A daganatos betegségek mind a mai napig komoly kihívásokat jelentenek az emberiség számára, s minden erőfeszítés ellenére a rákos megbetegedések emelkedésével kell számolni a közeljövőben is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége 2014-ben publikált átfogó rákkutatása szerint 2012-ben évente körülbelül 14 millió új rákos megbetegedést diagnosztizáltak. A tüdőrák előfordulása mindegy 1,8 millió új esetszámmal a legmagasabb. A dohányzás következtében évente egy kisebb országnyi – több mint ötmillió – ember hal meg. E szám az előrejelzések alapján 2030-ig a nyolcmilliót is elérheti. A passzív dohányzás következtében elhunytak száma 600 ezer fő.
Magyarországon a teljes halálozás tekintetében a daganatos betegségek halálozási aránya a második legnagyobb, összességében a halálozások 27 százalékáért felelt valamilyen rákos megbetegedés 2013-ban. A trendeknek megfelelően a tüdőrák a vezető halálok.
A világon mintegy 800 millió férfi, illetve 200 millió nő dohányzik. Hazánkban a teljes lakosság 22 százaléka – a felnőtt férfiak körében 25, nők esetében 16 százalékos aránnyal – folytat dohányzó életmódot. A 13-15 éves korosztály körében naponta növekszik a dohányosok száma, s ők különösen veszélyetetettnek számítanak, hiszen akiknek a barátai dohányoznak, hatszor nagyobb eséllyel gyújtanak rá. A kortárscsoportok hatása erősebben érvényesül a szülők magatartásmintáinál is, hiszen dohányzók szülők esetében „mindössze” kétszeres eséllyel válnak dohányossá a fiatalok.
A dohányzás katalizátora számos más megbetegedésnek is. A tüdőrák kérdése megkerülhetetlen, hiszen e daganattípus kialakulásának esélye az erős dohányosok esetében 24-szeres a nemdohányzókkal szemben. Azok körében, akik rendszeresen napi 20 szál cigarettát szívnak el, 15-ször gyakoribb a tüdőrák, illetve 12-szer gyakoribb az obstruktív tüdőbetegség (COPD) elfordulása, mint a nemdohányzóknál. A dohányzással eltöltött évek és az elszívott cigarettamennyiség számával együtt növekszik a betegségek kialakulásának kockázata is. Világviszonylatban naponta több mint 15 milliárd szál cigarettát fogyasztanak a dohányzók, Magyarországon az éves fogyasztás 3000 szál fejenként.
A tüdőrákos megbetegedések körülbelül 90 százalékáért a dohányzó életmód tehető felelőssé, a tüdőrákos férfiak 85-90, míg a nők 60-80 százaléka dohányzik, vagy dohányzott korábban. Nem meglepő módon a szív- és érrendszeri megbetegedések egyik fő rizikófaktora szintén a dohányzás. Hazánkban 2013-ban a teljes évi halálozáson belül a keringési rendszer megbetegedései okán előállt halálozás áll az első helyen 51 százalékkal. Magyarországon a születéskor várható élettartam 2012-ben a férfiak esetében 71, míg a nőknél 78 év volt, ami jócskán elmaradt az EU28, illetve az eurózóna államaitól is. A dohányzó férfiak átlagosan legalább 16, míg a nők legalább 19 évvel rövidítik meg az életüket. Talán kevéssé ismert, de a nikotinfüggőség kialakulásának veszélye a füstmentes dohánytermékek esetében is fennállhat.
Jól látszik, hogy a dohányzásnak milyen súlyos és messzire ható negatív következményei vannak. Ugyanakkor érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy a cigaretta elhagyása után milyen pozitív folyamatok indulnak meg a szervezetben. A szaglás, illetve az ízérzékelés foka órákon belül javul, 12 óra elteltével oxigéndúsabb vér kerül a szervekbe, hiszen csökken a vér szén-monoxid szintje is. A tüdőhörgők 24 óra elteltével megkezdik a regenerálódást, a légzés 72 óra múlva válik könnyebbé. A köhögés és a nehézlégzés mérséklődése fél év elteltével várható. A szívinfarktus kockázata megfeleződik egy év dohányfüst-mentesség után, öt évet követően megközelíti a nemdohányzók kockázati szintjét. A tüdőrák kockázatának öt év a feleződési ideje, s 15 év szükséges a soha nem dohányzók kockázati szintjének eléréséhez. Nőknél a vetélés, a terhesség alatti szövődmények és a koraszülés, míg férfiak esetében a merevedési zavarok kockázata csökken.
(egeszseg.hu)
