Európa-szerte Magyarországon halnak meg a legtöbben szájüregi rák következtében. Az adatok szerint drámai a fog-helyzet,, pedig a száj higiéné elhanyagolásának nagyon súlyos következményei lehetnek. Március 20. az Egészséges Száj Napja. A szakmai szervezetek prevenciós napot szerveznek.

A Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozata a Magyar Fogorvostanhallgatók Egyesületének Budapesti Helyi Bizottságával, a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karával, az Országos Egészségfejlesztési Intézet Egészségkommunikációs Központjával (OEFI-EKK) és az Ifjúsági Diabétesz Blog és Mozgalommal 2015. március 20-án – az Egészséges Száj Napján – fogászati prevenciós napot szervez. Az esemény célja a magyarok két nagy népbetegségének, a fogszuvasodás és az ínygyulladás, illetve ezek következményes megbetegedéseinek és valamennyi egyéb fogászati kórkép, köztük a daganatos megbetegedések kialakulásának megakadályozása, továbbá lehetőség szerinti minél korábbi állapotban történő felismerése, kezelése, gyógyítása. Bővebben a programokról itt



Félelmetes adatok


Egy 2011-es reprezentatív vizsgálat alapján egy átlagos magyar felnőttnek 10 ép, 10 hiányzó foga van, a hiányzók közül csak 4 van pótolva. Szuvas fogak átlagos száma 1,5, a tömött 2,7. Azonban e fogak alacsonyabb száma nem az egészséges fogazatnak, hanem annak a jele, hogy a szuvas fogak terápiája a foghúzás volt.  A felnőtt lakosság 8 százaléka teljesen fogatlan, ép fogazattal 0,5 százalék rendelkezik. A vizsgált személyek 12 százaléka rendelkezett ép fogággyal, a vizsgáltak 30 százaléka szenvedett közepesen súlyos vagy súlyos fogágy betegségben. Hazánkban fejenként 2,4 tubus fogkrém és fél fogkefe fogy 1 év alatt.


 


A száj higiéné elhanyagolása súlyos következményeket vonhat maga után, így a tudatosság és az aktív szájápolás kulcskérdés a betegségek megelőzése, korai felismerése, illetve a halálozások csökkentése érdekében. Fogorvoshoz a magyar lakosság egyharmada jár rendszeresen, kétharmaduk csak panaszok esetén keres föl szakembert, miközben a fogszuvasodás, illetve a fogínygyulladás népbetegségnek számít. A magyar tárdalom egészsége, megbetegedései, illetve vezető halálokainak vizsgálata kapcsán leginkább a keringési-, illetve daganatos betegségek okozta halálozásokról van szó. Ugyanakkor a daganatos betegségek esetében nem kap kellő publicitást a szájüreg rákos megbetegedése, pedig egyáltalán nem elhanyagolható kórról van szó. Magyarországon az emelkedő, majd megtorpanó tendencia ellenére 2011-ben megközelítőleg 2300 új megbetegedést, illetve 1500 halálesetet regisztráltak. Európai összehasonlításban is drámai a helyzet: mindkét nem tekintetében Európa-szerte hazánkban halnak meg a legtöbben szájüregi rák következtében. Noha az elmúlt évtizedben e betegségcsoport 55-60 év felett volt jellemző, jelenleg egyre nagyobb arányban mutatják ki a betegséget a 40 év alatti korosztályban is, a nők megbetegedési arányának növekedésével. Hazánkban 2010-ben a férfi/nő arány 3:1 volt, mind a gyakoriság, mind a halálozás tekintetében.


Aki figyel magára, az életet nyer


Sunyi betegségről van szó, hiszen a szájüregi rákok csak előrehaladott állapotban okoznak panaszokat, így a betegek később fordulnak szakemberhez is. Viszont a késői felismerés miatt a túlélési arány mindössze hatvan százalékos, holott ha sikerül korai stádiumban felismerni a kórt, a gyógyulási esélyek elérhetik a hetven-nyolcvan százalékot is. Áttétek kialakulása esetén drasztikusan csökken, mindössze húsz százalékos a túlélési arány. A szájüregi rák kialakulásában számos tényező együttesen játszik szerepet. Jól ismert rizikófaktor a túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás, amelyek együttes megléte a rák kialakulásának kockázatát sokszorosára emeli. Az ajakrákok esetében a fokozott UV besugárzás jelent kockázatot. Ezen alapvetően az életmóddal összefüggő tényezők mellett az immunrendszer működése, vírusok okozta fertőzések, különböző baktériumok, táplálkozási tényezők, illetve a szociális helyzet katalizátora lehet a betegségek kialakulásának. Viszont nemdohányzó és alkoholt nem fogyasztó fiatalabb korosztályban egyre több betegnél azonosítanak szájüregi rákot. E változásért a legújabb kutatások szerint alapvetően a humán papilloma vírus (HPV) egyes típusait teszik felelőssé, melyek megegyeznek a méhnyakrák kiváltásában szerepet játszó HPV 16-18 törzsekkel.


Amire figyelni kell


A nyálkahártyán észlelt piros vagy fehér folt, két héten túl sem gyógyuló seb, fekély, mely fájdalmatlan és más nyilvánvaló okkal nem magyarázható, rosszindulatú szájüregi elváltozásra utalhatnak. Rekedtség, nyelési nehézségek és fájdalom, a fülbe tartósan kisugárzó fül-orr-gégészeti okkal nem magyarázható egyoldali fájdalom is jelentkezhet. A szájüregben, nyakon kitapintható csomókra is figyelni kell. Bármelyik tünet észlelése esetén azonnal szakorvoshoz kell fordulni. A szájüregi rákszűrés mindenkinek ajánlott, aki kockázati tényezőknek van kitéve, vagy tüneteket észlel magán.  18 éves kor felett konkrét szájüregi probléma megléte nélkül is kérjék a szűrővizsgálat elvégzését fogorvosuktól. A vizsgálat öt perc és teljesen fájdalommentes, évente érdemes megismételni panaszmentesség esetén is.


(Forrás: egeszseg.hu)

Linkek

nnk emblema logo

 

Kövess bennünket!

nnk emblema logo

Elérhetőségeink:

(+36 1) 476 1100
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6.