A vonzalom és szexualitás kérdésköre az emberi faj esetében különös jelentőséggel bír. Emberre jellemző sajátosság ugyanis, hogy más fajokhoz képest különösen nagy mennyiségi és minőségi befektetést igényel egy-egy utód kihordása, gondozása és felnevelése is – mind időben, energiában és az anyagi erőforrásokat tekintve is. Éppen ezért, ha esetünkben – mint oly sok más faj esetében – a szexuális aktus célja kizárólag az utódnemzés lenne, akkor a termékeny időszakokat leszámítva nem nagyon bonyolódnánk efféle kapcsolatokba.
Az emberi szexualitás azonban túlmutat fajunk fenntartásán, bár kétségkívül ez az elsődleges funkciója. Megjelenik azonban a szex örömszerző szerepe is. Az orgazmus, illetve a szeretkezés közben átélt egybeolvadás-élmény, a feloldódás a másikban és az ezek nyomában bekövetkező hormonális változások mind-mind ennek az örömszerző funkciónak a részét képezik. És természetesen nem feledkezhetünk meg a jó szexuális élmények olyan hatásairól sem, mint például az énképünk pozitív irányba való változása, önbizalmunk, önértékelésünk és önbecsülésünk javulása.
A szexualitásnak tehát fontos és sokrétű szerepe van az életünkben. Ékes bizonyítéka ennek az evolúció során kialakult felegyenesedett emberi testtartás is, mely láthatóbbá, feltűnővé teszi a nők esetében a melleket, férfiak esetén pedig a péniszt.
Mivel tehát ilyen nagy szerepe van életünkben a szexualitásnak, fontos szemponttá vált az is, hogy kit engedünk be a hálószobánkba, azaz kit választunk partnerünknek. És itt jön a képbe a vonzalom kérdésköre! A vonzalom, a szexualitáshoz fűződő gondolatok, érzelmek, fantáziák fontos „tartozékai” az intim kapcsolatainknak, enélkül szinte el sem tudnánk képzelni azt.
Mit találunk vonzónak?
Ízlések és pofonok, hogy ki mit talál vonzónak – gondolják sokan. Mégis vannak olyan egyetemes jegyek, amik meghatározzák a vonzalmunkat. Ilyenek egyrészt az újszülöttre jellemző vonások (például a nagy szemek vagy a kicsi orr), amelyeket alapvetően mindenki szépnek, vonzónak talál. Nők esetében különösen fontos, hogy a férfiakon lássák a szexuális érettségre utaló jeleket (például az erős arcszőrzet és szemöldök), amelyek a státuszt, a kompetenciát, illetve biztonságot szimbolizálják és erőt sugároznak. Fontosak továbbá a kifejező vonások, azaz a száj és szemek, ezek ugyanis a pozitív érzelmi beállítottságról, nyitottságról árulkodnak, ami szintén nagyon vonzó lehet leendő partnerünk számára.
Vonzalom és/vagy szerelem?
Érdekes kérdés, hogy a vonzalom vagy szenvedély milyen kapcsolatban áll a szerelemmel, létezhet-e egyik nélkül a másik? Elmondható, hogy a vonzalom és a szenvedély fontos eleme a szerelmi kapcsolatok alakulásának, ugyanakkor kutatások igazolták, hogy nem ez a központi tényező. Több eredmény is arra mutatott rá, hogy a szerelem megélt erősségében az érzelmi komponensek (például bizalom, törődés, barátság) fontosabbak, mint a szenvedély és a testi vágy.
Egy híres amerikai pszichológus, Robert Sternberg 1988-as háromszögelmélete ezeken túlmutatva a szerelmi kapcsolatokat 3 dimenzió mentén képzeli el, ezek pedig az intimitás, az elkötelezettség és a szenvedély. Ezek alapján Sternberg összesen 8 szerelem-típust képzel el:
- Szeretet: a három dimenzióból csak az intimitás van jelen
- Elvakult szerelem: a három dimenzióból csak a szenvedély van jelen
- Üres szerelem: a három dimenzióból csak az elkötelezettség van jelen
- Nem szerelem: amennyiben mindhárom dimenzió hiányzik.
- Buta szerelem: amennyiben van szenvedély és elkötelezettség, de hiányzik az intimitás
- Társas szerelem: amennyiben van elkötelezettség és intimitás, de hiányzik a szenvedély
- Romantikus szerelem: amennyiben van intimitás és szenvedély, de hiányzik az elkötelezettség
- Beteljesült szerelem: amennyiben jelen van mind az intimitás, mind a szenvedély, mind az elkötelezettség.
Forrás: Fehr, 1987; Fehr és Perlman, 1987
