Az alvásproblémák terhe egyéni és társadalmi szinten is komoly gondot jelent, többek között korlátozhatja a napi munkavégzést. Globális jelenségről van szó, a világ lakosságának 45 százalékát érinthetik az alvásproblémák, amelyek megelőzhetőek és gyógyíthatók.
Az alvás elengedhetetlenül fontos az egészségünk érdekében: többek között a koncentrálóképesség, az érzelmi kiegyensúlyozottság és a frissesség is csak akkor működik, ha eleget és jól alszunk.
A megfelelő alvásmintára mindenkinek szüksége van. Az alvás biztosítja az életünk periodicitását, amelyet a napfény és más külső tényezők mellett az élőlények belső folyamatai biztosítanak. Ha a bioritmus borul, akkor a sejtciklus is megváltozik, és betegségek alakulhatnak ki – ez főként a több napszakos munkavégzés esetében fontos.
Mára bizonyított tény, hogy az alvászavar és a depresszió között szoros kapcsolat áll fenn, megtalálták a genetikai hidat a két jelenség között, mint ahogy az alvászavar és a túlsúly közötti összefüggést is.
###Alvászavarok
Mi okozza az alvászavart? Sok esetben a felgyülemlett, megoldatlan feladatok, problémák állnak az alvászavarok hátterében.
Az alvás több egymás után ismétlődő szakaszból áll. Az egészséges és megfelelő regenerációt biztosító alváshoz valamennyi, mégpedig egymást megfelelő ritmusban követő fázisra szükség van, de nem egyformán.
A legfontosabb szakasz a REM-fázis: a tanulásban, a memóriában, a magatartási folyamatok meghatározásában igen fontos a szerepe.
Nincs baj addig, amíg a szokásainknak megfelelően alszunk, eleget pihenünk. Más a helyzet azonban, ha bármilyen ok megzavarja a nyugalmat, ilyenkor alvászavarok lépnek fel. Ezek két fő csoportba sorolhatók: baj, ha kevesebbet és baj az is, ha a szükségesnél többet alszunk. Kevesebbet alszunk, ha nem tudunk elaludni (elalvási zavarok), ha gyakran felébredünk (szakaszos alvás), vagy amikor felébredtünk, nem tudunk visszaaludni. Az alvászavarok mindegyike nappali álmossághoz, kimerüléshez, komolyabb esetekben depresszióhoz, szorongáshoz vezethet. Nagyon gyakran testi vagy lelki zavarok előjele.
Alvászavarok betegségekhez (elsősorban a fájdalommal, légzészavarral járó, esetleg szokatlan testhelyzetet igénylő bántalmakhoz) is társulnak.
  • Álmatlansághoz vezethet: az idegfeszültség vagy a depresszió is.
  • Aggodalom a családtagokért, barátokért, indokolt vagy indokolatlan félelemérzések szintén állhatnak a háttérben.
  • Rossz hatású a stresszhelyzet.
  • Gyakran mások számára jelentéktelen ügyek (munkahelyi konfliktusok, családi összezörrenések) is elegendőek ahhoz, hogy egy-egy visszatérő, nyugtalanító gondolat miatt ne tudjunk egészségesen aludni.
  • Sok gyógyszer is megzavarja nyugalmunkat közvetve vagy közvetlenül. Gondoljunk a vízhajtókra vagy egyes, az agy működését fokozó (éppen ezért estére nem is ajánlott) orvosságokra.
  • A koffein hatása változó lehet: fiatalabb korban az élénkséget fokozva álmatlansághoz vezet. Idősebb korban, főként az agyi erek súlyosabb elmeszesedésekor éppen ellenkezőleg, valószínűleg a keringés javításával a nyugodt alvást eredményezheti.
    ###Alvászavarok csoportosítása
    | Dissszomniák – alvás mennyiségi zavarai |Paraszomniák – alvás minőségi zavarai |
|=|=| |Insomnia - álmatlanság|Lidérces álom| |Hyperszomniák - kóros aluszékonyság|Alvási rémület| |Narcolepszia – alvásroham|Alvajárás| |Légzéssel kapcsolatos alvászavar|Fogcsikorgatás| |Circadián ritmuszavar - alvás-ébrenlét zavar| |
Insomnia
Az egyik leggyakoribb alvászavarok közé tartozik. Oka között szerepel fizikai ok (pl.: hormonális probléma, asztma, allergia) élettani okok (pl.: öregedés folyamata) pszichés okok (pl.: rossz gondolatok, aggodalmak) pszichiátriai okok (pl.: depresszió, szorongás) gyógyszerrel-drogokkal kapcsolatos okok (pl.: alkohol, kokain, amfetamin és származékai).
Hypersomnia
Fokozott alvásigényen alapuló állapot, ilyen például a nappali aluszékonyság. A rosszul alvók számára talán meglepő, de az sem szerencsés, ha túl sokat alszunk. A hypersomnia oka lehet gyógyszerek, főként altatók nyugtatók túladagolása, de a fokozott alvásigény utalhat testi betegségekre is.
Narkolepszia
Hirtelen rohamszerűen, napközben jelentkező alváskésztetés. Hátterében genetikai okokat valószínűsítenek.
Légzéssel kapcsolatos alvászavar
Általában hiperszomniaként jelentkezik, nappali álmosság, fáradság jellemzi - amit a betegek általában - nem kielégítő éjszakai alvásnak tulajdonítanak. Ezekben az esetekben valamely testi oknál fogva (pl.: elhízás, légzőközpont csökkent működése) átmenetileg meg-megszakad a légzés folyamata az éjszaka folyamán, ami az agyi oxigénellátás csökkenéséhez vezethet.
Lidérces álom
Főként az alvás második felében jelentkező felébredések, hosszú különösen rémisztő álmokra való visszaemlékezéssel. Felébredést követően a páciens hamar rendezetté, tájékozottá válik. Alvási rémület Hirtelen felébredés jellemzi, amit artikulálatlan vagy artikulált hangadás, végtagmozgás, vegetatív reakciók (pl.: verejtékezés, szívdobogásérzés) kifejezett rémület, rettegés jellemez. Az ébredést hosszabb zavartabb időszak követi.
Alvajárás
Az éjszaka közepén a páciens fekel, hangokat hallat, kérdésekre is válaszolhat, végtagjait mozgatja, a szobában fel-alá járkál. Másnap a történésekre nem emlékszik, sőt ha az alvajárás közben felébresztik, akkor sem emlékszik a megelőző történésekre. A probléma oka és háttere mai napig tisztázatlan a legnagyobb valószínűséggel a központi idegrendszer érésével és fejlődésével kapcsolatos.
Fogcsikorgatás
Általában valamilyen fogsorzáródási rendellenességgel, illetve stresszel, szorongással különböző személyiségvonásokkal (pl.: túlzott önkontroll) illetve ezek kombinációival áll kapcsolatban az éjszakai fogcsikorgatás. Amellett, hogy kellemetlen és igen komoly fájdalommal is jár, rontja az alvásminőséget komoly fogászati problémákat okoz.
###Egyéb alvászavarok
Alvási apnoé
Manapság egyre többet foglalkozunk az alvászavaroknak azzal a formájával, amelyet alvási apnoé szindrómának nevezünk. Ennek lényege, hogy alvás közben az ember légzése hosszabb időre (kb. 10 másodpercre) is elakad, amit egy, a környezet számára ijesztő, horkanó hang kíséretében „tör át” a beteg. Ezt ő maga nem is észleli, fel sem ébred rá. Alvása mégis kóros, ezért aztán napközben egyre fáradtabb lesz, unos-untalan elalszik, elbóbiskol. Az alvási apnoé elsősorban a kövér, rövid nyakú férfiak betegsége. Érdemes tehát a horkolás miatt orvoshoz fordulni, mert előfordulhat, hogy betegség következménye.
Rendszertelen életmód, környezeti tényezők, betegség
Vannak emberek, akiknek az életvitele, rendszertelen életmódja jelenti a szervezet számára szükséges, rendszeres alvás akadályát. Ez persze nem minden esetben küszöbölhető ki, mert a több műszakban, váltott munkarendben dolgozók nem tudják elkerülni. Léteznek azonban olyan „éjszakai baglyok", akik későn fekszenek és később is kelnek, ők a saját ritmusuk kialakításával mégis ki tudják pihenni magukat.
Ne feledkezzünk meg a környezetről sem: zajos, kulturálatlan szomszéd okozta kellemetlenségek, építkezés a közelben, illetve éppen a lakóhely megváltozása (pl. az alkalmazkodásra kevésbé képes idős ember átköltözése új lakásba vagy családtagjaihoz, kórházba kerülés stb.). Néha a nagyobb munkahelyi megterhelés, a fáradtság az oka a nyugtalan alvásnak. Természetesen a lefekvés előtti nagyobb étkezések sem tesznek jót.
A pajzsmirigy csökkent működése gyakran jelentkezik érdektelenséggel, aluszékonysággal, viszont az aluszékonyság súlyosabb agyi folyamatok (pl. gyulladások vagy a koponyán belüli nyomás fokozódásának) tünete is lehet.
Átmeneti alvászavarok
Rövid, átmeneti alvászavar és ismert ok (időzónaváltás, stressz, családi, munkahelyi konfliktus, testi betegség, fájdalom) esetén az alvás higiénés szabályok szigorú betartása, rövid hatású altatószer átmeneti alkalmazása, az ok elhárítása vagy annak megfelelő protokoll mentén történő megoldása (pl: autogén tréning szorongás esetén, az alapbetegség meggyógyítása, fájdalomcsillapítás) sikeres lehet.
Tartós alvászavarok
A krónikus alvás-ébrenlét zavar megfelelő kezeléséhez az okot (vagy okokat) kell kideríteni. Ezért az alvásszakértő orvos a megfelelő kórelőzmény és nemegyszer a házastárstól, családtagtól nyert adatok birtokában (az alvó nincs tudatában sok olyan jelnek, ami az alapbetegségre nagyon jellemző lehet: horkolás, beszéd, mozgás) alvásvizsgálatot javasol. Az elvégzett műszeres vizsgálat tud csak fényt deríteni az alvászavar mögött meghúzódó okokra, így lehetőséget adva az eredményes megoldásra. E vizsgálatok speciális része egy éjszakát vagy egy nappalt igénylő alváslaboratóriumi megfigyelés lehet. Nemegyszer az alvásmonitorozó műszert a páciens haza is viheti.
###Mikor kell szakorvoshoz fordulni?
Gyakorlati szempontból alapvetően fontos, hogy az adott alvászavar mióta áll fenn. Ha az alvásunk vagy az ébrenlétünk több mint egy hónapja rendellenes, keressük fel panaszainkkal az azokat megfelelően értelmezni képes, alvásambulancián dolgozó szakembert.
Mára hazánkban is kialakult az alváslaboratóriumok és alvásközpontok hálózatának rendszere, ahol szakorvosok nyújtanak hatékony segítséget az alvászavarban szenvedőknek.
Aki nem tudja éjszaka megfelelően kialudni magát, másnap fáradtan ébred, nehezebben tud koncentrálni, figyelmetlenebb az utakon is, kimutathatóan megnő a reakcióideje. Ez a közlekedésben súlyos veszélyforrást jelent! Sajnos, szinte naponta következik be baleset amiatt, hogy egy gépkocsivezetőnek vezetés közben egy pillanatra kihagyott a figyelme, netán lecsukódott a szeme, pár másodpercre elaludt a volánnál.
Ezt a veszélyforrást ismerték fel nemrégiben az Európai Unió jogalkotói, amikor módosították a jogosítvány megszerzéséhez és megújításához szükséges egészségi alkalmasság feltételeit. Eszerint azokat a gépjárművezetőket, akiknél felmerül a mérsékelt vagy súlyos obstruktív alvási apnoé gyanúja, alvási apnoé szűrővizsgálatra kell beutalni.

Linkek

nnk emblema logo

 

Kövess bennünket!

nnk emblema logo

Elérhetőségeink:

(+36 1) 476 1100
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6.