Előző cikkünkben a HPV oltás bevezetésével kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket gyűjtöttük össze. Most a tévhitekre és a kevésbé gyakori, de nem kevésbé fontos kérdésekre koncentrálunk.

A fiúknak miért nem ajánlják fel a térítésmentes védőoltás lehetőségét?


A hazánkban most bevezetendő méhnyakrák elleni védőoltás alapvető célja, hogy megvédje a nőket egy súlyos betegségtől, a méhnyakráktól. Férfiak körében ez a betegség nem fordul elő.


Ha minden lányt megvédünk attól a két HPV-típustól, amelyek a méhnyakrákok döntő többségét okozzák, akkor eleve kevesebb ilyen vírus fog cirkulálni a népességben. Ebből következően pedig a fiúknak is kisebb lesz az esélyük arra, hogy ezekkel a HPV-típusokkal találkozzanak, megfertőződjenek, és azt esetlegesen továbbadják. Ezzel együtt azonban fontos, hogy a fiúk is tisztában legyenek a biztonságos nemi élet követelményeivel, hogy ezzel is megakadályozzák a méhnyakrákot okozó vírus terjedését.


Kép: flickr.com/Vladimir Pustovit


Miért két dózisban kapják meg a lányok az oltást?


Kutatások bizonyították, hogy a méhnyakrák kialakulása ellen a 15 éven aluliak körében a HPV vakcina két dózisa is megfelelő védelmet nyújt. A 9-14 éves lányok körében a két dózisból álló sorozat az oltásokat 5-7 hónap különbséggel beadva ugyanolyan védettséget biztosít, mint a három oltásból álló sorozat a 15-25 évesek körében. Az oltott személyeknél a 16-os és 18-as típusok ellen védelmet biztosító ellenanyagok megfelelően magas szintje alakul ki már két oltás után is. A két oltásból álló sorozatra tértek át az iskolai kampányoltások során több olyan országban is, ahol már korábban bevezették a HPV elleni önkéntes védőoltást. Ilyen ország például ettől az évtől az Egyesült Királyság is. A 15 évesnél idősebbek esetén viszont továbbra is a három oltásból álló oltási sémát kell alkalmazni.


Mi a helyzet akkor, ha egy lánynak már az oltás előtt volt szexuális kapcsolata, és esetlegesen megfertőződhetett humán papillomavírussal?


Ha egy lány már szexuálisan aktív, akkor megvan annak a lehetősége, hogy megfertőződött a HPV valamelyik típusával. Azonban egyáltalán nem biztos, hogy azoknak a típusoknak valamelyike fertőzte meg, amelyek a méhnyakrák kialakulásáért a leggyakrabban felelősek, valamint egyáltalán nem biztos, hogy a fertőzés tartóssá válik. Ezért neki is érdemes beadatni az oltást, hiszen az még így is megvédheti őt a méhnyakrák kialakulásától.


Vannak-e a védőoltásnak mellékhatásai?


Az oltóanyag biztonságos. Nem tartalmaz sem élő vírust, amely szaporodhatna a szervezetben, sem genetikai anyagot, amelyek a sejtekbe beépülve megváltoztathatná annak működését.


A méhnyakrák elleni oltóanyaggal már több millió nőt oltottak be világszerte. A leggyakoribb mellékhatás, amelyet a klinikai vizsgálatok kimutattak a HPV elleni védőoltással kapcsolatban az oltás helyén fellépő enyhe duzzanat, bőrpír, múló fájdalom, esetleg fejfájás volt. Az esetek kevesebb, mint 10, de több mint 1 százalékában figyeltek meg émelygést, viszketést, ízületi fájdalmat, illetve hőemelkedést. Ezek a kellemetlenségek rövid időn belül maguktól elmúlnak.


Fontos hangsúlyozni, hogy a védőoltással járó esetleges kellemetlenség jóval kisebb kockázatot jelent annál, mint amit egy, a védőoltás hiányában esetlegesen kialakuló rákos megbetegedés jelenthet.


Okozhat-e méhnyakrákot az oltás?


A védőoltás semmilyen körülmények között nem okozhat méhnyakrákot.


A HPV elleni védőoltást követően is kell-e járni később szűrésre?


Javasoljuk minden 25 éven felüli nő számára, hogy rendszeresen keresse fel nőgyógyászát, vagy a védőnőt, és vegyen részt szervezett méhnyakszűrésen akkor is, ha HPV elleni védőoltásban részesült. A védőoltás ugyanis a humán papillomavírusnak csak bizonyos típusai által előidézett fertőzések ellen véd. Ritkán ugyan, de olyan HPV-típusok is okozhatnak rákos megbetegedést, amelyek ellen nem nyújt védelmet a védőoltás. A szűrés azért fontos, hogy időben felismerjük, ha a fertőzés következtében kóros folyamat indult el a méhnyak területén. A kezelés időben történő megkezdése nagymértékben garantálja annak sikerét.


Hogyan állnak a HPV elleni védőoltás bevezetésével más európai országok?


29 ország közül 22 már rendelkezik HPV védőoltásról szóló ajánlással. Jelenleg 19 országban van HPV vakcinációs program; közülük 10-ben pedig felzárkóztató (célcsoporton kívüli) oltásra is lehetőség van. Ausztria kivételével valamennyi vizsgált ország csak a lányokat célozta meg a HPV elleni vakcinációs programjával. A legtöbb országban a 12-13 éves korúak képezik az elsődleges célcsoportot.


Van-e értelme felnőttkorban kérni a HPV elleni védőoltást?


Igen, mert az onkogén (a rák képződését elősegítő) HPV-fertőzés veszélyének a nők minden életkorban ki lehetnek téve. A HPV sokáig jelen lehet a szervezetben, de az esetek nagy részében az immunrendszer legyőzi a vírust, amely eltűnik a szervezetből. Újrafertőződés azonban bármikor bekövetkezhet. A HPV-fertőzés hosszú távú káros következményeit hatékonyan kivédi a védőoltás. Új HPV-fertőzés bármilyen életkorban előfordulhat, ugyanakkor a fiatal nők körében a leggyakoribb. A legcélszerűbb a szexuális élet kezdete előtt megszerezni a védettséget, de későbbi életkorban sem felesleges, és hátránnyal vagy kockázattal sem jár.


További hasznos információkat talál a www.antsz.hu/hpv és a www.egeszseg.hu/hpv oldalakon.

Linkek

nnk emblema logo

 

Kövess bennünket!

nnk emblema logo

Elérhetőségeink:

(+36 1) 476 1100
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6.