Mik a tünetei annak, hogy a munkamánia határozza meg életünk egy jó részét?

-       A hivatalos munkaórákon túl hosszú órákat töltünk munkahelyünkön melyhez társulva a munkánkat hazavisszük.

-       A hétvégéink, szabadságunk és szomorúbb esetben még ünnepeink is a munkánkról szólnak.

-       Szabadidőnkben is (vészhelyzettől, sürgős esettől függetlenül) gyakran keresnek minket telefonon.

-       Nem vesszük ki a szabadságunkat. Abban az esetben, ha szabadságra megyünk, akkor is megadjuk az elérhetőségünket és szinte állandó készenlétben állunk.

-       Környezetünk, családunk és szeretteink egyre többet panaszkodnak afelől, hogy túl sokat dolgozunk.

-       Az értékhozzáadás nem áll arányban azzal a munkamennyiséggel, amelyet befektetünk egy bizonyos feladat elvégzésébe.

-       Egyre inkább megmutatkoznak rajtunk az állandó feszültség, stressz jelei.

-       A kiégés tüneteit látjuk magunkon.

Mindennek hátterében az emberi személyiség, a munkahelyi- és társas környezet együttese áll. Különösen fontos a társas környezet, a munkatársak hatása: a környezetünk védelmet is nyújthat, de beljebb is sodorhat a munkamánia világába. Utóbbinak akkor van jelentősége, amikor a munkatársak és maga a rendszer, amiben dolgozunk, gyakorlatilag megköveteli a munkamániát. Az emberekre alapvetően jellemző a szabályok, normák követése, az úgynevezett konformitás. Ha körülöttünk mindenki munkamániás, kénytelen kelletlen mi magunk is azzá válhatunk a fent tünetek aprólékos bemutatásával.

A társas háló

A környezetünk, munkatársaink, családunk - azaz a társas háló - szerepe ugyanakkor védelmet is nyújthat. Kutatások szerint minél bővebb a minket körülvevő társas háló, annál inkább csökken a konfliktus az életünk egyes területei, mint például a munka és családi élet között. Ezzel együtt pedig nőhet az életünk egyes területei között lévő egyensúly.

Egy 1994-es kutatatás szerint a lelki egészség karbantartása elengedhetetlen a munka és alkotóképességünk fenntartásához. Az alábbi tippeket betartva vigyázhatunk lelki egészségünkre és csökkenthetjük a munkamánia kialakulásának esélyét.

Fordítsunk figyelmet:

-       saját testünkre (ésszerű táplálkozás, pihenés, rendszeres testmozgás)

-       a gondolkodóképességünk karbantartására

-       a megfelelő pihenés biztosítására

-       az érzelmeinkre, a társas kapcsolatainkra

-       a megfelelő szellemi felfrissülés biztosítására