Életünk során többféle egyéni, szociális és szerkezeti tényező együttvéve tudja védeni vagy aláásni a mentális egészségünket, és elmozdítani a helyzetünket a mentális egészség kontinuumán.

• A mentális egészség a mentális jól-létnek egy olyan állapota, amely képessé teszi az embereket, hogy megküzdjenek a stresszel, tisztában legyenek a képességeikkel, jól tanuljanak, jól dolgozzanak és hozzájáruljanak a közösségükhöz.
• A mentális egészség egy alapvető emberi jog.
• A mentális egészség több, mint a mentális rendellenességek hiánya. Egy komplex kontinuumban létezik, amit minden ember máshogy tapasztal meg, különböző mértékű nehézséggel és szorongással, és potenciálisan nagyon különböző szociális és klinikai kimenetelekkel.,

RIZIKÓFAKTOROK

Az egyéni pszichológiai és biológiai faktorok, mint az emocionális készségek, a szerhasználat és a genetika még sebezhetőbbé tehetik az embert a mentális betegségekre. A kedvezőtlen szociális, gazdasági, geopolitikai és környezeti körülményeknek való kitettség – beleértve a szegénységet, erőszakot, egyenlőtlenséget és a különböző okokból bekövetkezett hátrányos helyzetet (környezeti depriváció) – mind növeli az emberek mentális betegségekre való rizikóját.

A rizikók az élet bármely szakaszában megnyilvánulhatnak, de azok, amelyek a fejlődés tekintetében érzékeny periódusban történnek, különösen a korai gyermekkorban, kiváltképp károsak. Például a kemény szülői nevelés és a fizikai büntetés bizonyítottan aláássa a gyermek egészségét és az erőszakoskodás (bullying) vezető rizikófaktor a megváltozott mentális állapot kialakulásában.

PROTEKTÍV FAKTOROK

Protektív faktorok is érnek életünk során, amik arra szolgálnak, hogy erősítsék az egyén rugalmas alkalmazkodóképességét, megküzdőképességét (reziliencia). Magukban foglalják az egyéni szociális és érzelmi készségeinket és többek között olyan jellemzőket, mint a pozitív szociális interakciók, minőségi oktatás, tisztességes munka, biztonságos környék és közösségi kohézió.

Az egyes rizikótényezőknek és protektív faktoroknak csak mérsékelten van jósló erejük. A legtöbb embernél nem alakul ki mentális betegség annak ellenére, hogy ki vannak téve egy rizikófaktornak és sok embernél akkor is kialakul, ha nincs ismert rizikófaktor. Mindazonáltal, a mentális egészség egymásra ható tényezői szolgálnak arra, hogy javítsák vagy rontsák a mentális egészséget.

FIGYELEMFELHÍVÁS ÉS PREVENCIÓ

A figyelemfelhívó és prevenciós intervenciók azonosítják a mentális egészség egyéni, szociális és szerkezeti befolyásoló tényezőit, majd beavatkoznak, hogy csökkentsék a rizikót, rezilienciát építsenek és támogató környezetet teremtsenek a mentális egészséghez. Az intervenciókat lehet egyénre, csoportra vagy egy teljes populációra szabni.

A mentális egészség meghatározóinak átalakítása gyakran az egészségügyön túl is kíván további lépéseket, így a figyelemfelhívó és prevenciós programoknak magukban kell foglalniuk az oktatást, a munkát, az igazságszolgáltatást, szállítást, környezetet, háztartást és a jóléti szektort. Az egészségügyi szektor hozzá tud járulni a figyelemfelhívó és promóciós törekvésekhez az egészségügyi szolgáltatásokba való beágyazásukkal; támogatással, kezdeményezéssel, és ahol lehetséges, a multiszektorális együttműködés és koordináció elősegítésével.

A gyermekek és tinédzserek mentális egészségének segítése egy másik prioritás és elérhető lenne olyan stratégiákkal és törvényekkel, melyek elősegítik és védik a mentális egészséget, támogatják a gondviselőket a nevelésben, létrehoznak programokat iskoláknak és javítják a kommunikáció és az online környezet minőségét. Az iskolai szociális és érzelmi tanító programok a leghatékonyabb segítő stratégiák között vannak a szegény és gazdag országokban egyaránt.

A mentális egészség támogatása és védelme a munkahelyen egyre nagyobb érdeklődésnek örvend és támogatható törvényhozással, szabályozással, szervezeti stratégiákkal, menedzser tréninggel és a dolgozóknak szóló intervenciókkal.

MENTÁLIS EGÉSZSÉG KEZELÉSE

A mentális egészségre irányuló nemzeti törekvések kontextusában létfontosságú, hogy ne csak védjék és támogassák mindenki mentális jól-létét, hanem azonosítsák is a mentális betegséggel küzdő emberek szükségleteit. Ennek közösség alapú mentális egészség gondozáson keresztül kell történnie, ami sokkal elérhetőbb és elfogadottabb, mint az intézményi gondozás, segít megelőzni az emberi jogok sérülését és jobb gyógyulási kimenetelt biztosít a mentális betegséggel élőknek. Az országoknak muszáj innovatív megoldásokat találniuk, hogy változatossá tegyék és növeljék ezen betegségek gondozását, például nem szakember által tartott pszichológiai tanácsadáson keresztül vagy digitális önsegítéssel.

Forrás:

https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/mental-health-strengthening-our-response