Az ízüket kedveljük, jótékony hatásaikat ismerjük, de még mindig messze elmaradunk az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásától. Eszerint naponta minimum 400 g zöldséget és gyümölcsöt kellene ennünk.
Az ízüket kedveljük, jótékony hatásaikat ismerjük, de még mindig messze elmaradunk az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásától. Eszerint naponta minimum 400 g zöldséget és gyümölcsöt kellene ennünk. Miért fontos zöldséget és gyümölcsöt is az asztalra tenni? A zöldség- és gyümölcsfogyasztás rendkívül egészséges, hiszen különböző kutatások igazolták, hogy ha megfelelő mennyiséget eszünk belőlük, az csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, a kettes típusú cukorbetegség és bizonyos daganatos megbetegedések kockázatát. Emellett azok, akik elegendő zöldséget és gyümölcsöt tesznek a tányérjukra, kisebb eséllyel lesznek elhízottak és jobban pótolják a szervezetük vitamin- és ásványi anyag szükségletét. caption id="attachment23950" align="alignnone" width="700"Forrás: flickr.com/Bruce Tuten Forrás: flickr.com/Bruce Tuten/caption Mennyi zöldséget és gyümölcsöt kellene ennünk? Az Egészségügyi Világszervezet szerint naponta minimum 400 g zöldség és gyümölcs fogyasztása ajánlott, amiből minimum 250 g zöldséget és 150 g gyümölcsöt kellene ennünk. Bár elsőre ez a majdnem fél kilogrammos mennyiség soknak tűnhet, a gyakorlatban nem nehéz elérni, ha minden étkezésnél zöldség és gyümölcs is kerül az asztalra. Mennyit eszünk valójában? Magyarországon átlagosan 234 g zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk (burgonya nélkül) naponta, ami alig több mint a fele az ajánlott mennyiségnek. A magyar lakosság a gyümölcsök közül összességében az almát kedveli leginkább, ám az almafogyasztás drámaian visszaesett az elmúlt időben: míg korábban fejenként mintegy 30 kg almát ettünk meg évente, addig mára ez a szám kevesebb, mint 15 kg-ra esett vissza. És hogy állnak a többiek? Egy átfogó felmérés szerint Európán belül a földközi-tengeri országokban eszik a legtöbb zöldséget és gyümölcsöt, a legkevesebbet pedig a skandináv államokban és Hollandiában. Európai probléma, hogy a lakosság többsége és a gyermekek 20 százaléka az ajánlott mennyiségnél sokkal kevesebb gyümölcs- vagy zöldségfélét rak a tányérjára, pedig aki gyermekkorban nem fogyaszt eleget, az általában idősebb korában is kevesebbet eszik belőlük. Zöldség- és gyümölcstippek:
    <li>Vásároljunk gyakrabban frisset! Így kevésbé kell tartanunk attól, hogy a megvett áruk tönkremennek, emellett fontos szempont az is, hogy a friss termékeknek a legnagyobb a vitamintartalmuk.</li>
    <li>Próbáljunk meg mindig friss, érett, ép gyümölcsöket és zöldségeket tenni a kosárba!</li>
    <li>A puhább, sérülékenyebb fajtákat ne tegyük alulra, nehogy a többi áru megnyomja azokat!</li>
    <li>Otthon válogassuk át őket, és először a kissé sérült, megnyomódottabb darabokat használjuk fel!</li>
    <li>A gyümölcsöket nagy meleg esetén tárolhatjuk hűtőszekrényben is, de tehetjük őket kamrába, pincébe vagy akár zárt szekrénybe is. Arra azonban mindig ügyeljünk, hogy száraz és hűvös helyre kerüljenek.</li>
Forrás: World Health Organisation (WHO), Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Agrárágazat, Mezőgazdasági havilap, Táplálkozási Akadémia, Hírlevél, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Linkek

nnk emblema logo

 

Kövess bennünket!

nnk emblema logo

Elérhetőségeink:

(+36 1) 476 1100
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6.