Miért böjtölünk?

A böjt az őskortól kezdve megtalálható az emberiség történetében. Eleinte leginkább vallási színezetet kapott, így gyakran szertartásokra, ünnepekre felkészülésként használták, de már ekkor is alkalmazták gyógyítás céljából is. Ennek továbbéléseként ma is megtalálható szinte az összes vallásban, így elég, ha az iszlámban a ramadánra, vagy a zsidó hagyományokban például a jóm kippurra, a szombatok szombatjára gondolunk. A katolikusok hamvazó szerdárdával kezdik el a legfontosabb böjti időszakukat, a nagyböjtöt, amely Húsvét vasárnapjáig tart. Hamvazó szerda a Katolikus Egyház utasítása szerint szigorú böjti nap, amikor a 18 és 60 év közöttiek csak háromszor ehetnek, és csak egyszer lakhatnak jól, emellett nem vehetnek magukhoz húst. Az egyházi böjtök mellett mára nagy hagyománya és divatja alakult ki a test és lélek harmóniáját elősegítő böjtkúráknak is.



A böjt mindig önmegtartóztatást jelent a táplálkozás, a viselkedés, vagy a szokások terén. A csak táplálkozásra szorítkozó böjt lényege az étel mennyiségének csökkentése, és egy vagy többféle élelmiszer elhagyása az étrendből.


Miért egészséges a tél végi böjt?


A táplálkozás évszakhoz kötött. A friss zöldségek és gyümölcsök télen drágábbak, és a nyári hónapokhoz képest kevesebb fajta is érhető el. A  „téli” étrend miatt ezért kevesebb vitamin, ásványi anyag és rost kerülhet a szervezetbe, mint amire szüksége lenne.


Hidegebb időben az emberi test jobban kívánja a zsírosabb, tartalmasabb ételeket, mint a nagy melegben, ami így a tél végére megterheli az egész emésztőszervrendszert. Előfordulhat, hogy az ember ilyenkor fáradtnak, gyengének érzi magát. A tavasz kezdetére ezért megnő a különféle betegségek kialakulásának a veszélye is.


Tavasszal a frissen beérett zöldségek jóval több tápanyagot biztosítanak, mint télen a hűtőszekrényben kornyadozó társaik. Éppen ezért ezek jó alapot is adhatnak a tavaszi böjtöléshez, a tavaszi megújuláshoz.


Kis böjt-határozó:


1. Koplalás: ebben az esetben csak energiamentes folyadékot, így például vizet, gyümölcs- vagy gyógyteát szokás inni, bár a böjt ezen formája a szakemberek szerint nem javasolt.


2. Léböjt (rostban szegény): csak nyers gyümölcsök és zöldségek préselt levét tartalmazhatja az étrend.


3. Léböjt (rostban gazdag): a tipikus léböjttől az különbözteti meg, hogy ezalatt turmixolt italokat, leveseket is fogyaszthat a böjtölő. Sokban hasonlít a nyers étrendhez, itt azonban elmarad a rágás élménye, ami még inkább próbára teszi az önmegtartóztatást.


4. Nyers étrend (szigorú): az étrend ilyenkor csak nyers gyümölcsökből és zöldségekből áll.


5. Nyers étrend (megengedő): a gyümölcsöket és zöldségeket nem csak nyers, hanem párolt formában is lehet fogyasztani, s ez még kiegészíthető (főtt vagy héjában sült) burgonyával vagy teljes kiőrlésű kenyérrel is. Ez a fajta böjt ezért hosszabb időn keresztül is követhető. Emésztési problémákkal küzdőknek (puffadás, székrekedés) javasolt havonta akár több alkalommal is rendszeresen beiktatniuk.


6. Gyümölcsnap: önálló böjtként is megállja a helyét, de léböjt előtt is kiváló a felvezető szakaszban. Bármilyen fajta gyümölcsöt fogyaszthat, csak arra kell ügyelni, hogy legalább négyfélét válogasson össze, és körülbelül 2-3 kg gyümölcsöt juttasson a szervezetébe napi 4-5 étkezés során.

Linkek

nnk emblema logo

 

Kövess bennünket!

nnk emblema logo

Elérhetőségeink:

(+36 1) 476 1100
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6.