A szerhasználat felé vezető úton az első lépés a kipróbálás. Ezt követően azonban meglehetősen nagyok az egyéni különbségek: vannak, akik beérik a tapasztalatszerzés egyszeri élményével, mások alkalmi fogyasztókká válnak, megint másokat pedig ellenállhatatlanul rabul ejt a függőség. Vajon mi okozza ezeket az egyéni különbségeket?

Miért válnak a kipróbálók függőkké? A káros szenvedélyek megértéséhez fontos rendszerben gondolkoznunk és több tudomány álláspontját is megvizsgálnunk.


A genetikai hajlam…


A szenvedélybetegségek hátterének feltárásában a biológiai nézőpontot képviselő szakemberek az agy jutalmazó központjának szerepét hangsúlyozzák. A jutalom központ alapvetően a természetes jutalmak (mint például az evés és a szexualitás) közvetítéséért felel, de a különböző drogok is képesek a területet ingerületbe hozni. A jutalom eredményeként dopamin szabadul fel a vérünkben, ami összefüggésbe hozható azzal, hogy érzelmi síkon elégedettséget és örömöt élünk át.


Kép:flickr.com/Claudia Gabriela Marques Viera


A boldogságérzet pozitív megerősítésként hat ránk, ezért újra és újra át szeretnénk élni azt, ami kiváltotta. Ez az igény pedig már nincs is igazán messze a függőségtől, így ez a mechanizmus adja a szenvedélybetegség kialakulásának az alapját. A jutalmazó központ működésében azonban lehetnek egyéni különbségek: míg egyesek számára a természetes jutalmak is épp eléggé kielégítőek, másoknak több jutalomélményre van szükségük ahhoz, hogy elegendő dopamin szabaduljon fel a szervezetükben, és átélhessék a jóleső boldogság érzését.


De a genetikai adottságok önmagukban csak nagyobb függőségi kockázatot jelentenek, nem determinálnak minket. Ne felejtsük el, hogy a személyiség és a társas környezet is nagy szerepet játszik abban, hogy egy bizonyos genetikai hajlam végül a felszínre kerül-e!


Lássuk a pszichés tényezőket!


A szenvedélybetegségek kialakulásában pszichés síkon az egyén nyitottsága és ingerkeresésre irányuló hajlama játssza a főszerepet. Azok, akik nyitottabbak az újdonságokra és kockázatvállalóbbak, viszont kevésbé számolnak az élményszerzés hosszabb távú következményeivel és nem annyira érdekli őket a jövő tervezgetése, valószínűleg nagyobb eséllyel fognak kipróbálni különböző szereket. Így már érthető, hogy miért a serdülőkor és a fiatal felnőttkor ingerkereső időszakához köthető a különböző kábítószerek kipróbálása.


De a függőség kialakulásnak a hátterében ott lehet az is, ha nem megfelelő a konfliktusokkal és problémákkal való megküzdési stratégia. Akik a személyes probléma-megoldási készségeikkel és a feszültség-levezetési módszereikkel sikeresen képesek megküzdeni a mindennapi kihívásokkal, azoknak a stresszhelyzetek kezeléséhez nincs szükségük külső szerekre. Csakhogy, ha nem működnek jól ezek a belső erőforrások, akkor nagyobb a kockázata annak, hogy a személy külső eszközt keres a stresszel való megküzdéshez. A stresszel való megküzdés ilyen külső eszközei lehetnek a különböző kábítószerek, amelyek változatos formában ellensúlyozzák az egyén hiányosságait a nehéz helyzetekben. Demetrovics Zsolt klinikai addiktológiai szakpszichológus a  HVG Extra Pszichológia  folyóiratban megjelent cikkében úgy magyarázza ezt a folyamatot, hogy aki nem képes az indulatait megfelelő keretek között tartani, az esetleg nyugtató hatású szerekkel kompenzál majd, aki pedig zártabb, visszafogottabb és nehezebben szabadul fel, az inkább a stimulánsok hatását keresheti. A pszichológiai magyarázat szerint pontosan ez a kompenzáló hatás adja a függőségi potenciáljukat. De a szerek nem adnak megoldást a stresszhelyzetben megjelenő eredeti problémára, viszont másra irányítják a figyelmet, segítenek elengedni a nehézségeket és ellensúlyoznak bizonyos hiányosságokat.


A társas környezet szerepe…


A biológiai és pszichológiai magyarázatok után végül lássuk a társas környezet hatását! A családi kapcsolatok minősége, a szülői minták jellege, a kortársak befolyásoló hatása vagy a tágabb társadalmi és kulturális környezet mind-mind magyarázhatják a függőségek kialakulását. Ezek a tényezők rendkívül változatos és összetett módon befolyásolják az egyén viszonyát a különböző kábítószerekhez. Bizonyos kutatások szerint például azokban a társadalmakban, ahol a droghasználatot semmilyen szinten nem engedélyezik, ott a fogyasztás rejtettebbé válik és kockázatosabb használati formák jelennek meg.


Így már láthatjuk, hogy egy szenvedélybeteg megértéséhez és a miértek feltárásához nem elegendő pusztán egyetlen tényező szerepét megvizsgálnunk: fontos a globális szemlélet és az okok többirányú ismerete.


Forrás: Carver, C. S., Scheier, F. M.: Személyiségpszichológia. Osiris Kiadó, 2006. 


HVG Extra Pszichológia 2014/2

Linkek

nnk emblema logo

 

Kövess bennünket!

nnk emblema logo

Elérhetőségeink:

(+36 1) 476 1100
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6.