A közösségi média tagadhatatlanul az életünk részévé vált, naponta több órát töltünk aktívan ezeken az applikációkon.
Világszinten 3,484 milliárd felhasználót regisztráltak 2019-ben, de ez a szám azonban évről évre nő, 2022-ben körülbelül 4,5 milliárdan használták a különböző felületeket. Az applikációk száma folyamatosan növekszik, célcsoporttól, érdeklődéstől, használati céltól függően rohamtempóban jelennek meg újabbak.
A mentális egészség olyan jóléti állapot, amikor az emberek ismerik képességeiket, és mindezekkel sikerrel oldják meg a mindennapi élet problémáit, megfelelő munkaerők, és jelentős mértékben hozzájárulnak közösségük életéhez. Tagadhatatlan tény, hogy a közösségi élet, annak minősége jelentősen összefügg az egyén mentális állapotával. Joggal merül fel bennünk a kérdés, hogy ezen gondolatmeneten haladva akár szükségünk is lehet a közösségi médiára. Nézzük végig milyen előnyei és veszélyei vannak!
Tanulmányok számoltak be arról, hogy a különféle mentális zavarokkal (köztük depresszióval, pszichotikus rendellenességekkel vagy más súlyos mentális betegséggel) küzdő egyének hasonló arányban használják a közösségi média platformjait, mint az általános népesség. A középkorúak és idősebbek körében körülbelül 70%-os az arány, míg fiatalok körében ez 97%. A 12 és 21 év közötti, pszichotikus és hangulati zavarokkal küzdő serdülők és fiatal felnőttek több mint 97%-a arról számolt be, hogy használta a közösségi médiát, átlagosan napi 2,5 órát meghaladóan. A mentális betegségben szenvedő egyének közül sokan a közösségi médiához fordulnak, hogy megosszák személyes tapasztalataikat, információkat keressenek mentális egészségükről és kezelési lehetőségeikről, valamint segítséget nyújtsanak és kapjanak másoktól, akik hasonló mentális kihívásokkal néznek szembe. A közösségi média széles köre és szinte mindenütt elterjedt használata új lehetőségeket rejt a meglévő mentális egészségügyi ellátás hiányosságainak kezelésére, és a szolgáltatások minőségének, elérhetőségének javítására. Fontos tényező, hogy a közösségi média platformok szinte folyamatos lehetőségeket kínálnak a kapcsolatteremtésre és interakcióra másokkal, napszaktól vagy földrajzi helytől függetlenül.
Azonban a tanulmányok következetesen rámutatnak arra, hogy a közösségi média használata, különösen a nagyon rendszeres használata és az azokon eltöltött hosszú idő hozzájárul a különféle mentális tünetek és a rossz közérzet fokozott kockázatához, kifejezetten a fiatalok körében. Ilyen negatív hatás lehet a szorongás és a depressziós tünetek fokozott súlyosbodása. Fiatalok esetében előfordul a másokkal való társadalmi összehasonlítás, valamint a társadalmi elszigeteltség fokozott érzése azokban az esetekben, amikor más felhasználók elutasították őket a közösségi felületen. Azonban a közösségi média használatának mennyisége fontos tényező. Az azokon töltött több idő gyakrabban jár szorongásos tünetekkel és úgy tűnik, a használt platformok száma is hozzájárul a kockázatok megnövekedéséhez. Amint azt egy fiatal felnőttek körében végzett országos felmérés is tükrözi, a 7 és 11 közötti különféle közösségi média platformot használó válaszadók között 3-szor nagyobb volt az esélye annak, hogy magas szintű depressziós tünetek jelentkezzenek, és 3,2-szer nagyobb az esélye annak, hogy magas szintű szorongásos tünetek lépjenek fel, szemben azokkal, akik a 2 vagy annál kevesebb platformot használtak.
Sok kutató feltételezi, hogy a mentális egészség romlása a közösségi média használatának tulajdonítható, mivel felváltja a személyes interakciókat. Egy reprezentatív, Egyesült Államok serdülői körében végzett felmérés szerint azok, akik több időt töltenek közösségi média platformokon vagy okostelefonok használatával, szignifikánsan nagyobb volt a depressziós tünetegyüttes és nagyobb az öngyilkosság kockázata azokhoz a serdülőkhöz képest, akik több időt töltenek a képernyőn kívül tevékenységekkel, mint például a személyes társas interakciók vagy a sport- és rekreációs tevékenységek. Egy tanulmány azt találta, hogy a chatszobákban való részvétel hozzájárulhat a pszichotikus zavarokkal küzdő fiatalok tüneteinek súlyosbodásához. A közösségi médiák olyan helyzeteket teremthetnek, amikor a felhasználók negatív megjegyzések vagy bejegyzések áldozatává válhatnak. Az internetes zaklatás kifejezetten többször fordul elő nők esetében. Amint azt egy serdülők körében végzett felmérés is tükrözi, az Egyesült Államokban, a nők kétszer nagyobb valószínűséggel esnek az internetes zaklatás áldozataivá, mint a férfiak. A legtöbb tanulmány keresztmetszeti összefüggésekről számol be az internetes zaklatás és a depresszió vagy szorongás tünetei között.
Következmények a mindennapi életben
A közösségi médiák használatai hatással lehetnek offline kapcsolatainkra és mindennapi tevékenységeinkre is. Kockázatot jelent a magánélet védelmére, a titoktartásra és a személyes egészség(ügyi) információk online közzétételének nem szándékos következményeire. Ezenkívül aggodalmak merültek fel a közösségi médiában megosztott rossz minőségű vagy félrevezető információkkal kapcsolatban, különösen az egészséggel kapcsolatban. A felhasználók nem mindig ismerik fel a félrevezető információkat, összeférhetetlenségeket, különösen akkor, ha a platformok népszerű tartalmat népszerűsítenek, függetlenül attól, hogy az megbízható forrásból származik-e. Egy nemrégiben készült tanulmány, amely kifejezetten a súlyos mentális betegségben szenvedők (skizofrénia spektrumzavarban, bipoláris zavarban vagy súlyos depresszióban) szempontjait vizsgálta, azt találta, hogy a résztvevők több mint egyharmada fejezte ki aggodalmát a magánélet védelmével, a foglalkoztatás fenyegetésével, a megbélyegzéssel és az elítéléssel kapcsolatban a közösségi média használata során.
Egyes tinédzserek szoronganak attól, hogy lemaradnak valamely közösségi médián történt eseményről, ami arra készteti őket, hogy megpróbáljanak mindenre válaszolni, és rendszeresen ellenőrizzék barátaik összes üzenetét.
Egy másik tanulmány a nemek közötti különbségeket vizsgálta a közösségi médiahasználat és a mentális egészség közötti összefüggésekben. Megállapították, hogy a nők jobban függnek a közösségi médiától, mint a férfiak. A közösségi média használatában a passzív tevékenység, mint például a bejegyzések olvasása, erősebben összefügg a depresszióval, mint az olyan aktív használat, mint a bejegyzések létrehozása. Azonban fontos megállapítás, hogy más tényezők, például az interperszonális bizalom és a családi működés nagyobb befolyást gyakorolhatnak a depresszió tüneteire, mint a közösségi média használatának gyakorisága.
A közösségi média előretörése úgy tűnik már végérvényesen megállíthatatlan, a használatuk majdhogynem elkerülhetetlen. A felhasználók azonban sokat tehetnek, azért, hogy a platformok negatív hatásait mérsékeljék. Már azzal sokat tehetünk lelki egészségünkért, ha limitáljuk a használt applikációk számát, az azokon eltöltött időt, vagy ha hasznos és megbízható forrásból származó cikkek olvasásával töltjük a görgetésre szánt időnket. A felületek legtöbbje már biztosít olyan lehetőségeket, amelyekkel limitálni tudjuk a felugró tartalmakat, nézzünk utána ezeknek az opcióknak.
Források:
https://link.springer.com/article/10.1007/s41347-020-00134-x
Social Media and Mental Health: Benefits, Risks, and Opportunities for Research and Practice, John A. Naslund, Ameya Bondre, John Torous, Kelly A. Aschbrenner; Journal of Technology in Behavioral Science volume 5, pages245–257 (2020)
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7364393/
Social Media Use and Its Connection to Mental Health: A Systematic Review, Fazida Karim, Azeezat A Oyewande,3Lamis F Abdalla, Reem Chaudhry Ehsanullah, Safeera Khan
