Az orvostudomány és a technológia fejlődésének köszönhetően újabb és újabb rákterápiák eredményessége igazolódik be, és valószínűsíthető, hogy a daganatok kezelése a következő évtizedekben még nagyobb átalakuláson megy keresztül.
A daganatos betegek életkilátásainak javulása elsősorban a precíziós onkológia térhódításának köszönhető: az új gyógyszereknek, a személyre szabott kezeléseknek, a már meglévő hatóanyagok új kombinációkban való használatának.
A daganatos megbetegedések száma világszerte növekszik
A WHO nemzetközi rákkutatási szervezete (IARC) ötévente készít világjelentést a rákos megbetegedések alakulásáról: statisztikájuk szerint 2018-ban 18,1 millió embernél állapítottak meg rosszindulatú daganatos betegséget (rákot), közülük 9,6 millióan haltak meg. Az előrejelzések szerint a rákos esetek száma világszerte emelkedni fog, melynek oka a népesség növekedése és idősödése, valamint a helytelen életmódbeli szokások.
A rák gyógyítása óriási kihívás az egészségügy számára. A rák elleni harc magasabb szintre emelését az Európai Unió is támogatja: a 2020-ban megalakult rákellenes közös munkacsoport célja, hogy a túlélési arány a jelenlegi 47%-kal szemben egy évtizeden belül 75%-ra növekedjen.
Precíziós onkológia
A precíziós onkológia az utóbbi két évtizedben rendkívül gyors fejlődésen ment keresztül, amit egyrészt az emberi genetikai állomány bázissorrendjének meghatározása (2003), majd a következő tíz évben a Rákgenom Atlasz Projekt eredményei tettek lehetővé (a projekt során húszféle daganattípus 500 tumormintáját, összesen 10 000 tumorgenomot elemeztek).
A génhibák feltárását az úgynevezett molekuláris diagnosztikai vizsgálatokkal végzik: a módszerrel a DNS szintjén mutathatók ki a különféle eltérések, és meghatározható az is, hogy egy-egy génből mennyi másolat van jelen a genomban.
Magyar kutatók (dr. Peták István, dr. Schwab Richárd) olyan orvosi szoftvert fejlesztettek ki, mely a beteg daganatában található egyedi génhibák alapján segíti az orvost a lehető legmegfelelőbb gyógyszer, kezelés kiválasztásában. A mesterséges intelligenciára épülő döntéstámogatási szoftver 1200 daganatellenes hatóanyag közül ad választási lehetőséget 26 000 orvosi szabály figyelembevételével, ami lehetővé teszi, hogy a daganatos betegek a génhiba-kombinációjuk alapján személyre szabott, célzott kezelést kaphassanak.
A precíziós onkológia segítségével a daganatos páciensek személyre szabottan, célzottan kezelhetők, ha meg tudják állapítani, hogy a daganatot milyen génhiba okozta, illetve amennyiben az adott génhibára elérhető már célzott kezelés.
Célzott daganatterápia
A célzott daganatterápia körébe több, többféle mechanizmusú, de minden esetben molekuláris szintű diagnosztikán alapuló, kifejezetten a daganatsejtek növekedésére és osztódására ható gyógyszeres kezelési mód tartozik. Az elmúlt egy évtizedben csaknem 100 új célzott daganatellenes gyógyszer fejlesztése valósult meg, és jelenleg csaknem 1000 új hatóanyag áll fejlesztés alatt.
A célzott kezelések legfőbb előnye, hogy az egészséges sejteket, szöveteket a lehető legkisebb mértékben érintik, szemben a hagyományosan alkalmazott sugár- vagy kemoterápiával, melyek nemcsak a daganatsejtekre, hanem az egészséges sejtekre is hatnak.
A célzott kezeléseket ma még gyakran kemo- vagy sugárterápiával kombináltan alkalmazzák, egyes esetekben azonban már lehetőség van kizárólag célzott gyógyszerrel történő kezelésekre is.
Immunterápiás kezelések
A daganatos betegek egy részénél rendkívül hatásosak az immunterápiás kezelések, melyek hátránya viszont, hogy gyakran jelentkeznek autoimmun mellékhatások az immunrendszer túlzott felpörgetése miatt bizonyos kezeléstípusok esetén. Az immunterápia lényege, hogy a szervezet a rákot saját természetes védekezőrendszerének serkentésével győzze le, az immunreakciókban résztvevő fehérvérsejtek minél erősebb aktiválásával.
Az immunterápia különböző formáit a rákkezelésben rendszerint a hagyományos kezelések kiegészítéseként alkalmazzák, mert az eddigi tapasztalat szerint hatékonyan segít elpusztítani a sebészi, sugaras vagy kemoterápiás kezelés után visszamaradt rákos sejteket.
mRNS alapú vakcina
Az emberi szervezetben az mRNS (hírvivő – messenger – ribonukleinsav) fő feladata, hogy a sejtekben mintát adjon a fehérjék termeléséhez. A vakcinák legújabb generációja ezt a hírvivő RNS-t használja a fehérjék előállításának irányítására. A kutatók szerint a közeljövőben áttörés várható a rákkutatásban, mert a több évtizede tartó mRNS-kutatásokat a koronavírus-járvány tapasztalatai felgyorsíthatják. Ezt a hosszú évekre visszanyúló fejlesztést használták fel az új típusú oltóanyagok gyártásához a COVID-19 világjárvány kitörésekor.
Az mRNS technológiával készült COVID–19-vakcinák lényege, hogy a bevitt mRNS kényszeríti a sejteket a testidegen vírusfehérje megfelelő szakaszának elkészítésére, termelésére, és az immunrendszer erre reagálva termel ellenanyagot, amivel a szervezet képes leküzdeni a vírust. A módszer alapján a rákgyógyításban olyan mRNS-t tartalmazó vakcinákat alkalmaznának, melyek a daganatspecifikus fehérjéket hozzák helyzetbe, és az így kialakult immunválasz elpusztítaná a daganatsejteket. Nehézséget jelent, hogy tumortípusonként akár más-más antigén ellen kell a vakcinát létrehozni. A melanóma kezelésére használt mRNS vakcinával jelenleg már klinikai vizsgálatok folynak.
Univerzális rákgyógyszer?
A Cardiffi Egyetem kutatói szerint létrehozható egy univerzális rákgyógyszer: felfedeztek egy eddig még le nem írt T-sejt-receptort (TCR), amely képes rá, hogy az MR1 nevű sejtfelszíni fehérjéhez kötődjön, amely minden emberben egyforma szerkezetű (monomorf).
A kutatócsoport olyan T-sejteket hozott létre, amelyek mindegyikén jelen volt az általuk újonnan felfedezett T-sejt-receptor. Ezek a T-sejtek laboratóriumi körülmények között sikeresen pusztították el a tüdő-, bőr-, vastagbél-, csont-, prosztata-, petefészek-, méhnyak- és vesedaganat-sejteket, miközben az egészséges sejtekre semmilyen hatást nem gyakoroltak.
Az újfajta T-sejt-terápia működési elve: a T-sejthez először hozzákapcsolják az újonnan felfedezett T-sejt-receptort (TCR), amely képes hozzákötődni a daganatsejt felszínén található monomorf, MR1 nevű sejtfelszíni fehérjéhez. A TCR és az MR1 között létrejövő kapcsolat a T-sejtek aktivizálását váltja ki, melynek hatására a daganatsejt elpusztul.
Új diagnosztika eljárás
A rákkutatás fontos területe a szűrővizsgálatokra is alkalmas diagnosztikai fejlesztés, mert a kezelések sokkal hatékonyabbak, ha a betegség korai stádiumában elkezdődnek. A közelmúltban nagy jelentőségű diagnosztikai eljárásról számoltak be: a tokiói Nemzeti Rákkutató Intézet és a Tokiói Orvosi Egyetem közreműködésével kifejlesztett új eljárás szinte százszázalékos pontossággal mutat ki 13 ráktípust egyetlen vércseppből.
A technológia alkalmassá válhat a gyomor-, nyelőcső-, tüdő-, máj-, hasnyálmirigy-, petefészek- és mellrák kiszűrésére a vérben lévő mikroRNS-ek típusának és koncentrációjának vizsgálatával.
Kapcsolódó tartalmak:
