Ha dohányzunk az autóban, passzív dohányzásnak tesszük ki az utasainkat. A passzív dohányzásról viszont már bebizonyosodott, hogy a dohányzáshoz hasonlóan betegségeket, rokkantságot és halált is okozhat .

Amit a passzív dohányzásról tudni érdemes…


A passzív dohányzás különösen a gyerekekre veszélyes, mert ők gyorsabban lélegeznek, kevésbé fejlett az immunrendszerünk és nem tudnak eltávolodni a dohányzás forrásától. A cigarettában található körülbelül 4000 káros anyag közül különösen a kátrány és a szén-monoxid jelent veszélyt rájuk.



A szén-monoxid a vérben található haemoglobinhoz kötődve megakadályozza, hogy megfelelő mennyiségű oxigén jusson a szervezetbe. A passzív dohányzás során elszenvedett szén-monoxid mérgezés összefüggésben állhat azzal, hogyha a magzat alacsony születési súllyal jön a világra,  csecsemőknél pedig akár hirtelen csecsemőhalálhoz is vezethet. Iskoláskorú gyerekeknél leginkább légzőszervrendszeri megbetegedéseket, tüdőgyulladást vagy asztmát okozhat, ezentúl középfülgyulladást és krónikus köhögést is kiválthat.


Aki gyermekkorában passzív dohányzásnak volt kitéve, az felnőtt korában sem mindig szabadulhat a következményektől. A gyermekkorban elszenvedett passzív dohányzás ugyanis összefüggésben állhat felnőtt korban kialakuló betegségekkel is, mint például különböző daganatos megbetegedésekkel vagy szív-érrendszeri és légzőszervrendszeri megbetegedésekkel.


2013-ban az Országos Egészségfejlesztési Intézetben működő Dohányzás Fókuszpont szakmai felügyelete alatt egy átfogó kutatást végeztek Nemzetközi Ifjúsági Dohányzás Felmérés néven. Bár a vizsgálat nem tartalmazott az autóban elszenvedett passzív dohányzással kapcsolatos kérdéseket, mégis kiderült, hogy a 13-15 éves gyerekek 46 százaléka az otthonában, illetve 61 százaléka az otthonán kívül is passzív dohányzásnak van kitéve.



Amit az autóban történő dohányzásról tudni érdemes…


A Harvard Egyetem egy 2006-ban megjelent közleménye szerint akkor a legmagasabb a légutakba bekerülő részecskék és a szén-monoxid koncentráció, amikor felhúzott ablak mellett autózunk. Ha nyitott ablaknál utazunk, kisebb sűrűségben vannak jelen az említett részecskék, azonban a káros anyagok koncentrációja még így sem csökken le a biztonságos szintre.


A passzív dohányzásból származó részecskék lerakódnak a bútorokra, szövetekre, beszivárognak az anyagokba. Igaz ez az autók berendezéseire, például gyermekülésre is, amikkel a gyermekek az utazás során állandóan érintkeznek.


A témában brit kutatók is végeztek kísérleteket: 17 személy autójának vizsgálták a levegő minőségét. Az átlagosan 27 perces utazás során kiderült, hogy a dohányzók autójában a levegő káros finomrészecske-tartalma körülbelül tízszer annyi volt, mint a nemdohányzó sofőr és utasok által használt járműben.


Több kutatás is bizonyította, hogy a ventilláció és a különböző légcserét biztosító eszközök nem alkalmasak a káros anyagok eltávolítására. Megállapították ugyanis, hogy csak akkor lenne lehetséges elszívó‐ vagy füstszűrő berendezésekkel biztosítani a levegőben a káros anyagok alacsony koncentrációját, ha így a levegőáramlás a helyiséget szélcsatorna jellegűvé tenné. Az olyan elképzelések, amelyek bármilyen módon eltérnek a 100 százalékban füstmentes környezettől (beleértve a szellőztetést, a levegőszűrést, illetve kijelölt dohányzóhelyek alkalmazását), hatástalannak bizonyultak.


Tudományos bizonyítékok vannak arra nézve is, hogy a műszaki megközelítések alkalmazása nem biztosít védelmet a dohányfüsttel szemben. Így az sem jelentene megoldást, ha akár orkán erejű elszívással alacsony szintre szorítanák a káros anyagok szintjét. A belélegzett levegőbe jutó dohányfüstnek ugyanis nincs olyan minimális szintje, ami alatt a passzív dohányzás már biztonságosnak mondható.


Amit a jogi szabályozásról tudni érdemes…


2012. január 1-jén hatályba lépett a nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény (Nvt.) módosítás, melynek fő célja a passzív dohányzás visszaszorítása volt. Ennek eredményeként Magyarországon tilos minden zárt légterű közforgalmú közterületen és közintézményben a dohányzás.


A magyar szabályozás azonban jelenleg nem terjed ki a magántulajdonra, így az otthonokra és az autókra sem. Ezeken a helyeken ezért ma sem tilos a dohányzás. Számos európai ország, illetve az Egyesült Államok egyes államai is tiltó intézkedéseket vezettek be az autóban történő füstöléssel szemben.


Arkansas és Louisiana államokban már 2006-ra betiltották az autóban való dohányzást a gyermekek védelme érdekében. Nagy-Britanniában pedig 2014 februárjában fogadták el azt a jogszabályt, amely szerint 2015 közepétől nem gyújthatnak rá a britek az autóban, ha gyermek is utazik velük.


Forrás: Kovács Gábor; Dohányzás és leszokás; Medicina Könyvkiadó Zrt.; Budapest; 2010.


Ventilation Does Not Effectively Protect Nonsmokers from Secondhand Smoke. Centers for Disease Control and Prevention, USA Department of Health and Human Services


Institute for health and cunsumer protection  Activity Report 2003 Physical and Chemical Exposure, PCE (created in 2002)


Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye 8. cikke

NNK feher logo

Az egeszseg.hu a Nemzeti Népegészségügyi Központ tulajdona.
Minden jog fenntartva 2021 ©

szechenyi 2020 also