Testünk akár egy mérleg, ha az egyik serpenyőben növeljük a táplálékbevitelt, csak akkor tudjuk egyensúlyban tartani a másikat, ha több kalóriát égetünk, többet mozgunk. Különben elhízunk.

Nagyobb fizikai, szellemi igénybevétel esetén több táplálékot kell kell ennünk, míg inaktivitás esetén a táplálékbevitel mennyiségét csökkentenünk kell. A testmozgással és táplálkozással kapcsolatban használt energia-egyensúly kifejezés azt jelenti, hogy a szervezetbe a táplálkozással bevitt energiamennyiség azonos a szervezet működésére felhasznált energiamennyiséggel.



Ha a bevitt energiamennyiség nagyobb, mint a felhasznált, akkor a szervezet a többletet „elraktározza”, főként zsírszövet formájában, ami testtömeg növekedéshez, azaz túlsúlyhoz, elhízáshoz vezet (pozitív energiamérleg).


Ezzel szemben, ha kevesebb energiamennyiséget veszünk magunkhoz, mint amennyire valójában szükségünk van, a kialakult energiahiányt a szervezet a tartalékaiból fogja fedezni, ami testtömeg csökkenéshez vezet (negatív energiamérleg). Normál testtömeg esetén energia-egyensúlyra érdemes törekedni, amelynek két meghatározó és egymással szoros kapcsolatban álló eleme az egészséges táplálkozás és a rendszeres testedzés. Mindkettő fontos szerepet tölt be a betegségmentes, minőségi élet kialakításában és megtartásában.


A fizikai és szellemi tevékenység energiaszükséglete egyénenként változó. Függ a végzett tevékenység formájától, az intenzitástól, az időtartalomtól egyaránt. Egy adott személy egyénre szabott napi energiaigénye az alapanyagcsere, valamint a munkavégzésből, a fizikai aktivitásból adódó terhelés ismeretében lehet kiszámítani: alapanyagcsere kcal/nap szorozva a fizikai aktivitást meghatározó átlagos faktorral. Általánosságban elmondható, hogy azonos testtömeg esetén a férfiak energiaigénye 20 százalékkal haladja meg a nőkét, a testtömeg különbségek figyelembevételével azonban az energiaigény különbség akár 30-40 százalék is lehet (2. táblázat).




Az energiaigény folyamatosan változik, hiszen meghatározza például a szervezetet érő stressz, az edzettségi állapot (minél többet sportol valaki, annál jobb lesz a munkavégzés hatékonysága, így kevesebb energiát fog felhasználni) vagy a megváltozott állapotok (például terhesség, magas láz, égés, serdülőkor). Meghatározó az egyes mozgásformák óránkénti energiaigénye is. Ez a testtömeg-menedzselés szempontjából is fontos tényező, hiszen a segítségével könnyen kiszámítható, hogy mennyi plusz energia került felhasználásra, illetve hogy egyes ételeket mekkora időtartalmú testmozgással lehet kompenzálni.


A mindennapi tevékenységeink általában nem túl nagy energiaigényűek. Gondoljunk az alvásra, az ülésre vagy épp a gépkocsivezetésre. Ezzel szemben a különböző testedzési formák, intenzitástól és időtartalmától függően, jelentős mértékben járulnak hozzá a normál testtömeg eléréséhez, megtartásához. A 3. táblázat adatait figyelembe véve Például egy 60 kg-os nő, ha futva egy óra alatt megtesz 9 km-t, az 60×9,50 azaz 570 kcal-t égetett el, ami egy 10 dkg-os tábla csokoládé energiatartalmával egyenértékű. Amennyiben egy 70 kg-os férfi 1200 métert úszik egy óra alatt, az 70×4,40 azaz 308 kcal-t hasznosít, ennyi energia 5 dkg mandulában vagy tökmagban van.


Linkek

nnk emblema logo

 

Kövess bennünket!

nnk emblema logo

Elérhetőségeink:

(+36 1) 476 1100
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6.