Belégzés és kilégzés. Feszítés és nyújtás. Koncentráció és ellazulás. A jóga az ellentétek sportja, ami amellett, hogy átmozgat és izmosít, a lelkünkre is jó hatással van. Utána jártunk, hogy miért.

Mi is az a jóga?


A jógát sokszor az egyszerűség kedvéért sportnak hívjuk. Mit sportolsz? Jógázom, hangzik a válasz. Pedig a jóga valójában egy összetett filozófia és egy relaxációs- és terápiás módszer, ami a testtől és az érzelmektől kezdve az elmén át az emberi kapcsolatainkig hatást gyakorol ránk. A jóga révén megtanuljuk tudatosítani és ellenőrizni a teljes énünket.


Kép: flickr.com/Jasmine Klaudis


Hogyan függ össze a jógában a test és a lélek?


Induljunk ki abból az alapvetésből, hogy a testi és lelki működéseink közt állandó kölcsönhatás van, így a testi folyamatok harmóniája a lelki egyensúlyra is befolyással bír. A jóga központi filozófiája is erre az elgondolásra épül, amely szerint a mindennapokban felvett testhelyzetek tükrözik a lelkiállapotunkat. Egy zárkózott embernél például könnyedén rögzülhet a hétköznapokban egy zártabb testtartás, ami tükrözi ezt a belső állapotot. Elzárkózásra utalhatnak a keresztbe font karok vagy éppen az álló testhelyzetben beszélgetés közben keresztezett lábak. Különösen a feszültség és stressz esetén szembetűnő egy-egy berögződés: a vállunk görcsössé, a hátunk görnyedté válhat, olykor pedig idegesen toporgunk várakozás közben vagy éppen a gyomrunk rándul görcsbe.


A különböző érzelmeink hatására különböző testhelyzeteket veszünk fel, csakhogy fordítva is működik ez a mechanizmus. Azaz nem pusztán a belső folyamataink vetülnek ki a testünkre, hanem a testtartásaink is kihathatnak az érzelmeinkre. Ez annyit jelent, hogy a jóga során elsajátítható testhelyzetek (úgynevezett ászanák) segítségével megváltoztathatjuk az érzéseinket is.


Végső soron a jóga gyakorlása közben különböző pozíciókat (a már korábban említett ászanákat) veszünk fel, amelyekkel megtanuljuk fegyelmezni a testünket. Bár rengeteget dolgozunk a testünkkel, a „keleti” gondolkodás mentén megtanuljuk, hogyan kontrolláljuk a testünket mentális, fizikai és érzelmi szinten egyaránt.


Hogyan használják a test és lélek összefüggéseit más terápiás módszerekben?


Ez a gondolkodás a nyugati világot is meghódította, és az alternatív orvoslás területén is utat tört magának. Alexander Lowen például leírta a különböző személyiségekre jellemző testtartásokat, amiből később kifejlődött az úgynevezett bioenergetikának nevezett terápiás módszer. Ekkor a páciensek tudata a feszült izmokra összpontosul, akik így szembesülnek azzal, hogy mennyire görcsösek és túlfeszültek a hétköznapokban testileg-lelkileg egyaránt. Egy másik módszer, a strukturális integrálásnak elnevezett terápia szülőanyja, dr. Ida Rolf a mélyre hatoló masszás segítségével igyekezett megszabadítani a pácienseit a bennük dúló feszültségtől. A módszer hívei a feszült területeket masszázzsal igyekeznek ellazítani, ami rengeteg érzelmet, elnyomott emléket hozhat a felszínre.


Miért egyedülálló a jóga?


A jóga azért számít mind a mai napig kuriózumnak a különböző mozgásformák között, mert egyesíti a fizikai gyakorlást (tehát az aktív mozgást) és a szellemi elmélyülést, azaz a meditációt. Ha a fizikai munka mellett a rossz tartást előidéző mentális és érzelmi problémákat is kibogozzuk, a jó testtartás könnyebben megmaradhat, és a lelki működésünkben is tudatosabbá válunk.


A különböző testtartások mellett a gesztusaink is jellemeznek minket. A jóga ezeket az apró mozdulatokat is használja ahhoz, hogy a megfelelő testtartásokkal párosítva a megfelelő tudatállapotba juttasson minket.


Hogyan néz ki a gyakorlatban?


A laza, feszültségmentes pózok, a megfelelő gesztusokkal kiegészítve megkönnyítik a befelé fordulást. Ezt többféleképpen érhetjük el. Az egyik lehetőség, hogy minden egyes izmot a figyelem középpontjába helyezünk, majd ellazítjuk őket. A test így békés, nyugodt állapotba kerül.


Ahhoz, hogy az ellazulást követően tökéletesen vegyük fel az ászanákat, összpontosítanunk kell. A pozíciók tökéletesítésekor fontos a kitartás, az elhivatottság és a türelem, amelyek mentén megtanuljuk, hogy az akaratunk és a tudatos döntéseink képessé tesznek minket arra, hogy a kitűzött célt elérjük. Ez a tapasztalat a hétköznapokra is érvényesíthető, és öntudatlanul válik a jóga gyakorlásával általános munkamóddá. Végső soron megtanuljuk, hogyan kell igazán befelé figyelni és koncentrálni, ami az önelemzéshez és a meditációhoz elengedhetetlen.


Forrás: Szvámi Ráma, Rudolph Ballentine, Szvámi Adzsaja: A tudat evolúciója - Jóga és Pszichoterápia,  Mandala-Veda Könyvkiadó

Linkek

nnk emblema logo

 

Kövess bennünket!

nnk emblema logo

Elérhetőségeink:

(+36 1) 476 1100
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6.