Halbritter András
Iskolakertekért Alapítvány

Az iskolakertek jelentős, XIX-XX. századi előzmények után a világon és Magyarországon is reneszánszukat élik, rohamosan terjednek a világ különböző helyzetű országaiban.

A 2018-as országos iskolakerti felmérés szerint 1118 intézményben, az összes köznevelési feladatellátási hely nyolc százalékában kertészkednek a gyermekek, amivel különféle pedagógiai célokat is szolgálnak (http://www.iskolakertekert.hu/index.php/hu/tudastar/orszagos-felmeres ). Azóta a számuk tovább növekedett - de miért is kertészkednek a gyerekek? E fellendülésnek a világon mindenhol a fő oka a környezeti nevelés - fenntarthatóságra nevelés szükségessége, de talán mindenki számára nyilvánvaló az is, hogy a környezeti, fenntarthatósági nevelés részét képezi az egészségfejlesztésnek is. Ez igaz az iskolakert művelésére is: hiszen az egészséges táplálkozás, a mozgás és a munka, a föld szeretete, a lelki egészség elősegítése, az érzékszervek fejlesztése mind a hatásai közé tartozik.

A hazai iskolakerti újjászületés fontos akciói a ’90-es évek környezeti nevelési mozgalmai, majd a 2010 es évek elején a TIE- a teljeskörű intézményi/iskolai egészségfejlesztés előírássá válása. A későbbiekben az Iskolakertekért Alapítvány 2015-ös létrejötte és szervező munkája jelentett fontos előrelépést, ezen belül különösen a Kárpát-medencei iskola- és óvodakerteket tömörítő Iskolakert-hálózat megszervezése, melynek fő célja egymás segítése, a szakmai érdekképviselet és tudásmegosztás, mégpedig ingyenes részvétellel (http://www.iskolakertekert.hu ). Helyi szintű kezdeményezés a győri tanítóképzésbe visszahozott iskolakerti felkészítés, a Nemzeti Agrárkamara és a Váci Egyházmegye Nógrád megyei Földforgatók programja. Az Agrárminisztérium iskolakertekre is kiterjedő Városi Agrárstratégiája után a 2019. év elején elindította az Országos Iskolakert-fejlesztési Programot, mely tudatosan épített az eddigi programok tapasztalataira, kutatási eredményekre, az eddigi kezdeményezések intézkedéseire. A programban (Iskolakerti Alapozó Alprogram, http://www.iskolakertekert.hu/index.php/hu/alapozo-2018-2019 ) 2019- ben 67 iskola, 2020-ban 50 iskola és 50 óvoda alakítja ki illetve fejleszti iskolakertjét. Az alprogramot kidolgozó és szervező Iskolakertekért Alapítvány két 30 órás akkreditált iskolakerti pedagógus-továbbképzést dolgozott ki, illetve biztosít helyszíni pedagógiai mentorálást, melyben az iskolakert egészségnevelési programokba való beépítése is sorra kerül. A Magyar Biokultúra Szövetség munkatársai pedig kertészeti mentorálást végeznek. Nem elég ugyanis eszközöket, földterületet biztosítani, mint „hardvert”, hanem a „szoftvert”, a szakmai tudást, az iskolakert használatának módját, az oktatási-nevelési lehetőségek tudatos kihasználásának ismereteit is át kell adni. Az iskolakerti munka legalább annyira pedagógia, mint kertészet, szakmai határterületei az egészségnevelés, a környezeti nevelés, a szabadban tanulás, a biokertészet. Ezek segítségével egy olyan egy olyan szabadtéri „tanterem”, oktatási tér, annak eszközrendszere és módszere jöhet létre, amely segíti az érzelmi biztonság kialakulását, a tananyag mélymegértését; a fenntarthatóság, egészség, együttműködés értékei iránti elköteleződést, és nem utolsósorban a gyermekek jókedvű élvezetes kerti időtöltését, élményszerzését, aktív tanulását. A pedagógusnak is feltöltődést, lelkesedést, eredményeket hozhat a nyilvánvaló kihívások mellett is.

Az iskolakerti munkában az egészségnevelés többféle területe is helyet kaphat. A gyümölcs- és zöldségtermő növényekkel végzett foglalkozások növelhetik e táplálékok elfogadottságát, segíthetik a jellege és előállítási módja révén is egészségesebb élelmiszer tudatos választását, a táplálkozás és az élelmiszer-higiéné alapjainak elsajátítását. Mozgásos tevékenységként kompenzálja a padban töltött mozgásszegény órák tartáshibát kialakító hatását (gerincbántalmak, bokasüllyedés, stb.). Változatos érzékszervi és kémiai ingerek érik szervezetüket, ez fejleszti az ideg- és immunrendszert, támogatja a szem és az idegrendszer relaxációját. Az ingerek típusa, mintázata is hatást gyakorolhat az egészségre: kutatások bizonyítják, hogy a természeti környezet, annak jellegzetes ingereivel a gyermeknek vitaminszerű szükséglet, melynek hiánya mentális problémákhoz (pl. figyelemzavar) vezethet. Az iskolakert közösségi, társas jellege fejleszti az együttműködés, konfliktuskezelés, elfogadás, felelősségvállalás készségeit, így a szociális jóllét dimenziójához is hozzájárulhat. Ilyen együttes fejlesztési lehetőségeket más módon is lehet biztosítani, de egyik sem ennyire kézenfekvő, hagyományokra építhető, egyszerűen elérhető, mint az iskolakert, így a mozgalom további fejlődése egészségnevelési szempontból is kívánatos.