A teljeskörű intézményi/iskolai egészségfejlesztés (TIE) rövid összefoglalása

Magyarország Alaptörvénye XX. cikk (1) bekezdése szerint „Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez”. Az „Egészséges Magyarország 2014-2020” című stratégia, valamint ennek 2021-ben elfogadott megújítása egyaránt kiemelkedően fontos beavatkozásként értelmezte a teljeskörű intézményi/iskolai egészségfejlesztést (továbbiakban rövidítve: TIE). A TIE az egészség megőrzését, fejlesztését, a betegségek hatékony megelőzését, az egészségtudatos magatartást és az egészségismereten alapuló szemléletet elősegítő intézményi/iskolai tennivalók összefoglaló neve. A TIE a köznevelésre vonatkozó jogszabályokban 2012 óta előírásként szerepel minden köznevelési intézmény (az iskola mellett az óvoda és a kollégium) részére, de számos más, vonatkozó jogszabály is támogatja (ld. alább a II. sz. mellékletet).

A teljeskörű egészségfejlesztés megvalósítását az iskolák részére számos nagy TÁMOP ill. EFOP projekt segítette 2013-2025 között. Az óvodák és a kollégiumok eddig nem részesültek ilyen segítségben, bár a TIE-ajánlás (ld. lejjebb) számukra is alkalmazható a célcsoportjaiknak megfelelő ésszerű módosításokkal.

A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés az idevágó nemzetközi és hazai szakirodalom bizonyítékai szerint az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a jobb egészséget:

• a tanulási eredményesség javítása;
• az iskolai lemorzsolódás csökkenése;
• a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése;
• a kémiai (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer-fogyasztás, gyógyszerfüggőség) és viselkedési addikciók (pl. testedzéssel, evéssel, munkával, szerencsejátékkal, online játékkal, internettel, szerelemmel, vásárlással stb. kapcsolatos függőségek) elsődleges, egyetemes (univerzális) megelőzése;
• bűnmegelőzés;
• a társas kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal;
• az önismeret és önbizalom javulása;
• az alkalmazkodókészség, a stresszkezelés, a problémamegoldás javulása;
• érett, autonóm személyiség kialakulása;
• a népbetegségekként ismert krónikus, nem-fertőző megbetegedések (szív-érrendszeri, daganatos, mozgásszervi, anyagcsere, légzőszervi és lelki betegségek) elsődleges megelőzése;
• egészséges társadalom megalapozása.

Fentiek alapján a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés hatékony megvalósítása népegészségügyi, pedagógiai és össztársadalmi cél.  Ezért a Köznevelésért Felelős Államtitkárság és az Egészségügyért Felelős Államtitkárság 2016. márciusban elkészítette a pedagógusok részére a TIE ajánlást, melyben összegyűjtötték, hogy mindennapi TIE-tevékenységeikhez hol találnak segítséget. A TIE ajánlást az Oktatási Hivatal 2016. április 19-én kiküldte minden iskola igazgatójának és felkerült a kormányzati honlapra, 2018. április óta a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) hivatalos honlapján is olvasható:

https://egeszseg.hu/teljeskoru-iskolai-egeszsegfejlesztes-a-mindennapokban.html

2016. április óta az Oktatási Hivatal és országos hálózata, a Pedagógiai Oktatási Központok (POK-ok) lehetőséget adtak az Egészségügyért Felelős Államtitkárságnak arra, hogy a pedagógiai szakmai napokon országszerte bemutassa a pedagógusoknak a TIE-ajánlást. 2018. július óta az Emberi Erőforrás Minisztérium által kinevezett magyar nemzeti koordinátor útján hazánk újra részt vett a WHO „Schools for Health in Europe Network Foundation” (SHE) hálózatának munkájában. A „Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja” (MÁESZ) keretén belül a 2018/19-es tanév óta a gyermekek egészségműveltségét elősegítő színes, érdekes program is megvalósul („Utazás az egészség birodalmába”), ezt a köznevelésért felelős államtitkárság, valamint a Klebelsberg Központ is támogatja, így tanévenként 75.000 tanuló vehet benne részt díjmentesen. 

2020. február 7-én az Oktatási Hivatal kiküldte a TIE nyomon követését szolgáló, a két illetékes államtitkárság által készített online kérdőívet a hozzá tartozó államtitkári tájékoztatással és két fontos mellékletével.

A TIE előírását tartalmazó rendeletet, vagyis a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 128-131. §-át 2020, majd 2021. augusztus 31-én pontosították, így az már jobban mutatja a pedagógusok részére mindennapi egészségfejlesztési feladataikat és az iskolaorvosi segítségnyújtást. A rendeletbe az iskolai zajterhelésre vonatkozó új paragrafusok is bekerültek, 2025-től pedig a gyermek, a tanuló testi és lelki egészségének védelmével kapcsolatos feladatokban külsős közreműködők is bevonásra kerülhetnek a jogszabályok szerint.

A köznevelésben a megújulási folyamatok  a lelki egészséget célzó  pedagógiai módszerek fejlesztésére irányulnak. 2023-ban megújult a szakmai ellenőrzés, s a pedagógusok munkájának teljesítményértékelési rendszerén (TÉR) belül a TIE megvalósítására vonatkozó szempontok is helyet kaptak. Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság és a Köznevelésért Felelős Államtitkárság együttműködésében a 2023/24-es tanévtől a TIE IV. egészségfejlesztési alaptevékenységét, az egészségismeretek készséggé váló átadását segítő munka kezdődött, ezen belül a lelki egészségre vonatkozó témák mellett szerepel pl. a közlekedésbiztonság fokozása is. A TIE egészének segítése fontos részét képezi a most megújuló népegészségügyi stratégiának is.  

A WHO a jövőben megújítja az iskolai egészségfejlesztést támogató működését, ezért 2026. február 26-án megszűnik a korábbi SHE, helyette nemzeti fókuszpontok segítségével folyik tovább a munka.

Budapest, 2026. február 18.                                

                                                                                      Dr. med.  Somhegyi Annamária Ph.D.

                                                                                      Országos Gerincgyógyászati Központ

                                                                                                   prevenciós igazgató

                            (2026 február 26-ig a WHO „Schools for Health in Europe Network Foundation” /SHE/

                                                BM /az EMMI jogutódja/ által kinevezett magyar nemzeti koordinátora)

1. Melléklet:

Az egészségismeretek témakörei az iskolában, melyek hatékony átadása a megfelelő készségek kialakítását is jelenti:

(A hosszú témalista négy fő téma alá sorolása egyrészt segíti a megértést, másrészt azonban a nyilvánvaló átfedéseket nem tudja kezelni. Alkalmazásakor a témák összevonhatók vagy kibonthatók, az adott tanulói közösség szükségletei szerint. Így pl. a közlekedésbiztonság a balesetmegelőzés téma részét képezi.)) 

Az egészséget befolyásoló tényezők:

• Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége, mint közös felelősségünk.
• A gyermek jogai és kötelességei: jogtudatosság és kötelességtudatosság.
• A jó egészségi állapot megőrzése.
• Személyi higiénia.
• Az egészséges pszichoszexuális fejlődés.
• A környezet egészsége.
• Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módjai.
• A média egészséget meghatározó szerepe.
• Művészeti tevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai.
• Fogyasztóvédelem.
• Idő és az egészség, alvás és egészség, bioritmus, időbeosztás.
• Tartós egészségkárosodással élő társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése.
• Táplálkozás:
• A táplálkozás és az egészség, táplálkozási szokásokkal összefüggő betegségek (pl. túlzott cukorfogyasztás).
• Az egészséges táplálkozás, élelmiszerek helyi termelése, helyi fogyasztása.
• Lelki eredetű táplálkozási zavarok.
• A beteg ember táplálásának sajátosságai.
• Testmozgás:
• A testmozgás és az egészség.
• Az egészséghez szükséges testmozgás.
• A szervezet fejlődése és működése testmozgással és annak hiányában.
• Sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai.
• Lelki egészség (ide tartozik a stressz- és konfliktus-kezelés, problémamegoldás fejlesztése, valamint az agresszió, bántalmazás és a szenvedélybetegségek elsődleges megelőzése is):
• A lelki egészség.
• Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a másik önértékelésének segítésében.
• Az érett, autonóm személyiség jellemzői.
• A társas kapcsolatok (ide tartozik a társas kapcsolati készségek fejlesztése, valamint a családi életre nevelés is).
• A nő szerepei, a férfi szerepei.
• A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem, etika és erkölcs.
• A családi élet – kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek.

Betegségek megelőzése:

• Megelőzhető fertőző betegségek, a megelőzés elmulasztásának következményei.
• Megelőzhető nem-fertőző idült (krónikus) betegségek.
• Idült (krónikus) betegek egészsége.
• Gerincvédelem, gerinckímélet.
• Balesetek, baleset-megelőzés, elsősegélynyújtás.
• A szenvedélybetegségek és megelőzésük (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játék-szenvedély, internet- és tv-függés).

A gyermek fejlődése:

• A gyermekáldás, a várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére.
• A gyermek fejlődését segítő környezet – család, iskola.

Az egészségügy igénybevétele:

• Otthoni betegápolás.
• Iskola-egészségügy igénybevétele.
• Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele.

2. Melléklet:

A teljes körű iskolai egészségfejlesztés megvalósítását segítő jogszabályok:

1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény egésze a nevelést állítja középpontba, mégpedig a gyermek harmonikus lelk, testi és értelmi fejlődésének, egészséges életmódra nevelésének elősegítésével, amit a törvény számos paragrafusa bizonyít (pl. a gyermeki jogok és kötelességek együttese, a gyermeknek megfelelő bánásmód, a szülők és az iskola együttműködése, az erkölcsi és a hazafias nevelés, a családi életre nevelés, az egészségnevelés és környezeti nevelés). A törvény tartalmazza a mindennapi testnevelést /27. § (11)/ minden évfolyam részére, melynek felmenő rendszerű megvalósítása a 2015. szeptemberben kezdődő tanévben vált teljessé /97. § (6)/.
2. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 129-131. § foglalkozik a tanulók egészségével, biztonságával kapcsolatos feladatokkal. A nevelési-oktatási intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében. Ezt a programot a nevelőtestületnek kell elkészítenie az iskola-egészségügyi szolgálat közreműködésével.
3. A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV.30) EMMI rendelet megjelenése és hatályba lépése (az előírásokat 2015. szeptember 1-jétől kell alkalmazni) nagyban segíti az egészséges táplálkozás korszerű elvárásainak teljesülését, valamint a helyi termékek felhasználását is.
4. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló, 1999. évi XLII. törvény 2011-ben történt szigorítása jelentősen támogatja az iskolai egészségfejlesztés megvalósulását.
5. Az iskolaegészségügy segítő szerepéről az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 42. § 1. bekezdése, az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény és az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet, valamint az egészségügyről szóló egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet is rendelkezik.
6. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 16/A. §-a a gyermek- és fiatalkorúak védelmét szolgáló tilalmak között nevesíti az alkoholtartalmú italt, energiaitalt, szexuális termékeket, dohánytermékeket, vízipipát, melyeket tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére sem értékesíteni, sem kiszolgálni nem lehet.