Képek a falon, útikönyvek a polcon, egy-egy elrakott régi jegy a fiókban. A „nyaralástól” mindig a feltöltődést várjuk, amire bármikor szívesen emlékezhetünk vissza, ha éppen magukba szippantottak a hétköznapok. Azonban tényleg ez adja meg a boldogságot?

Ha kiszakadunk a hétköznapokból, szinte más embernek érezzük magunkat. Egy-egy verőfényes nap kisimítja a ráncokat az arcunkon, és a friss levegőn szerzett pirossággal együtt pedig lassan a kiegyensúlyozottabbá is válunk. Ez a megváltozott lelkiállapot régóta foglalkoztatja a pszichológusokat is, akik több kutatásban is igyekeztek fényt deríteni arra, hogy hogyan hat ránk a pihenés, időzítsük bár tavaszra, nyárra, őszre vagy télre.

Vajon tényleg boldogok leszünk a nyaralástól?

Bár a szabadság után általában energiával és tettvággyal telve, barnán és rózsásan érkezünk vissza az íróasztalunk mellé, a lelkesedés hamar elmúlik, így a tartós boldogságra a nyaralás nincsen hatással. De ne ijedjünk meg, szedjük elő nyugodtan az utazótáskát a padlásról! A kikapcsolódás csökkenti a szervezet stresszi-szintjét, növeli az elégedettség érzést, javítja az egészségérzést és a problémamegoldó képességet is.

Szabadságot jó kivenni és kiadni is. Az előbbi előnyeit már jórészt végigvettük, azonban az utóbbi sem elhanyagolható. A munkavállalóknál ugyanis már egy pár napos pihenés is képes enyhíteni a kiégés tüneteit, növeli a munkahelyi elégedettséget és az elköteleződés mértékét.

Milyen hosszú időre tervezzük a pihenést?

A közhiedelemmel ellentétben nem szükséges két hétnél hosszabb időre elmennünk ahhoz, hogy a kikapcsolódás pozitívumait érezhessük, hiszen valójában már 2-3 nap is csökkentheti a kiégés tüneteit. Az az igazán fontos, hogy mennyi idő kell ahhoz, hogy tényleg elfelejtsük az otthon pörgő mókuskereket, illetve, hogy a szabadság vége felé mikor kezdünk el megint rágódni azon, hogy mi fog bennünk visszavárni.

Mennyi ideig érezzük a szabadság hatását?

A válasz nem olyan egyszerű, hiszen nagyban függ a nyaralás minőségétől, az azt megelőző stressztől, de más összetevőktől is. Általánosságban elmondható, hogy a nyaralás pozitívumait csak 2-5 héten át érezzük, a hétköznapok ezután lassan visszaveszik az uralmat.

De mit tehetünk azért, hogy a pihenésünk igazán minőségi legyen?

<li><strong>Tervezzük meg jó alaposan a szabadságot!</strong></li>

A tervezettség csökkentheti a nyaralás alatt minket érő stressz mennyiségét, ami lássuk be, nem jöhet rosszul, ha éppen a munkahelyi stresszt szeretnénk némileg kipihenni.  A fantáziálás ugyanakkor már önmagában is örömet okoz. Kimutatták ugyanis, hogy egy esemény elképzelése erősebb érzelmi töltettel bír, mint a visszaemlékezés. De felismerték azt is, hogy a „tervezgetők” már a szabadság kezdete előtt is elégedettebbé, boldogabbá válnak, persze csak rövidtávon.

<li><strong>Kerüljünk minden olyan gondolatot, ami munkával, vagy a hétköznapi életünkkel kapcsolatos!</strong></li>

Ha folyton a hétköznapok problémáin pörög az agyunk, nem fogunk tudni kellőképpen kikapcsolni, és így nem is érvényesülnek majd a pihenés pozitív hatásai. Így bár nehéz, de a szabadság idejére próbáljuk meg száműzni a fekete gondolatokat!

<li><strong>Válasszunk olyan úti célt, ami illik a személyiségünkhöz!</strong></li>

Ha a hideget szeretjük, menjünk északra, ha a meleget, utazzunk délre! De, ha extrovertáltak (kifelé fordulóak, társaságkedvelőek) vagyunk, semmiképpen ne zárkózzunk be egy távol eső kunyhóba, míg, ha befelé fordulóbb a természetünk, ne a túlzsúfolt strandoktól várjuk a feltöltődést!

<li><strong>A nyaralás alatt éljünk tudatosan a jelenben!</strong></li>

A hétköznapokon gyakran otthonról a munkába, a munkából az esti programba esünk, és sokszor nem is igazán tudjuk átélni, ami történik velünk, körülöttünk. Ezért a nyaralás alatt tudatosan lassítsunk! Így mélyebben élhetjük majd át azt, amit a pillanat nyújthat, és így a pozitív tapasztalataink majd kellemes emlékekké alakulhatnak át.