A cigaretta nagyon sokféle anyagot tartalmaz és ez által a szervezet minden részére kihatása van. Ennek következtében a dohányosok várható átlagos élettartama átlagosan nyolc esztendővel rövidebb a nemdohányzókénál.
A magyarok (dohányosok és nem-dohányosok együtt) 97 százaléka gondolja, hogy a dohányzás káros az egészségre. A megkérdezettek háromnegyede szerint a dohányzás nagymértékben károsítja az egészséget, s további 19 százalék szerint is károsítja, igaz, csak kisebb mértékben. A dohányosok nem kevésbé vannak meggyőződve szenvedélyük káros voltáról, az ilyen kérdezettek 95 százaléka is azon a véleményen van, hogy az egészségre ártalmas a cigarettázás.
A kérdezettek a passzív dohányzást csaknem ugyanolyan mértékben (nagymértékben: 67%, kismértékben: 29%) ítélik egészségkárosítónak, mint azt, ha valaki ténylegesen is dohányzik. A megkérdezettek többsége a felsorolt betegségek közül a tüdőrákról, a szívbetegségről és az asztmáról állította azt, hogy e betegségeket biztosan vagy valószínűleg okozhatja a passzív dohányzás.
Mindez azért fontos, mert a dohányzás kockázatait illető tájékozottság ellenére nem csökken a dohányzás az országban. A Gallup intézet felmérése szerint a magyar népesség körülbelül egy harmadát kitevő dohányzók társadalma nem szűkült az elmúlt öt év során és közöttük egyre több a nő és a fiatal.
###Azonnali hatás
Az első cigaretta elszívása általában nem okoz különösebb jó érzést: köhögés, szédülés enyhe hányinger jelentkezik, általában ilyenkor még le sem tüdőzik a füstöt. A rendszeres dohányosoknál a nikotinhiány miatt fellépő tüneteket enyhíti a cigaretta, ezért érzik, úgy hogy nyugtató hatású. A cigaretta igazi veszélye abban rejlik, hogy közvetlenül a használatkor nem érezni a konkrét károsító hatásokat, nem érzi úgy a dohányos, hogy a szervezetét ez befolyásolja, hanem alattomosan évek/évtizedek alatt fejti ki igazán károsító hatásait.
###A rendszeres dohányzás hatásai
A rendszeresen dohányzóknál a dohányzás szervezetre gyakorolt hatásai nem kizárólag a nikotin számlájára írhatók, sőt a hosszú távú hatásoknál nagyobb egészségkárosító szerepe van a belélegzett füst irritáló kátránytartalmának és a CO kötődésnek mint a nikotin függőséget okozó hatásának.
###A dohányzás, mint drog
A dohányzás során a nikotin alakítja ki a függőséget. A nikotin az egyik legártalmasabb, nagy addiktív potenciállal rendelkező drog. (Ez azt jelenti, hogy nagyon könnyen erős függőséget alakít ki.) Egyes vizsgálatok szerint, azok a dohányosok, akik legalább napi négy szál cigarettát elszívnak 85-90 %-ban válnak rendszeres dohányossá, lesznek nikotinfüggők. A dohányzás esetében nincs olyan dózis, amely még ne lenne egészségkárosító. Mind testi, mind lelki függőséget kialakít.
A lelki függőség kialakulásáért a dohányzással összefüggő szertartások is felelősek. A napi szokásokba beépül az ébredés utáni, a kávé melletti, étkezés utáni stb. cigaretta, és az ehhez kapcsolódó mozdulatok és szokások valamint a dohányosok társas érintkezése a cigarettaszünet során.
Elvonási tünetei: az utolsó cigaretta elszívása után pár órával erős hiányérzet jelentkezik, majd 24 óra múlva a nikotin elvonási tünetek is megjelennek: éhség, ingerlékenység, indulatosság, szorongás, koncentráció-gyengeség, nyugtalanság, csökkent szívműködés, növekvő étvágy, székrekedés képében. A függőség kialakításáért a szociális megerősítők mellett a nikotinfüggőség kialakulása tehető felelőssé.
###Légutak, tüdő
A füst, ahogyan bejut a tüdőbe, útközben irritálja a légutakat, így mindenhol növeli a rák kialakulásának valószínűségét. Szájüregi és ajakrákot leginkább a szivar és a bagó okozhat. Dohányosoknál gyakrabban alakul ki gégerák, légcsőrák, és tüdőrák. A légcső- és tüdőrák kialakulásának valószínűsége 11-szeres, a gégeráké 5-szörös a nemdohányzókéhoz képest, de gyakrabban fordul elő nyelőcső, gyomor, hasnyálmirigy, húgyhólyag, prosztata, vese daganat is.
A tüdőrákosoknak mindösszesen csak fél százaléka nem dohányzott soha korábban. Szoros kapcsolat van a tüdőrák kockázata és az elszívott dohány dózisa között. Minél több napi cigaretta, és dohányos év, annál nagyobb a tüdőrák kockázata. 10 cigaretta a tüdőrák kockázatát tízszeresre, 20 cigaretta húszszorosára növeli, azaz az összefüggés egyenesen arányos. Hasonlóképpen a kockázat fokozódik a füst “letüdőzésével“, illetve a dohányzás minél korábbi elkezdésével. A tüdőrákos betegek kb. 90%-a dohányos. Ugyanakkor az erős dohányosok mindössze 10 százalékánál fejlődik ki a betegség, ami egyéb tényezők (pl: genetikai háttér) szerepére is utal. Ez a dohányosok által leginkább emlegetett példa, miszerint nagyon sokan dohányoznak, de mégsem lettek tüdőrákosok. Ugyanaz a mechanizmus érvényes itt is, mint minden más daganatos betegség esetében: nem lesz minden nő emlőrákos, nem lesz minden dohányos tüdőrákos, sok múlik az egyéb tényezőkön is, de a dohányzás egy olyan elem az életünkben, amit teljes mértékben mi magunk tudunk befolyásolni, csak rajtunk múlik.
Nem csak a daganatos betegségek jöhetnek szóba, hanem a légutakba bejutó füst folyamatos irritáló hatása miatt egyéb krónikus légzőrendszeri betegség is kialakulhat. Ez szintén hozzájárul a dohányosok korai halálozásához.
Az egyik leggyakoribb a dohányosok esetében az ún. COPD egy krónikus, légúti szűkülettel járó betegség. A COPD négy betűje egy, az egész világon használt rövidítése az angol Chronic Obstructive Pulmonary Disease kifejezésnek, amely szó szerinti fordításban krónikus obstruktív tüdőbetegséget jelent. A COPD egyszerre jelenti a légutak, azaz a hörgők gyulladásával és beszűkülésével (ostrukciójával) járó kórfolyamatot, illetve a léghólyagocskáknak és a tüdő szövetének a károsodását (tüdőtágulat vagy emphysema).
COPD tünetei:
  • Köhögés, sípoló légzés,
  • Bő köpetürítés, főleg a reggeli órákban
  • A fizikai terhelésre jelentkező nehézlégzés
  • Súlyos emphysemában hordó alakú mellkas, alsó bordaközök behúzódása belégzéskor, kilégzéskor az ajkak csücsörítése
  • Súlyos stádiumban kellemetlen mellkasi érzések, feszülés a légzőizmok túlterhelése miatt

A COPD részeként kialakulhat az emphysema (emfizéma=tüdőtágulás), ami visszafordíthatatlan állapot. Normálisan a tüdőben számos apró ún. léghólyagocska, szaknyelven alveolus van. Ezek alakja leginkább szőlőfürtre hasonlít, egy-egy szőlőszem egy-egy alveolus. Azért jó, hogy ilyen sok kicsi van, mert így lesz a tüdő felülete a legnagyobb és a gázcsere könnyen gyorsan végbe tud menni. Ha kiteregetnénk az alvelosokat befednének egy teniszpályát.
A dohányzás hatására viszont elhalnak az alveolusok falai, és sok apró szőlőszem helyet egy nagy léggömbre fog hasonítani, ezzel a felülete viszont jelentősen csökken. Emiatt van az, hogy a dohányosok fizikai megterhelés esetén, hamarabb kifulladnak, úgy érzik nincs elég levegő. (Valamint amiatt is, hogy az oxigén helyett a cigarettából származó szénmonoxid ül a hemoglobin molekulákon.) A tüdő felületét egyébként még a lerakódott kátrány is csökkenti. A betegség megfelelő kezeléssel kontrollálható, de nem gyógyítható, így különösen fontos a megelőzés, vagy a már kialakult elváltozás esetén a mielőbbi diagnózis, idejében megkezdett terápia. A COPD elsődleges, de nem egyedüli kiváltó oka az aktív ill. passzív dohányzás. A COPD tünetei csak lassan alakulnak ki, ezért a magas kockázatú (40 évesnél idősebb dohányos) személyek 3-5 évente végzett légzésfunkciós szűrővizsgálatával már korán, a normális életvitelt megakadályozó tünetek megjelenése előtt felismerhető a betegség.
A dohányzás továbbá rontja az asztmát, előhozhatja az asztmás rohamokat. Szülők dohányzása esetén a gyerekeknél nagyobb valószínűséggel fejlődik ki asztma. Gátolja a csillószőrök mozgását a légúti hámsejtek felszínén. Mivel ezek a sejtek felelősek a légutak portól, baktériumoktól való megtisztításáért, működési zavaruk esetén gyakrabban alakulnak ki légúti betegségek, gyulladások, pl. tüdőgyulladás.
###Szív, erek
A dohányzás hatására az ereken fokozódik az érelmeszesedés. Vagyis az erek fala merevvé, sérülékennyé válik. Az ereken belül mészszerű anyag rakódik le, beszűkítve ezzel az ér keresztmetszetét, rontva a szervek vérellátását. Az erek keresztmetszetét nem csak a lerakódott anyag szűkíti, hanem ilyen esetben az ér belső felszíne megváltozik. A korábbi sima hámborítás helyett durva mészszemcsék borítják, amelyeken a vérlemezkék megtapadnak és elindítják a vérrögképződés. Ez a mechanizmus áll a szívinfarktus hátterében is, hisz így az elzáródott érszakasz mögött lévő izom nem kap tápanyagot, oxigént és elhal.
Az érelmeszesedésnek szervenként különböző tünetei lehetnek:
  • Az agyban növeli az agyvérzés kialakulásának valószínűségét. Itt is tulajdonképpen hasonló dolog történik, mint a szívizom esetében. Az elzáródott érszakasz mögötti agyterület vérellátásától megfosztva elhal. Ennek súlyos következményei lehetnek, bénulások, beszédzavar, látászavar, egyensúlyzavar, az érelzáródás helyétől függően.
  • A végtagokban ha romlik a vérellátás elhalnak a szövetek, emiatt sor kerülhet a végtag amputációjára. Kezdetben a végtagot járásra fokozódó fájdalom (a “claudicatio intermittens“) illetve a fájdalom fellépéséhez szükséges járástávolság (a dysbásiás távolság) jellemzi, ami megálláskor szűnik, de járásra újra jelentkezik. Végül a fájdalom már nyugalomban is jellemző. A vérrög az érelmeszesedéses szűkületet tovább rontja. Ebben a szakaszban jelentkezik a gangraena, vagyis az üszkösödés (a vérellátási hiányból adódó szöveti elhalás majd rothadás), mely amputációhoz vezethet.
  • A szívben az érelmeszesedés hatására nő a szívinfarktus esélye. Ezt az esélyt növeli a dohányzás miatt emelkedett vérnyomás és a vér emelkedett koleszterintartalma, illetve a nikotin érszűkítő hatása is. Napi 20 cigarettát elszívók között a szívinfarktus háromszor gyakrabban alakul ki, mint nemdohányzókon.
  • A dohányzás növeli a vérrögképződés gyakoriságát. Külön veszélyes ez, ha valaki fogamzásgátló tabletta szedése mellett még dohányzik is, hiszen mindkét tényező önmagában vérrögképződést okozhat. Együtt pedig hatásuk megsokszorozódik. Kövér, dohányzó, fogamzásgátlót szedő nőknél a vérrögképződés esélye 10-szerese a normál értéknek.
    ###Gyomor, bélrendszer

A nikotin növeli a gyomorsav szekréciót, serkenti a bél mozgását. főleg alkohollal és kávéval együtt gyomorfekély kialakulásához vezethet.
###Nemi szervek
A nikotin direkt érösszehúzó hatása miatt gátolja a merevedést. Hosszú távon pedig az érelmeszesedés érszűkítő hatása miatt impotencia alakulhat ki. Csökkenti a spermiumok számát és a kevés spermium között is több a rendellenes alakú, méretű és genetikailag károsodott spermium, hátráltatva ezzel a fogamzást.
###Magzat
Dohányzó nőknél gyakoribb a korai vetélés, amire esetleg csak egy megkésett, szokásosnál nagyobb mennyiségű, fájdalmasabb vérzés hívja fel a figyelmet. Ha a terhesség megmarad, akkor a dohányzás magzatkárosodásokhoz vezethet. Ennek oka, hogy a dohányzás miatt ugyanúgy, mint a szervezet összes többi ere, a méhlepény erei is károsodnak, rontva ezzel a magzat vérellátását. Dohányzó anyák gyermekei kisebb súlyúak kevésbé intelligensek az átlagosnál és magasabb a születés körüli halálozás mértéke is. Gyakoribb a koraszülés.
###Passzív dohányzás
Passzív dohányzás esetében is ugyanúgy jelentkeznek a fenti károsító hatások. Sőt a mellékfüst több rákkeltő anyagot tartalmaz, mint a főfüst. Tehát soha ne felejtsük el, hogy ha valaki, pl. terhes nő közelében vagy gyermekekkel egy légtérben dohányzik, kockáztatja ezzel a kicsik egészséget. Kisgyermekek körüli dohányzás növeli a hirtelen csecsemőhalál valószínűségét is. A nemdohányosok jelentős hányadánál rövidtávon szem-irritációt, fejfájást, köhögést, orrtüneteket vált ki a dohányfüst és súlyos rohamokat okozhat a légúti allergiában szenvedő egyéneknél. De a bronchitis, a tüdőgyulladás, az asztma és más légúti megbetegedések is egyértelműen gyakoribbak azon csecsemőknél és gyerekeknél, ahol legalább egy vagy mindkét szülő dohányzik.
Mérési adatok bizonyítják, hogy a krónikusan fennálló passzív dohányzás akár olyan mértékben is károsíthatja a felső légutak nyálkahártyáját, mint amelyet a rendszeresen dohányzóknál észlelnek a szakemberek. A fiatal, fejlődő szervezetben a passzívan belélegzett dohányfüst még károsítóbb hatást fejthet ki, ugyanis a kisebb gyerekek és a serdülők szervezete sokkal érzékenyebben reagál a cigarettában található méreganyagokra, mint a felnőtté. Ennek legfőbb oka, hogy ez az immun- és az idegrendszer intenzív fejlődésének időszaka, és ilyenkor minden külső hatás erőteljesebb befolyással lehet a gyermekek egészségére. A dohányzó szülők gyermekeinek nyálában talált nikotinszint arra utal, hogy azokban a háztartásokban, ahol mindkét szülő dohányzik, a gyerekek szervezetébe jelentős mennyiségű nikotin is kerül.
A közvetlen egészségkárosító tényezőkön felül a passzív dohányzás másik súlyos következménye lehet, hogy gyerekek háromszor nagyobb valószínűséggel kezdenek dohányozni, ha mindkét szülő is ezt teszi. Hiszen a gyerekek általában nem azt követik, amit mondunk, hanem elsősorban azt, amit látnak tőlünk, azt viszik majd tovább felnőttként a saját gyerekeiknek is.
###Gyógyszerhatékonyság
A dohányosok esetében némely gyógyszerek kevésbé hatékonyak. A dohányzás csökkenti például az asztma elleni gyógyszerek hatékonyságát. Ez olyan a cigarettafüsttel bejutó anyagoknak “köszönhető“, mint például a formaldehid, mely súlyosbítja a légúti krónikus gyulladást, melyet a gyógyszerrel csökkenti szándékozunk. A dohányos asztmások körében az intenzív terápiás ellátást igénylő életveszélyes asztmás rohamok is gyakoribbak.
###Esztétikai hatások
Attól függetlenül, hogy a hírlevelünk témája az egészségkárosító hatások, nem mehetünk el a dohányzás okozta esztétikai hatások mellett sem, mert természetesen első az egészség, de azért legyünk magunkkal őszinték: ez is fontos. Sok nő rengeteget költ ránctalanító és napvédő krémekre, de ezek ellen legjobb a dohányzás elhagyása és napozás csökkentése. A dohányosok bőrén tízszer annyi ránc keletkezik mint a nem dohányzókén. A hosszabb ideje erős dohányosok akár húsz évvel öregebbnek látszanak. A dohányzás és a rendszeres napozás együtt még ráncosabbá teszi a bőrt. Az ilyen nőknek több mint tízszeres a ráncképződési kockázata. Másrészről a dohányosoknak kétszeres a bőrrák kialakulásának kockázata a nem dohányzókkal összehasonlítva. A dohányzás abbahagyása lelassítja a bőr rugalmasságának romlását és a ráncképződést. A fogunk dohányzás miatti elszíneződése kedvezőtlenül érintheti megítélésünket. A felszíni elváltozásokat eltávolíthatja a fogász, azonban az erős dohányosoknál az elszíneződés mélyebb rétegeket érinthet.
A dohányosok már észre sem veszik magukon és környezetükön a cigarettafüst szagát, hiszen a folyamatos nyálkahártya irritáció miatt a szaglásuk csökkentebb, mint a nemdohányzóké, és hozzá is szoknak az állandó „illathoz”. Viszont a cigaretta füstje mindenhová eljut, átveszi a haj, a bőr a ruhák, de zárt helyiségben még a falak és a bútorok is és a nemdohányzók ezt azonnal megérzik.
###Aki most abbahagyja...
  • 20 perc: a vérnyomás és a pulzus normális szintű lesz
  • 8 óra: a vér nikotin- és szénmonoxidszintje a felére csökken, az oxigénszint visszatér a normál értékre.
  • 24 óra: a szervezetből kiürül a szénmonoxid, a tüdő kezd megtisztulni a dohányzás okozta lerakódásoktól.
  • 48 óra: az illat- és ízérzékelés javul, a nikotin kiürül a szervezetből
  • 72 óra: a légzés könnyebbé válik, a hörgők ellazulnak és megnő az energiaszintjük.
  • 4 hét: elköltheted az első 15000Ft-os megtakarításodat
  • 3 hónap: 30%-kal növekszik a tüdő teljesítménye
  • 9 hónap: a nikotin okozta köhögés megszűnik, a kimerültségérzés és a szapora levegővétel csökken
  • 1 év: a szívinfarktus veszélye 50%-kal csökken
  • 5 év: a tüdőrák veszélye 50%-kal csökken
  • 10 év: a tüdőrák esélye a nemdohányzókéval azonos
  • 15 év: az egészségi állapot olyan, mint a sohasem dohányzóké
    A dohányzás az egyik legsúlyosabb kockázati tényező az egészségromlás szempontjából, a szakemberek mégis azt állítják, hogy soha nem késő abbahagyni.
És nem utolsó sorban pénzt takarít meg.

Linkek

nnk emblema logo

 

Kövess bennünket!

nnk emblema logo

Elérhetőségeink:

(+36 1) 476 1100
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6.