor betegek vagyunk és felkeressük a háziorvosunkat az anamnézis felvételét követően (személyes adatok felvétele, jelen panaszainak, korábbi betegségeinek megismerése) a fizikális vizsgálatra kerül sor: az érzékszervekkel és néhány egyszerű eszköz segítségével végrehajtott vizsgálatok összességét nevezzük fizikális vizsgálatoknak.
Vannak olyan diagnosztikai módszerek, amelyek rutin vizsgálatnak minősülnek pl: általános vér és vizeletvizsgálat, Röntgen vizsgálat, Ultrahang vizsgálat, CT. Napjainkban a technikai fejlődésnek köszönhetően lehetőség van arra, hogy indokolt esetben, szakorvos javaslatára a pontos diagnózis kihederítése érdekében speciális vizsgálatokon vegyünk részt pl: csontszcintigráfia, PET, Mágneses magrezonancia angiográfia, Echoenkefalográfia, SPECT.
###Laborvizsgálat
A labor vizsgálat leggyakrabban a vér és a vizelet vizsgálatát jelenti. A rutin vérvizsgálat során információt kaphatunk a vér alakos (vörösvértest, fehérvérsejt, vérlemezke) és kémiai (Na, K, koleszterin, stb) elemeiről. A szervezetünk vizsgálatának a legegyszerűbb és leggyorsabb módja a vérkép elemzése, laboratóriumi vizsgálata. Az egészségi állapotunk felmérésére éppúgy alkalmas vizsgálati módszer, mint bizonyos betegségek felismerésére. (Pl: vérszegénység, leukémiák).
Ugyanakkor képet kaphatunk a máj- és vese működéséről, vércukorszintről, vérzsírok szintjéről a hormonrendszer működéséről. Ezeket a vérsavóból nézik.
A vérelemzési eredményen feltüntetett referencia értékek, több tényezőtől függnek: befolyásolják az életkor, a nem, az elfogyasztott ételek és italok, a szedett gyógyszerek. Egyes értékek meghatározásánál - pl. vércukor - éhgyomri vizsgálat szükséges. A különböző laboratóriumokban használt mértékegységek sem mindig egységesek, ezért találkozhatunk különböző értékekkel.
A vizelet a vese működésének eredménye, azaz segítségével egy sor belgyógyászati problémára derülhet fény. A vizelet elemzése során kimutathatók a húgyúti fertőzések, a cukorbetegségre vagy a gyulladásra utaló fehérjék. Ahhoz, hogy a laboratóriumi vizsgálatok hiteles eredményt adjanak, mindenekelőtt megfelelő tisztaságú, külső szennyeződésektől mentes vizeletet kell nyernünk. Ehhez az ún. reggeli első, középsugaras vizeletre és egy megfelelően tiszta vízgyűjtő edényre van szükség.
Így készítsük elő az edényt!
Az edény, amiben szállítani szeretnénk a vizeletet, legyen tisztára mosott és fertőtlenített, záródjon jól, ne legyen túl nagy. Kiváló lehet például egy kiürült, alkoholos gyógyszertári üveg, egy-egy elfertőtlenített, egy-két decis befőttes üveg is, de akár a laboratóriumból kapott vagy gyógyszertárban vásárolt, kifejezetten erre a célra szolgáló pici, csavaros műanyagtartály is. Címkézzük fel precízen!
A középsugaras vizelet titka
Mivel szeméremtájékon előfordulnak kórokozók, a vizelet levétele előtt érdemes megmosakodni. A férfiaknál célszerű a hímvesszőt és a makkot, nőknél pedig a kis- és nagyajkakat, illetve a hüvelybemenetet megmosni. Ehhez használhatunk egyszerű szappant vagy intim mosakodót, a lényeg, hogy ezt alaposan öblítsük aztán le. Ha szárazra törülköztünk, a vizeletsugár első, igen kicsi mennyiségét hagyjuk kicsorogni, ezzel átmossuk a húgycsövet. Ezután 0,5-1 dl vizeletet fogjunk fel a vízgyűjtő tartályba, amelynek szájához közben semmivel ne érjünk hozzá! A reggeli első, középsugaras vizelet "aranyat ér": ez a legkoncentráltabb, így ez jelzi legnagyobb valószínűséggel a rendellenességeket.
Ha tehetjük, a laborba indulás előtt ne sokkal vegyük le a mintát (maximum két órával előbb), hogy ne álljon sokáig - így is elszaporodhatnak bizonyos kórokozók, amelyek hamis eredményt adhatnak.
Ha vizeletet kell gyűjteni
Speciális vizsgálatok esetén előfordulhat, hogy 24 órán át tartó vizeletgyűjtést kérnek. Ekkor a gyűjtés kezdőnapján a reggeli első vizeletet még nem kell a tartályba üríteni, de azt követően egész nap, majd a másnap reggeli első vizeletet is a speciális, zárható edénybe kell gyűjteni, és a mintát hideg, sötét helyen (hűtőben) kell tárolni. Természetesen nem kell az egész napi gyűjtés eredményét leadni, csak egy mintát belőle, ilyenkor a labor felé jelezni kell a teljes vizelet mennyiségét, így tudnak napi teljes kiválasztott anyagmennyiséget számolni.
Fontos! Nőként ha tehetjük, ne a menstruáció alatt vagy fennálló hüvelygyulladás alatt menjünk laborvizsgálatra, mert a mintába akaratlanul is kerülhet vörösvérsejt, ami az eredményeket meghamisíthatja. Vörösvérsejt a húgyutakból kerülhet ugyan a vizeletbe, és nagyobb bajt jelezhet; míg a menstruáció miatti "rossz" eredmények felesleges aggodalmat generálhatnak.
###Elektrokardiográfia-EKG
A szívműködést kísérő elektromos változásokat regisztrálja és ábrázolja papíron, vagy monitoron. A vizsgálat eredményeként kapott EKG-görbe (elektrokardiogram) alakja segíti az orvost a helyes diagnózis felállításában.
A normálistól eltérő mintázat különböző elváltozásokra, betegségekre utalhat, mint például:
  • szívizomkárosodás
  • szívmegnagyobbodás
  • veleszületett szívhibák
  • szívbillentyű rendellenesség
  • szívritmuszavarok
  • tachycardia, vagy bradycardia (a szívizom túl gyakori, vagy túl ritka összehúzódása)
  • extrasystole (soron kívüli szívütés)
  • szívkoszorúér betegség
  • miocarditis (szívizomgyulladás)
  • pericarditis (szívburokgyulladás)
  • elektrolit-háztartás zavara
  • szívroham, infarktus (roham közben, illetve a roham után)
  • tüdőembólia

Speciális EKG vizsgálatok
Folyamatos EKG monitorozás történhet egyes beavatkozások, műtétek alatt, illetve kórházban fekvő betegeknél, ha az állapotuk megkívánja. Szívritmuszavarok diagnosztizálásához is olykor folyamatos 24 órás, vagy még hosszabb idejű, hordozható EKG monitor (Holter) viselése szükséges. Terheléses EKG vizsgálatot olyan betegség gyanúja esetén végeznek, melynek jelei csak fizikai aktivitás hatására kimutathatóak. Ekkor az alanynak szobabiciklin, vagy futópadon kell mozgást végeznie a vizsgálat alatt.
###Elektroenkefalográfia – EEG
Mi is az EEG?
Az EEG két értelemben: az elektroenkefalogram maga a lelet, az elektroenkefalográfia pedig a vizsgálat neve, ami az epilepszia-diagnosztika legfontosabb segítője. EEG vizsgálat alatt az agyi elektromos tevékenység kerül rögzítésre. Az elektromos jeleket az agy idegsejtjei bocsátják ki, ezeket érzékelik a fejbőrre helyezett elektródák, és továbbítják az ún. poligráfiás kiíróra, amely elvezetésenként külön grafikon formájában rajzolja ki azt papírra, vagy a számítógép képernyőjére.
###Röntgen vizsgálat (RTG)
Wilmhelm Conrád Röntgen nevéhez fűződik, kísérleteit az 1895-ös években kezdte meg. Az egyik legrégebben és legszélesebb körben alkalmazott diagnosztikai módszerek egyike. Főbb alkalmazási területei: tüdőszűrés (gyulladások, TBC), daganatdiagnosztika, csontelváltozások (pl: törések kimutatása). Az orvosi képalkotás kifejezés azokra a technikákra és eljárásokra utal, amelyeket arra használnak, hogy az emberi testről (vagy annak bizonyos részéről) képeket alkossanak.
RTG kép keletkezése
Az RTG kép keletkezésében más szabályok érvényesülnek, mint a fényképezésben. Az Rtg kép egyes részleteinek világosság-különbsége, kontrasztja a röntgensugárnak a vizsgált tárgyban bekövetkező elnyelődésétől függ. Ahol a testen szinte akadálytalanul áthalad ott sötétebb, ahol pedig jórészt elnyelődik ott pedig világosabb lesz.
###Az ultrahang (UH) vizsgálat
A 70-es évek elején terjedt el az orvosi gyakorlatban, Napjainkban igen gyakran használt vizsgálati módszer, hiszen semmilyen kellemetlenséget, vagy kockázatot nem jelent a páciens számára. Nem jár sugárterheléssel sem, ezért szükség esetén többször is ismételhető. Az ultrahangot általában a hasi-, illetve kismedencei szervek vizsgálatára használják, jól megítélhető segítségével a vese, a máj, a lép, a hasnyálmirigy, a nagyobb erek, az epehólyag, és az esetlegesen megnagyobbodott nyirokcsomók, valamint széles körben alkalmazzák a magzati fejlődési rendellenességek diagnosztikájában is.
Az ultrahang egyéb felhasználási területei ezen kívül:
Color-doppler: Az erek állapotának vizsgálat ( pl: thrombosis, nyaki erek szűkületének kimutatása).
Echocardiographia: az egyik legfontosabb kardiológiai vizsgáló módszer, segítségével a szívet működés közben vizsgálhatjuk, információt kapunk az áramlási viszonyokról, a szív méretéről, izomzatának és billentyűinek működéséről
Az endoszkópos vizsgálatok: nagyon nagy segítséget jelentenek az orvosok számára a gyomor-bél rendszer betegségeinek felismerésében (Pl: gyomorfekély, gyomor és bél daganatok). Az endoszkópia során vékony vizsgálófejet vezetnek be a nyelőcsövön keresztül a gyomorba (gastroscopia), vagy még lejjebb a vékonybélbe. A colonoscopia a vastagbél, a rectoscopia a végbél tükrözéses vizsgálatát jelenti. A gyomortükrözés előtt 8-12 órával nem szabad enni, a vastagbéltükrözés előtt pedig hashajtást, valamint ha szükséges, beöntést végeznek. A vizsgált testüreget feltöltik levegővel, amely kissé kellemetlen lehet. Az így felfedezett daganatokból minta is vehető, a kisebb polipokat el lehet távolítani, ha pedig valahol vérzés van, azt meg lehet szüntetni. Tehát ez a vizsgálat már nemcsak a diagnózist szolgálja, hanem egyben bizonyos esetekben terápiás lehetőséget is biztosít.
###Metszetek és dimenziók: a CT és az MR
A CT (computer tomográf) is röntgensugárzáson alapuló módszer, ám itt több felvétel készül, majd a metszeteket számítógépes technikával összeillesztik, így a vizsgált területet három dimenzióban is tudják ábrázolni, azaz jobban megítélhetők az esetleges elváltozások. A CT egyaránt alkalmas a koponya, a mellkas, a hasi szervek vagy az erek vizsgálatára.
A CT vizsgálatokban gyakran használnak kontrasztanyagokat, hogy az egyes szervek és szövetek még jobban elkülöníthetők legyenek a képeken. Ezeket leggyakrabban vénás injekció formájában adják be, hasi CT előtt az is előfordulhat, hogy a páciensnek egyszerűen meg kell inni a kontrasztanyagot. A vizsgálatot általában éhgyomorral szokták elvégezni, ami nemcsak a képalkotás miatt fontos, hanem azért is, hogy a kontrasztanyag kisebb eséllyel okozzon émelygést vagy hányingert. A CT vizsgálat általában 5-20 percig tart. A CT szintén ionizáló sugárzással dolgozik, ezért alkalmazása csak orvosilag indokolt esetekben célszerű.
Egészen más elven működik az MR (mágneses rezonancia). A páciens – kontrasztanyag beadásával vagy nélküle – egy nagy hengerbe kerül. Az elektromágneses teret létrehozó, akár 45 percig is hangosan kattogó és dübörgő gép amennyire félelmetesnek tűnik, annyira veszélytelen. Itt nincs sugárzás: mágneses mezőt hoznak létre, amelyben a berendezés a szervezet folyadéktereinek változásait érzékeli. A lágy szövetekről az MR vizsgálat nyújtja a legpontosabb információt, azokat a részeket is meg tudja jeleníteni, amelyekre a röntgenen a csontok árnyékot vetnek. Nem vethető viszont be olyan betegnél, akinek bármilyen mágnesezhető fém – egyes protézisek, szívritmusszabályzó – van a szervezetében. Az MR drága és hosszú ideig tartó vizsgálat, ezért fontos, hogy azoknak a betegeknek legyen lehetőségük rá, akiknél más módszerrel nem állítható fel a pontos diagnózis.
###Nukleáris medicina: csontszcintigráfia és PET
A nukleáris medicína tárgykörébe tartoznak azok a speciális vizsgálati módszerek, amelyekhez radioaktív anyagot használnak fel. A csontszcintigráfia az izotópos csontvizsgálat során a beteg szervezetébe sugárzó izotópot juttatnak be, majd a testet egy az izotóp által kibocsájtott gamma-sugárzást felfogó, lassan mozgó kamera pásztázza végig mintegy 20 perc alatt.
A kóros részek a megváltozott anyagcseréjük miatt másként viszonyulnak a kontrasztanyaghoz, mint az egészséges szövetek, ezért ahol elváltozás van, ott fokozottabban dúsul, vagy épp kevésbé halmozódik fel az izotóp. A módszerrel a teljes csontrendszer feltérképezhető annak érdekében, hogy kiderüljön, van-e daganatos elváltozás, alakult-e ki csontáttét valahol. Az alkalmazott izotóp gyorsan lebomlik és kiürül, ám nem tanácsos a vizsgálat gyakori ismétlése.
A PET (pozitron emissziós tomográfia) nem anatómiai adottságokra fókuszál, hanem a szervek működését veszi górcső alá: azt vizsgálja, hogy az egyes szervekben milyen a vérkeringés vagy a cukor-anyagcsere. A vizsgálat során a sejtek különféle tápanyagait (aminosavat, glükózt) sugárzó izotóppal (pl. FDG) jelölik meg. A ráksejtek azáltal árulják el magukat, hogy fokozott tápanyagigényük miatt magukhoz vonzzák ezeket az izotóppal jelölt részecskéket, s így magukra irányítják a figyelmet.
 A PET nagyon korszerű eljárás, ám nem képes valamennyi daganattípus felismerésére, s méretbeli korlátai is vannak, továbbá esetenként gyulladásos folyamatot is mutathat daganatnak.
###Speciális diagnosztikai módszerek
Mágneses magrezonancia angiográfia: a mágneses magrezonancia angiográfia (érfestés) (MRA) olyan MRI technika, amelyet a fej és a nyak ereinek a vizsgálatára alkalmaznak
Echoenkefalográfia: az echoenkefalográfia az agyról ultrahanghullámok segítségével ad képeket. Ezt az egyszerű, fájdalmatlan és aránylag olcsó eljárást leginkább a két évnél fiatalabb gyermekek vizsgálatára használják, mivel az ő koponyájuk elég vékony ahhoz, hogy átengedje az ultrahanghullámokat. Gyorsan, akár a betegágy mellett is alkalmazható a hidrokefalusz (köznyelven vízfejűség) és az agyvérzések kimutatására.
SPECT - Foton emisszión alapuló komputertomográfia: a SPECT (Single Photon Emission Computed Tomography) a radioaktiv izotópokat az agyi vérellátás leképezésére használja.
@Ha panaszunk van, forduljunk orvoshoz, hiszen a fizikai vizsgálatot követően ő fogja eldönteni, hogy számunkra melyik a legmegfelelőbb diagnosztikai módszer, melyik az, amely segít kideríteni betegségünket.@	

Linkek

nnk emblema logo

 

Kövess bennünket!

nnk emblema logo

Elérhetőségeink:

(+36 1) 476 1100
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6.