A dohányzás szabályozásának drasztikus szigorodása, és a dohányzás káros hatások nélküli élvezete új eszköz megjelenését eredményezte a piacon: az e-cigarettát. Valamint ezzel egy időben vált nálunk nagyon népszerűvé, főleg a fiatalok körében a vízipipa, ami nem egy új eszköz, de annál ellentmondásosabb.

Elektronikus cigaretta- e-cigaretta

Az e-cigarettát vagy más nevén elektronikus cigarettát egy kínai cég fejlesztette ki 2003-ban. A hagyományos dohányzás helyett a gyártók célja szerint egészségesebb és a környezetre veszélytelen alternatívát kínáló eszköz körülbelül 2007 óta Magyarországon is elérhető.
Az elektronikus cigaretta - mivel hasonló érzetet nyújt, mint a hagyományos cigaretta - elméletben úgy tudná azt helyettesíteni, hogy használata közben a nikotinon kívül nem visz be a szervezetbe egyéb, a cigarettafüstben megtalálható, jellemzően a dohány és a papír égése során keletkező, mérgező vagy rákkeltő anyagokat. A használatához szükséges töltőfolyadék elérhető nikotinos (többféle koncentrációban) és nikotinmentes formában is. Így csökkentett nikotin bevitellel, vagy nikotin bevitele nélkül is használható. Továbbá nem teszi ki a felhasználó környezetét a passzív dohányzás ártalmainak.
Az egész szerkezet áll egy akkumulátorból, ami a cigaretta testét adja, valamint egy ehhez csavaros menettel csatlakozó porlasztóból (kazán) és egy ebbe helyezett patronból, vagy egy egybeépített, az akkumulátorra csatlakozó úgynevezett integrált patronból.
Hogyan működik az elektronikus cigaretta?
Az akkumulátor (Li-ion) kettős funkciót lát el. Egyrészt biztosítja a készülék energiaellátását, másrészt a végén egy led (kis lámpa) található, ami a hagyományos cigi parazsához hasonlóan felizzik, amikor beleszívnak az e-cigibe. Az akkumulátor működteti porlasztót, amely az e-cigaretta "füstjét" állítja elő. Fontos tudnivaló, hogy a porlasztó nem ég, ezért füst helyett csak füstnek látszó párát képez.
A patron egy vatta-szerű anyagot tartalmaz, ami E-liquid folyadékkal van átitatva. Az integrált patronos készülékek esetében a porlasztó és a patron egybe van építve, a fűtőszálat nem egy külön kazán tartalmazza, hanem egyetlen eszközben található meg a fűtőszál és a patron, vagyis az e-liquidet tartalmazó rész.
A készülékhez még természetesen szükség van egy töltőre is, amivel az akkumulátort tölthető.
Az e-cigibe való folyadék azaz e-liquid: propilénglikol és/vagy növényi glicerin alapú (általában) nikotint tartalmazó folyadék, ami hő hatására füstszerű párává alakul.
Összetevői:
Ízesítő aroma lehet természetes és mesterséges, vagy ezek keveréke, nagyon sokféle gyümölcsös és egyéb (fahéj, vattacukor) ízekben is megtalálható. Fontos tudni, hogy ezek is okozhatnak allergiát, ami a kiütéstől nyelvhólyagosodáson és fogínyvérzésen/- érzékenységen át az általános bőrviszketésig, szájszárazságig sok tünetet okozhat.
Nikotin Mg/ml-ben adják meg a gyártók a benne található mennyiséget. A nikotinfüggőség tüneteit enyhíti, pótolhatja a nikotint a dohányos számára. A szintje a használat során állítható, csökkenthető.
Egyéb adalékanyag Nem minden kapható utántöltőn vannak feltüntetve. Szervezetre való hatásukat több országban vizsgálják.
Az elektromos cigaretta a hagyományos cigaretta füstjének hőmérsékletét (50-60 °C) is szimulálja, így érzete, hatása a hagyományos cigaretta használatához hasonló. Biztosítja a dohányosok pszichés függőségeit (a nikotinon túl a szokásokat és mozdulatokat) is. Az e-cigaretta működés közben hasonlóan viselkedik, mint a hagyományos cigaretta, és ugyan nem tartalmazza annak összes káros anyagait, (mint pl. a szén-monoxid, kátrány,) de tartalmaz egyéb még nem tisztázott hatású anyagokat.
Megtévesztő lenne az „egészséges” jelzővel illetni az elektromos cigarettázást, hiszen a nikotin az emberi szervezetre káros, erős függőséget okozó méreg. Mivel az eszköz viszonylag rövid ideje van a piacon, hosszú távú klinikai vizsgálatok egyelőre nem támasztják alá meggyőzően, hogy egészségesebb lenne a hagyományos cigarettánál. Természetesen az ellenkezőjét sem sikerült még, ugyanezen okokból kifolyólag, hitelesen bizonyítani. Mivel azonban a találmány még fiatal, megítélése egyelőre némileg ellentmondásos, és több országban jelenleg is vizsgálják mind a működését, biztonságosságát, mind a használatának, standardizálásának, forgalmazásának, reklámozásának szükségességét, lehetőségeit. Az Egészségügyi Világszervezet az elektromos cigarettát nem tekinti a dohányzásról történő leszokás legitim eszközének, hiszen nincs bizonyíték, amely igazolná ezen eszközök biztonságosságát és a dohányzásról leszokást elősegítő hatásosságát.
Még az Európai Unión belül sem egységes az e-cigaretta szabályozása, melynek az egyik oka, hogy az elektronikus cigaretta tekintetében nincs olyan uniós szabályozás, amely egységesen meghatározná az elektronikus cigaretta forgalmazhatósági követelményeit. Ennek megfelelően a tagállamok szabadon eldönthetik, hogy milyen feltételekkel kerülhet forgalomba az elektronikus cigaretta, illetve, hogy egyáltalán forgalomba kerülhet-e. Mivel Magyarországon nincs elektronikus cigaretta specifikus szabályozás, ezért a nikotint tartalmazó termékek esetében a gyógyszertörvényt kell alkalmazni. A nikotint tartalmazó termékeknek keresztül kellene menniük a gyógyszerek engedélyezésére vonatkozó hatósági eljáráson. Az engedély kiadása után pedig, meg kellene felelniük többek között a gyógyszergyártásra, gyógyszerforgalmazásra és a gyógyszerek reklámozására és mellékhatás-figyelésére vonatkozó uniós előírásoknak, alkalmazásuk a dohányzásról történő leszokás részeként az orvos vagy gyógyszerész tanácsa alapján/felügyelete mellett történhet. A nikotintartalmú elektromos cigaretták gyógyszerszabályozás megkerülésével történő forgalomba hozatala és értékesítése jogszabályellenes tevékenység.
###Vízipipa
A vízipipázás már az első időkben sem volt ártalmatlan szórakozás, hiszen kábítószerek (hasis, ópium) fogyasztására használták. Az évszázadok alatt kifejlesztett füstbelégző készülék és a dohány hamarosan „találkoztak”, és a keleti népek dohányzásának elterjedt formájává vált a vízipipázás. A történészek még vitatkoznak azon, hogy az arabok, az indiaiak, esetleg a perzsák vízipipáztak először. Abban viszont egyetértenek, hogy erre már jóval Amerika felfedezése előtt sor került. A vízipipákat eleinte a kókuszdió héjából készítették, a benne levő kókusztej jelentette folyadékot, amelyen a füstöt átszívták. Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában a XX. század végén kezdett terjedni a fiatalok körében a vízipipázás, világjárvánnyá azonban a XXI. század elejére vált. Mivel a vízipipázás elsősorban az arab országokban volt széles körben űzött tevékenység, a kutatók nem fordítottak elég figyelmet neki, és tudományos értékű ismereteink lényegesen elmaradnak attól, mint amennyit a cigarettázásról tudunk.
A vízipipa működése
A vízipipa fejét speciális vízipipadohánnyal töltik meg. Ez a dohányon kívül általában melaszt ízesítő anyagokat, pl. gyümölcsdarabokat, kávét, csokoládét tartalmaz. A dohány fölött egy szűrőn izzik a szén. A dohánnyal töltött fejet egy merev cső köti össze a vízipipa testét képező edénnyel, amelyben folyadék, általában víz található. A cső vége kb. 2-3 cm mélyen beleér a vízbe, a felszín felett pedig egy másik nyíláson egy szájrésszel ellátott cső csatlakozik az edényhez. A szájrész megszívása során keletkező vákuum szívóhatása révén kerül a folyadékon át a füst az edénybe, majd onnan a légutakba. A vízipipa működtetéséhez, égve tartásához erőteljesebb szívásokra van szükség, mint a cigarettázásnál.
A vízipipázásnál használt dohány mennyisége lényegesen meghaladja az egy szál cigarettában lévő dohány mennyiségét. Egy vízipipázás általában 30-60 percen át tart. Egyetlen 45 perces vízipipázás során egy személy átlagosan percenként kétszer, összesen mintegy 100 alkalommal szív bele a vízipipába, egy szippantás pedig kb. 3 másodpercig tart. A vízipipázás általában csoportos tevékenység, gyakran kávéházakban, szórakozóhelyeken vagy csoportos összejöveteleken élnek vele a fiatalok, de egyre gyakoribb, hogy ki-ki otthonába is beszerez egy vízipipát, és használja is azt.
A vízipipa folyadékja nem szűri ki a nikotint a dohányfüstből. Ha ez igaz lenne, akkor nem lett volna fontos, hogy a vízipipába kábítószereket rakjanak az ősi időkben, és nem lenne fontos a dohány használata.
Az Egyesült Államokban a vízipipázáshoz leggyakrabban használt dohányok nikotintartalma (2-4%) általában magasabb volt, mint a cigaretták nikotintartalma (1-3%). Mérések bizonyítják, hogy egyetlen 45 perces vízipipázás hatására a vér nikotintartalma a 60-szorosára nő, a nikotin bomlásterméke, a kotinin is ugyanilyen nagy mennyiségben mutatható ki a vérben a vízipipázás után. A nyálban kimutatható nikotin és kotinin tartalom még ennél is nagyobb mértékben emelkedik: a nikotintartalom a 600-szorosára, a kotininé pedig mintegy 300-szorosára nő egyetlen vízipipázás során (ld. táblázat).
| Tartalom | Vízipipázás előtt (ng/mL) | Vízipipázás után (ng/mL) | | = | = | = | | Nikotin (plazma) |1,11 | 60,31 | | Kotinin (plazma) | 0,79 | 51,95 | | Nikotin (nyál) | 1,05 | 624,74 | | Kotinin (nyál) | 0,79 | 283,49 |
A kutatók szerint napi 2 vízipipázás során annyi kotinin ürül a vizelettel a szervezetből, amennyi napi 2 doboz cigaretta elszívása során belélegzett nikotinnak felel meg. Mérések bizonyítják, hogy a vízipipázás során nagy mennyiségű nikotin kerülhet a szervezetbe, a nikotinról pedig tudjuk, hogy használata függőséghez, hozzászokáshoz vezethet.
Természetesen, a havi egyszeri vízipipázás ugyanúgy nem valószínű, hogy nikotinfüggőség kialakulásához fog vezetni, mint ahogy a havi 1-2 szál cigarettát elszívó embert sem tekintjük függő dohányosnak. A felmérések ugyanakkor azt mutatják, hogy a vízipipát kipróbáló fiatalok közül 8-szor többen válnak dohányossá, mint azok közül, akik sohasem próbálták ki a vízipipát.
A kezdő vízipipázók több mint 90%-a gondolja úgy, hogy a cigaretta sokkal inkább okoz hozzászokást, nikotinfüggőséget. Viszont a nikotinfüggőség esetében nem a beviteli mód az elsődleges függőséget okozó tényező, hanem maga a nikotin!
Vízipipa és a szénmonoxid
A füstök egyik legjellegzetesebb összetevője a szénmonoxid. Minél tökéletlenebb az égési folyamat, annál több szénmonoxid keletkezik. A szénmonoxid hatására szűkülnek az erek, romlik a sejtek és szövetek vérellátása, emelkedik a vérnyomás és a pulzus. A vízipipázás során izzó szén biztosítja a dohánykeverék felmelegítéséhez szükséges hőt. A szénmonoxid forrásaként tehát a dohány mellett az izzó szén, valamint a dohányhoz kevert szerves adalékok – melasz, gyümölcsök, ízesítő szerek ¬– egyaránt fontos szerepet játszanak.
A vízipipa belélegzett füstjében akár 3-szor annyi szénmonoxid is lehet, mint a cigarettafüstben. A nemdohányosoknál mért 2%-ról 6%-ra nő a CO-Hgb (szénmonoxidhoz kötött hemoglobin) szintje a cigarettázás hatására, míg 10%-ra a vízipipázók vérében. Gyakran hangoztatott érv, hogy a vízipipa füstje azért nem tartalmaz kátrányt, mert a vízipipázás során nem ég papír. Rákkeltő anyagok azonban nem csak a cigarettapapír égése során keletkeznek. Egy vízipipázás során belélegzett füstben kb. 50-szer több a rákkeltő policiklikus aromás vegyületek mennyisége, mint amennyi egyetlen cigaretta füstével szív magába a dohányos.
A vízipipázás egyéb veszélyei A vízipipázás azonban nem csak a cigarettafüstben megszokott és köztudottan káros anyagok (nikotin, szénmonoxid, kátrány stb.) miatt veszélyes. A közösségi szertartás, a közös eszközök (ugyanaz a vízipipa, közös csutorák) használata különböző fertőző betegségek terjedését segítheti elő. Ezek közül kiemelendő a nyombélfekély kórokozójának számító Helicobacter pylori, a hepatitis C, a herpesz vírusa és a különböző légúti vírusok által okozott betegségek.
Folyadékként a fiatalok nem mindig vizet használnak egyes vízipipázók alkohollal, illetve egyéb bódító hatású folyadékkal is gyakran próbálkoznak, amelyek belélegezve a légutak hatalmas felületén keresztül pillanatok alatt felszívódnak, és súlyos mérgezésekhez vezethetnek.
Mivel a vízipipázás során keletkező füst összetétele, hőmérséklete, illetve a belégzések száma, tartama és mélysége jelentősen eltérnek a cigarettázásétól, ezért nem szerencsés a vízipipázás és a cigarettázás mennyiség szerinti összehasonlítása. A rendelkezésünkre álló adatok arra elegendőek, hogy bizonyítsák: a vízipipázó személyek ki vannak téve ugyanazoknak a káros hatásoknak, mint a hagyományos dohányosok (cigaretta, pipa, szivar), ráadásul a cigarettázásnál nem alkalmazott különböző adalékok, illetve a közös eszközhasználat veszélyeivel is számolnunk kell.

NNK feher logo

Az egeszseg.hu a Nemzeti Népegészségügyi Központ tulajdona.
Minden jog fenntartva 2021 ©

szechenyi 2020 also