A fertőző betegségek leküzdésében hatalmas lépés volt az antibiotikumok felfedezése és fejlesztése. A helytelen antibiotikum használat és a kórokozók fejlődése miatt napjainkban vannak olyan kórokozók, amik már „ismerik” a használatban lévő antibiotikumokat, és nem hatnak rájuk.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) kezdeményezésére 2008. november 18-án rendezték meg először az Európai Antibiotikum Napot, melynek célja, hogy évente felhívja a lakosság és az egészségügyi szakemberek figyelmét a tudatos, felelősségteljes és helyes antibiotikum használatra az Unió minden tagállamában.

Mi az antibiotikum?

Az antibiotikumok, vagy más néven antimikróbás szerek, olyan gyógyszerek, amelyek elpusztítják vagy meggátolják a baktériumok szaporodását a fertőzések legyőzésére emberekben, állatokban és néha növényekben. Az antibiotikumok a bakteriális fertőzések gyógyszerei, a vírusok ellen hatékony antimikróbás szereket általában antivirális gyógyszereknek nevezik (mint például az influenza, HIV vagy herpesz elleni szerek). Nem minden antibiotikum hatásos minden baktérium ellen. Több mint 15 különböző antibiotikum csoport létezik, amelyek kémiai szerkezetükben és a baktériumok elleni hatásukban különböznek egymástól. Egy antibiotikum hatékony lehet csupán egy vagy több baktériumfajjal szemben.

Mit jelent az antibiotikum rezisztencia?

Amikor bizonyos antibiotikumok elvesztik a képességüket a baktériumok elpusztítására vagy a szaporodásuk meggátlására a baktérium antibiotikum-rezisztenssé válik. Néhány baktérium természetesen rezisztens bizonyos antibiotikumokkal szemben (természetes vagy öröklött rezisztencia). Aggasztóbb helyzet, amikor néhány baktérium, amely egyébként érzékeny az antibiotikumokra, rezisztenssé válik genetikai változások következtében (szerzett rezisztencia) válik rezisztenssé. A rezisztens baktériumok túlélnek az antibiotikum jelenlétében és tovább szaporodva hosszabb lefolyású betegséget vagy akár halált okoznak. A rezisztens baktériumok által okozott fertőzések gyógyítása hosszabb, alternatív és drágább antibiotikumokat igényelhetnek, melyeknek súlyosabb mellékhatásaik is lehetnek.

Melyek az antibiotikum-rezisztencia legfontosabb okai?

Az antibiotikum-rezisztencia a baktériumgénekben bekövetkezett mutációk nyomán kialakult természetes jelenség. Ugyanakkor, az antibiotikumok túlzott és nem megfelelő alkalmazása felgyorsítja az antibiotikummal szemben rezisztens baktériumok kialakulását és elterjedését. Antibiotikumok jelenlétében az érzékeny baktériumok elpusztulnak, a rezisztens baktériumok továbbra is növekednek és szaporodnak. Ezek a rezisztens baktériumok átterjedhetnek és fertőzést okozhatnak olyan más egyéneknél is, akik nem szedtek antibiotikumot.

Mit jelent az antibiotikumok „nem megfelelő” alkalmazása?

Ha az antibiotikumot indokolatlanul alkalmazzák: a legtöbb megfázást és az influenzát vírusok okozzák, amelyek ellen az antibiotikumok NEM hatékonyak. Ilyen esetekben, állapotunkat az antibiotikumok szedése nem javítja: az antibiotikumok nem csökkentik a lázat vagy más tüneteket, például a tüsszentést. Ha az antibiotikumot helytelenül alkalmazzák: ha lerövidítik a kezelés időtartamát, csökkentik az adagot, nem tartják be a megfelelő adagolást (a gyógyszer naponta egyszeri szedése az előírt napi 2-3-szori adag helyett), szervezetében nem lesz elegendő gyógyszer, és a baktériumok túlélnek és rezisztenssé válhatnak.

Milyen betegségeket okoznak a rezisztens baktériumok?

Az ún. multi (több gyógyszerrel szemben) rezisztens baktériumok a fertőzések számtalan formáját okozhatják: húgyúti fertőzés, tüdőgyulladás, bőrfertőzés, hasmenés, véráramfertőzés. A fertőzés helye a baktériumtól és a beteg állapotától függ.

Miért jelent problémát az antibiotikum-rezisztencia?

A rezisztens baktériumok által okozott fertőzések kezelése kihívást jelent: a gyakran alkalmazott antibiotikumok már nem hatékonyak és az orvosoknak más antibiotikumokat kell választaniuk. Ez késleltetheti a megfelelő kezelés elkezdését és szövődményeket, akár a beteg halálát eredményezheti. A beteg ezen kívül hosszabb ellátást, valamint alternatív és drágább antibiotikumokat igényelhet, amelyeknek súlyosabb mellékhatásaik is lehetnek.

Mennyire súlyos a probléma?

A több antibiotikummal szemben rezisztens új baktériumtörzsek (ún. multi-rezisztens baktériumok) megjelenésével a helyzet romlik. Ezek a baktériumok tulajdonképpen az összes létező antibiotikummal szemben rezisztenssé válnak. Antibiotikumok nélkül pedig visszatérhetünk az antibiotikumok előtti korszakba, amikor többé nem lehetséges a szervátültetés, a daganatos betegségek kemoterápiája, az intenzív ellátás és egyéb más orvosi eljárások. A baktériumok által okozott betegségek elterjednének, többé nem lehetne kezelni azokat és halált okoznának.

Mit lehetne tenni a probléma megoldására?

Az antibiotikumok hatékonyságának megőrzése mindenki felelőssége. Az antibiotikumok felelősségteljes alkalmazása segítheti a rezisztens baktériumok kialakulásának megállítását és az antibiotikumok hatékonyságának megőrzését a következő generációk számára. Alapvetően fontos tudni, hogy mikor indokolt az antibiotikum szedése, hogyan kell az antibiotikumokat felelősségteljesen alkalmazni. A néhány ország által már szervezett sikeres ismertető kampányok az antibiotikum-fogyasztás csökkenését eredményezték.
###Mire figyeljünk? Mit tehetünk?
1. Antibiotikumot csak az Önt megvizsgáló orvos írhat fel
Számos, télen előforduló betegségnek lehetnek hasonló tünetei, de ezek nem feltétlenül ugyanazt a kezelést igénylik. Ha egy korábbi betegségére antibiotikumot írtak fel Önnek, és gyorsan meggyógyult, hasonló tünetek jelentkezése esetén csábító lehet ugyanazt az antibiotikumot szedni. Ugyanakkor csak az Önt megvizsgáló orvos állapíthatja meg, hogy egy téli betegség igényel-e antibiotikumos kezelést.
- Soha ne próbáljon vény nélkül antibiotikumot venni! - Soha ne tartogasson antibiotikumot későbbre! - Soha ne használjon korábbi kezelésből megmaradt antibiotikumot! - Soha ne adjon megmaradt antibiotikumot másoknak!
Ne tartsa meg a megmaradt antibiotikumot! Ha több antibiotikum-adagot (pl. tablettát, gélkapszulát) kapott, mint amennyit felírtak, kérdezze meg gyógyszerészét, hol lehet leadni a megmaradt gyógyszert.
2. Az antibiotikumok nem fájdalomcsillapítók, és nem képesek minden betegséget meggyógyítani
Az antibiotikumok nem hatnak fájdalomcsillapítóként, és nem szüntetik meg a fejfájást, az egyéb fájdalmakat és a lázat. Az antibiotikumok csak a baktériumok okozta fertőzések ellen hatásosak, és nem segítik a vírusos megbetegedések, például a közönséges megfázás vagy influenza gyógyulását Az orrot, a fület, a torkot és a tüdőt érintő téli betegségek legfeljebb 80%-ban vírusos eredetűek, ezért az antibiotikum szedésétől nem fogjuk jobban érezni magunkat.
3. Az antibiotikumok szedése nem megfelelő okból, például megfázás vagy influenza esetén nem vezet gyorsabb gyógyuláshoz, viszont mellékhatásokat okozhat
Nincs jótékony hatása a nátha vagy influenza ellen szedett antibiotikumnak: az antibiotikumok egyszerűen nem hatásosak vírusos fertőzések ellen. Ezenfelül az antibiotikumok számos kellemetlen mellékhatást is okozhatnak, például hasmenést, hányingert vagy kiütéseket.
Ha a tünetek nem javulnak, vagy ha aggályai merülnek fel, fontos, hogy keresse fel a kezelőorvosát. Amennyiben Önnek valóban súlyos fertőzése, például baktérium okozta tüdőgyulladása van, a kezelőorvosa fel fog írni antibiotikumot. Másoknál korábban forduljon kezelőorvosához:
  • ha Ön 65 évnél idősebb;
  • ha asztmás vagy cukorbeteg;
  • ha tüdőbetegsége van (például krónikus hörgőgyulladás, tüdőtágulás emfizéma, krónikus obstruktív tüdőbetegség COPD);
  • ha szívproblémái vannak (például korábbi infarktus, angina, krónikus szívelégtelenség);
  • ha olyan betegsége van, amely az immunrendszer alulműködésével jár;
  • ha olyan gyógyszereket szed, amelyek az immunrendszer működését gátolják (például szteroidok, daganatos betegségek kemoterápiája, bizonyos, a pajzsmirigy működését csökkentő gyógyszerek).

4. Szánjon időt a gyógyulásra
Betegség idején stressz forrása lehet megfelelni a mindennapi kihívásoknak, különösen, ha bizonyos tüneteket először tapasztal magán. Drága, nehézkes és időigényes lehet megtalálni a megfelelő időt arra, hogy felkeresse kezelőorvosát. A legtöbb téli betegség esetén két hét után javulni fog az állapota.
Közönséges téli betegségek tüneteinek jellemző időtartama felnőtteknél
|Betegség|Időtartam| |=|=| |Fülfertőzés|legfeljebb 4 nap| |Torokfájás|legfeljebb 1 hét| |Közönséges meghűlés|legfeljebb másfél hét| |Influenza|legfeljebb 2 hét| |Orrfolyás vagy orrdugulás|legfeljebb másfél hét| |Orrmelléküreg-fertőzés|legfeljebb két és fél hét| |Köhögés (amely gyakran jelentkezik megfázás után)|legfeljebb 3 hét|
Ha tünetei nem javulnak, vagy ha aggályai merülnek fel, fontos, hogy felkeresse kezelőorvosát.
5. Kérje gyógyszerésze tanácsát: más gyógyszerek segíthetnek a tünetei enyhítésében
Tünetei csökkentésére gyógyszerésze javasolhat vény nélkül kapható gyógyszereket. Mindig kérjen tanácsot, különösen, ha valamilyen más betegségre is gyógyszert is szed.
  • A fájdalomcsillapítók csillapítják a fájdalmat és a lázat.
  • A gyulladáscsökkentő gyógyszerek, mint a torokpermetek és a szopogatós tabletták segítik a könnyebb nyelést.
  • A köptetők megtisztítják a légutakat a váladéktól.
  • Az orrspray-k és az orrnyálkahártya duzzanatát csökkentő gyógyszerek segítenek a könnyebb légvételben.
  • Az antihisztaminok segítenek az eldugult, viszkető orron és a tüsszögésen.

Minden téli betegségen sokat javít a bőséges folyadékbevitel és a pihenés.

Linkek

nnk emblema logo

 

Kövess bennünket!

nnk emblema logo

Elérhetőségeink:

(+36 1) 476 1100
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6.