A Föld napja alkalmából összegyűjtöttünk pár kevésbé ismert „leget”, amelyek újabb okot adnak arra, hogy csodálattal tekintsünk bolygónkra.
A legsósabb óceán az Atlanti-óceán.
Az Atlanti-óceán északi részén a felszíni víz sótartalma magasabb, mint bármely más óceáné, az é. sz. 20° és 30° közötti körökben eléri a 37 ezreléket is. Fontos tény, hogy átlagosan csökken a sótartalom az Egyenlítő közelében és a pólusok felé. Ennek egyik oka, hogy az Egyenlítő közelében, a trópusokon esik a legtöbb eső. Ennek eredményeként az óceánba eső édesvíz csökkenti a felszíni vizek sótartalmát. Ugyanakkor a sarkok felé haladva az olvadó jégből származó édesvíz szintén csökkenti a sótartalmat.
A legtöbb vulkán a víz alatt található, melyek közül a legnagyobb a Pūhāhonu.
A közelmúltban végzett tengerfenék-térképezés kimutatta, hogy Pūhāhonu a bolygó legnagyobb vulkánja, noha a tengerszint felett csupán 52 méterre tornyosul a csúcsa. A tűzhányó azon vulkánlánc része, amely a Hawaii-szigetek és Oroszország keleti partjai között terül el. A kutatócsapat arra jutott, hogy a vulkán mintegy 150 ezer köbkilométer kőzetet tartalmaz, melynek csupán 30 százaléka látható a tengerfenék felett, a maradék rendkívül mélyen van, és az évmilliók során nagyban hozzájárult a földkéreg süllyedéséhez.
A Föld legszárazabb helye a legnagyobb víztömeg mellett található.
A chilei Atacama-sivatag a világ legszárazabb helyeként ismert, de annak ellenére, hogy csontig száraz, a sivatag valójában közvetlenül a Föld legnagyobb víztömegének, a Csendes-óceánnak a közelében található. Az átlagos csapadékmennyiség ezen a területen körülbelül 1 mm évente. A sivatag egyes helyein soha nem esett csapadék.
A Földön mért leghidegebb hőmérséklet hivatalosan -89,2 °C.
A földi mérések alapján 1983. július 21-én az antarktiszi szovjet Vosztok állomáson a Földön valaha mért legalacsonyabb természetes hőmérséklet –89,2 °C volt. 2010. augusztus 10-én a műholdas megfigyelések –93,2 °C felszíni hőmérsékletet mutattak a Dome Argus és a Dome Fuji közötti gerinc mentén, 3900 méter magasan. Ez az érték nem szerepel a rekord legalacsonyabb hőmérsékletek között, mivel az 1983-as rekordtól eltérően nem földi hőmérőkkel, hanem műholdról történő távérzékeléssel mérték.
A Föld édesvizének legnagyobb százaléka jégbe zárt állapotban van, egészen pontosan a 90%-a.
Az antarktiszi jégtakaró a Föld felszínén található édesvíz ennyi százalékát tartalmazza. A jégként tárolt víz ennek ellenére a víz körforgásának része. Valójában azonban sokkal több víz van "raktárban", mint amennyi a ciklus során ténylegesen áthalad. A rövid távú tárolás napokig vagy hetekig tarthat - például egy tóban, több ezer év is lehet a mély talajvizek tárolása esetén, vagy akár ennél még tovább is tarthat egy jégsapka alján, mint például Grönlandon.
A Föld legalacsonyabb pontja, amelyet nem borít az óceán, a Bentley-szubglaciális árok.
A tengerszint alatt 2555 méterrel a Föld felszíne alatt végződik, így bolygónk legalacsonyabb pontja, amelyet ugyan óceán nem, cserébe viszont jég borít. Az árok a Nyugat-Antarktiszi Hasadékrendszer része, és a régió alatti forró sziklák azt jelzik, hogy a hasadékrendszernek ez a része a közelmúltban aktív volt.
A legmagasabb vízesés az Angyal-vízesés.
Venezuela keleti részén, a Canaima Nemzeti Parkjában található. A vízesés az Auyán-Tepui nevű magaslatról zuhan alá a Churun folyóból az Ördög-szurdokba. Az Angel-vízesés magassága, a teljes szintkülönbséget számítva 979 méter. Ezen belül a víz megszakítás nélkül 807 métert zuhan egy szikla pereméig, amelyen átbukva további 172 métert zuhan a hegy lábáig, egy hatalmas sziklamedencébe.
A legmagasabb hegy a Földön: Chimborazo csúcs, Ecuador.
Legalábbis ha a Föld középpontjától mérjük, és nem pedig a tengerszinttől. Elvileg a 8848 m-es Mount Everest a tengerszinttől mért magasságával a 6268 m-es Chimborazo felett áll. Ha azonban hozzáadjuk ehhez a tudományt, valami igazán figyelemre méltó dolog derül ki. A Chimborazo csúcs a Föld középpontjától számítva a legtávolabbi pont (6384 km, míg az Everest 6382 km), ami a Föld geoid alakjának köszönhető, mivel az Egyenlítőhöz közeli csúcsok plusz néhány kilométert kapnak.
A Föld legnagyobb magtermése a tengerikókusz.
A Lodoicea maldivica, más néven a tengerikókusz, a világ legnagyobb és legnehezebb magvairól híres. A pálmafa a Seychelle-szigetek 115 szigete közül csak kettőn nő természetes környezetében. Szuggesztív formájukkal, akár 30 kg-os tömegükkel, valamint akár fél méter hosszúságukkal a látványos magok vonzóak a tudósok, a turisták és az orvvadászok számára. Napjainkban már csak mintegy 8000 fával találkozhatunk itt, ezért a növényt veszélyeztetettnek nyilvánította a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN).
A Föld legmelegebb tava a Forrás-tó.
A Forrás-tó körülbelül 60-75 m átmérőjű, és az új-zélandi Rotorua közelében lévő Waimangu-völgyben található. A tavat kavargó gőzfelhők veszik körül, dühösen bugyogó szürkéskék vízüsthöz hasonlít. 1875-ben Mr. H. Prestoe, az angol kormány botanikusa és Dr. Nicholls, megmérték a víz hőmérsékletét, és azt találták, hogy 82-91,5 Celsius-fok között mozog a tó széleinél, de nem tudták megmérni a hőmérsékletet a közepén, ahol a tó aktívan forr. A feljegyzett mélység nagyobb, mint 59 m.
A világ legmagasabb fája a Hyperion,
A Hyperion egy vörösfenyő (Sequoia sempervirens), és valahol a kaliforniai Redwood Nemzeti Park szívében található. A Hyperion elképesztő, 116 méter magas és körülbelül 600 éves. A fa pontos helye titok – és ennek jó oka van. Legfeljebb néhány száz méterre zajlott tőle egy 1970-es évekbeli tarvágás, így talán csak heteken múlt, hogy nem került kivágásra az erdőirtás miatt, mielőtt a nemzeti park státuszával megvédhette volna.
