Dohányzás

  • Egy infografika arról, hogyan alakulhat a daganatos halálozás a hölgyek esetében.
  • Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, akkor 2020-tól Budapesten több nő hal meg tüdőrákban, mint férfi. Utóbbiak esetében csökken a tüdő daganatos megbetegedésének előfordulása, a nőknél azonban növekedés figyelhető meg.
  • A lehető legtöbb segítséget megkapja mindenki, aki szeretné abbahagyni a dohányzást, hiszen immár személyes jelenlét nélkül is meg lehet tenni a kezdő lépéseket. Az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetben működő Dohányzás Leszokás Támogatási Módszertani Központ ingyenes számon hívható, a vonal végén képzett szakemberek adnak segítséget. Kovács Gábor, az intézet főigazgatója válaszolt az egeszseg.hu-nak.
  • A dohányzás a tüdőrák legfontosabb ismert kockázati tényezője – jelentette ki az egészseg.hu-nak adott interjújában az Országos Korányi TBC és Pulmunológiai Intézet főigazgató főorvosa. Kovács Gábor szavai szerint a tüdőrák a leggyakrabban előforduló daganattípus, ezen belül is az egyik legkevésbé gyógyítható. A magyarok esetében mindkét nem tekintetében vezető halálok a tüdőrák, férfiak esetében csökkenés, míg a nőknél emelkedő halálozás látszik. Az eltérő folyamatok mögött a nemekre jellemző dohányzási szokások különbözősége áll. A megelőzés, illetve a fiatalok megszólítása kulcsfontosságú a tüdőrák visszaszorítása érdekében. Ugyanakkor van jó hír is: a nemdohányzók védelmében hozott szabályozásnak kézzelfogható, pozitív eredményei is vannak.
  • A rák esetében olyan kórról van szó, amely a világ minden részén előfordul, különbségek csak a gyakoriságban, illetve a megbetegedés típusában fedezhető fel. A daganatos halálozás tekintetében a nemzetközi, illetve a hazai helyzet is rendkívül kedvezőtlen. Magyarországon a daganatos megbetegedések 2013-ban az éves halálozások 27 százalékáért feleltek. Vezető helyen a tüdőrák.
  • Aki a címet olvasván azt gondolja, hogy Bruce Willis akció-sorozatáról lesz szó, az bizony téved! Bár hősök milliói vívják napi harcukat a cigivel, a katarzis nagy valószínűséggel elmarad, sőt, a történet tragikusan ér véget.
  • A daganatos megbetegedések komoly kihívást jelentenek az emberiség számára, a rákstatisztikákat pedig a tüdődaganat okozta halálozások vezetik nem csak a világban, hanem Magyarországon is. Térségenként eltérő, hogy a rák melyik típusa a gyakoribb. A tüdőrákos megbetegedések körülbelül 90 százalékáért a dohányzó életmód tehető felelőssé. Február 4-e a rák világnapja.
  • Döbbenetes számok következnek a dohányzásról.
  • A krónikus megbetegedésekből eredő korai halálozások száma jelentősen csökkenthető a tudatos és egészséges életmód által – így összegezhető az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új jelentése, amely szerint a nem fertőző betegségek évente 16 millió ember korai okozzák világszerte. A szervezet nagyobb forrásráfordítást sürget annak érdekében, hogy csökkenjen a halálozások száma. Természetesen a legkomolyabb rizikófaktorok továbbra is a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az egészségtelen táplálkozás, illetve a mozgásszegény életmód.
  • Sokan aggódnak, hogy a dohányzás abbahagyásával elkerülhetetlenül hízásnak indulnak. Száz volt dohányosból valóban nyolcvan tapasztalja, hogy valamivel többet mutat a mérlegen, mint korábban. Az adatok szerint a férfiak átlagosan 2,8, a nők pedig átlagban 3,8 kilogrammot híznak. Ennek azonban nem muszáj így lennie, a súlygyarapodás tudatos odafigyeléssel megelőzhető vagy csökkenthető.
  • A nem dohányzás előnyeit nemcsak azok tapasztalhatják meg, akik soha nem gyújtottak rá, hanem azok is, akik abbahagyják a dohányzást. Az örök élet a nem dohányzóknak sem jár, de sokkal fiatalosabbak és egészségesebbek lesznek idős korukban is.
  • Manapság mindenki mindent elkövet, hogy szebbnek, vonzóbbnak, fiatalabbnak látsszon. A dohányosok viszont eközben az ellenkezőjéért is sokat tesznek. Összegyűjtöttük, hogy a dohányfüst hogyan öregíti a szervezetet.
  • Ha dohányzunk az autóban, passzív dohányzásnak tesszük ki az utasainkat. A passzív dohányzásról viszont már bebizonyosodott, hogy a dohányzáshoz hasonlóan betegségeket, rokkantságot és halált is okozhat .
  • Ma már minden cigarettás dobozon szerepel, hogy mennyi nikotin, kátrány és szén-monoxid kerül a szervezetbe egyetlen szál elszívásával. A cigaretták többi összetevőjét viszont hiába keressük a csomagoláson, pedig komoly vegyszerekről van szó. Mik azok?
  • A dohányzás daganatot okozhat, közrejátszik szívbetegségek, érrendszeri megbetegedések és más egészségügyi problémák kialakulásában. A terhesség alatti dohányzás azonban hatványozottan káros, hiszen mind az anya, mind a baba egészségére súlyos terheket ró: növeli a koraszülés , a veleszületett rendellenességek és a hirtelen bölcsőhalál kockázatát is.
  • A vízipipázással kapcsolatban s zámos féligazság és hamis információ kering a köztudatban . A szórakozóhelyek, illetve boltok úgy hirdetik ezt a keleti eredetű szokást, mint egy egészséget javító tevékenységet. Ez egy a négy tévhit közül, amit a vízipipázásról terjesztenek. Lássuk a többit is!
  • Ma már mindenki hallott róla, hogy a dohányzás tüdőrákot okoz. Valószínűleg kevesebben tudják viszont, hogy a dohányfüst többé-kevésbé minden szervet károsít, például csontritkuláshoz és gyomorfekélyhez is vezethet. Röviden összefoglaljuk, hogy a dohányzás mely belső szervekre és folyamatokra jelent veszélyt.
  • Minden dohányos hiszi, hogy rajta kívül mindenki másnak árt a dohányzás. Erre és dohányzásuk igazolására számos elméletet gyártottak, amelyeket előszeretettel népszerűsítenek is. Tévhitek és cáfolatok következnek. 1. A cigi megnyugtat Ezt csak hiszed. Minden egyes elszívott cigaretta stresszhelyzet okoz a szervezetben. A dohányzás előre haladtával a szervezet egyre több nikotint kíván, és amikor a szintje csökken a vérben, hiányérzet, nyugtalanság érzet jelentkezik. Ez egy ördögi, soha be nem záródó körré alakul. 2. A cigizéstől jobban teljesítek Egy-egy vizsgajegy lehet jobb, de hosszútávon felejtés lesz a vége. Az agy működéséhez, így a tanuláshoz is igen sok oxigénre van szükség. A cigarettázással a szervezetbe kerülő szén-monoxid, viszont megszállja az oxigén szállító hemoglobint. Az agy így kevesebb friss, oxigénben dús vérhez jut, ami rontja működését, ezáltal a koncentrációs képességet. A dohányzás hatással van a rövid távú memóriára, így például egy átdohányzott és áttanult éjszaka után lehet egy jó vizsgajegyet behúzni, de abból a tudásból alig marad használható információ a hosszú távú memóriában. 3. A dohányzás szexi Egy-egy cigarettás kézmozdulat lehet ugyan csábító, de a varázslat itt meg is áll. A dohányosok erotikus kisugárzása az elfüstölt évek alatt meredeken csökken, mindenféle állóképességük jelentős csorbát szenved. Ezt csak tetézi sárguló fogaik és a nikotintól bűzlő csókjuk egyáltalán nem impozáns látványa és élménye. Ráadásul a dohányzás következtében hamarabb ráncosodik a bőr, a haj elveszti egészséges színét, fénytelenné, töredezetté válik. És végül egyetlen, unalmas társuk marad az impotencia. 4. A dohányzás és a darázsderék A dohányosnak nem lesz sem szebb, sem jobb darázsdereka, karcsú alakja. A testalkat és testtömeg főleg azon múlik, hogy ki, mit, mennyit eszik és mozog, és persze, hogy milyen géneket örökölt. A dohányzás ugyan felpörgeti az anyagcserét, de ez stresszként hat az emberre. Ezért a rendszeres dohányosoknál előforduló étvágycsökkenés egyben az életfontosságú vitaminok szervezetbe kerülését is akadályozza. Így tehát a dohányos idegi alapon ugyan megszabadulhat néhány kilótól, de a végül sokba kerül majd mindez az egészségének. 5. Akkor dohányzom, amikor én akarok... meg főleg, amikor a nikotin akarja A dohányzásban semmiféle függetlenség, vagy szabadság nincs. A nikotinfüggőség pontosan ugyanolyan erős függőség, mint a heroin- vagy kokain függőség. Ez a rabság nagyjából két doboz cigaretta elfüstölése után már ki is alakul, és tart szorosan. És minél többet szív az ember annál inkább elbúcsúzhat a szabadságától. Dohányosként akkor lehet újra független és szabad, ha megálljt parancsol a nikotinnak és kivágja az életéből. Az út hosszú lesz. Szakemberek szerint az tekinthető leszokottnak, aki legalább egy éve nem gyújtott rá. 6. A levegőben veszélyesebbek a káros anyagok, mint a dohányfüstben Bár a városi levegő nem a legtisztább, de a dohányfüstben sokkal koncentráltabb a káros anyag tartalom. A dohányzás, olyan mintha rosszul zárt vegyszeres palackok között végezne az ember légző gyakorlatokat. A passzív dohányosoknál, vagyis azoknál, akik egyébként nem dohányoznak, de zárt térben rendszeresen belélegzik mások dohányfüstjét, nagyobb eséllyel alakul ki rákbetegség, mint a szabadban megtalálható környezetszennyező anyagoktól. 7. A dohányzás csak hosszú távon, 20-30 év alatt, káros A dohányfüst már pár másodperccel az első slukk után képes rosszullétet, szédülést, köhögést okozni. Ez utóbbi később állandósulhat. Már az első cigi után is érezhető lesz a rossz lehellet, később jönnek még a nehézlégzés, a romló fizikai teljesítmények is. Már az első nikotin adag összerántja az ereket, ez minden elszívott cigarettával csak rosszabb lesz. Az elején még csak „stresszes” az érszűkület, később viszont már fizikailag is szűkebb lesz. Az erek beszűkülése már korán elkezdődik, de minden embernél különböző idő eltelte után válik érzékelhető betegségekké. 8. A régóta dohányzóknak már túl későn van a leszokáshoz Abbahagyni és leszokni sosem késő! Legyen az ember akármilyen idős, dohányozzon akármilyen régóta a dohányzás abbahagyásának kimutatható előnyei vannak. Az elsődleges káros hatások már néhány hét alatt megszűnnek, de a szervezet „frissüléséhez” szükséges néhány év. Bármely életkorban szokik le valaki a dohányzásról, a halálozási kockázat kisebb lesz, mintha tovább dohányozna. Emellett, aki 35 éves kora előtt teszi le a cigarettát, hosszú távú kilátásai ugyanolyanok lesznek, mint a nem dohányzóknak. 9. A csökkentett nikotin, kátrány és szén-monoxid tartalmú cigaretta kevésbé ártalmas Minden dohányos másképp szívja a cigarettát. Van, aki szinte szétharapja a filtert, van, akinek csak úgy lazán lóg a szájából a cigaretta. Mások hosszan, mélyet szívnak, megint mások pedig éppen hogy beleszippantanak. Vannak olyanok, akik szinte sprintben slukkolnak és vannak, akik megfontoltan, elmerengve. Ezek a szokások mind befolyásolják, hogy egy szál cigarettából ugyanannál a dohányosnál mennyi mérgező anyag kerül a szervezetbe. A feliraton szereplő nikotin, kátrány és szén-monoxid tartalom csak egy műszerrel történő elszívás alapján mért adat, nem állapítható meg belőle, hogy ténylegesen mennyi kátrányt, nikotint és szén-monoxidot juttat a dohányos tüdejébe. A könnyebbnek hitt, light-nak nevezett cigarettákban ammónia segíti a nikotin felszívódását. Ezért, bár alacsonyabb a nikotin tartalom, az mégis könnyebben kerül a testbe.
  • A Dohánytermékeket Utánzó Elektronikus Termékek (DUET) nem bocsátanak ki füstöt és nem tartalmaznak dohányt, mégis rendkívüli módon terhelik a szervezetet. És ami még elgondolkodtató: ma Magyarországon egyre többen használják őket a tradicionális dohánytermékek helyett és mellett.
  • Azt, hogy a dohányzás és a passzív dohányzás öli az emberi szervezetet, már nemigen kell bizonygatni a szakembereknek. Az elszívott dohánytermékek utóéletével viszont keveset és kevesen foglalkoznak. Mennyi csikket termelünk évente és hány lakás borul lángba egy eldobott cigaretta miatt? Ennek néztünk most utána.

Linkek

nnk emblema logo

 

Kövess bennünket!

nnk emblema logo

Elérhetőségeink:

(+36 1) 476 1100
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6.