A kábítószer-fogyasztás elleni küzdelem világnapja alkalmából rendezett konferenciát a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ és a Rendőrség. Az ENSZ által kijelölt világnapon hagyományosan megszervezett szakmai találkozó az NNGYK által biztosított helyszínen telt házzal zajlott a Rendőrség és más érintett szervek szakembereinek részvételével. Az egész napos programot Majzik Balázs, az NNGYK Drogmegelőző Programok Osztályának osztályvezetője koordinálta.
Az esemény köszöntőkkel kezdődött. Molnár Karolina, a Belügyminisztérium stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a drogprobléma súlyossága több szakterület közös munkájával csökkenthető, de tudnunk kell, hogy a kábítószerek olyan társadalmi csoportokban is jelen vannak, ahol korábban nem voltak. A magyar kormány stratégiája nem változott a témát illetően: továbbra is zéró tolerancia van érvényben.
A világnap idei mottója, amelyet az ENSZ határozott meg, így hangzik: A megelőzés a legjobb befektetés. Ez Magyarország elve is. Ezt erősítette meg dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos, aki az NNGYK által szervezett elterelés intézményére és annak eredményeire hívta fel a figyelmet. Az intézmény tervei között szerepel egy szeptemberben induló roadshow is, amelyet az országosan működő Kábítószerügyi Egyeztető Fórumokkal (KEF) közösen szerveznek. Dr. Balogh János országos rendőrfőkapitány a mindenáron való büntetés életszerűtlenségét hangsúlyozta, és korszerűbb megoldás keresésére hívta fel a jelenlévők figyelmét.
A köszöntők végeztével a Rendőrség négy munkatársa – Egyed Rezső r. alezredes, Csupor Máté r. százados, Gömöri László r. alezredes és dr. Jéri Tamás r. alezredes – kapott elismerést, majd az Üstökös Vándordíjat Romanek Etelka, a Komárom-Esztergom Vármegyei KEF alelnöke nevében Popovics György, a vármegyei közgyűlés elnöke vette át.
A konferencia délelőtti blokkjában három előadás hangzott el. A Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója, Téglásy Kristóf a legalizáció külföldi tapasztalatait mutatta be. A kutatások alapján a marihuána legálissá tétele inkább növelte az adott országok drogproblémáit, és nem történt javulás sem a feketekereskedelem terén, sem az egészségügyi rendszer leterheltségének mértékében. Hollandiában már szigorítják a hozzájutást, Thaiföldön pedig egyenesen visszavonják a legalizációt.
A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Kábítószervizsgáló Szakértői Intézetének munkatársa, Lángné Soós Mária Rita a hatóanyagoknak az elmúlt évtizedekben történt változásait mutatta be. A herbál, a biofű visszaszorulása mellett a divatossá vált CBD termékek hatására félszintetikus cannabinoidok jelentek meg, amelyek több formában is elérhetők a piacon.
A blokk végén Meggyesfalvi Boglárka online jelentkezett be Londonból. A kutató a másodlagos traumatizáció megelőzésével kapcsolatos vizsgálatot végez, ennek kapcsán mutatta be a brit rendőrség programját, amellyel az elkövetők családját igyekeznek megóvni. A szakember felhívta a figyelmet a rendőrök által Magyarországon is használható általános védelmi intézkedésre, melynek alapján speciális gyermekotthonban helyezhető el az olyan gyermek, aki pszichoaktív szereket használ vagy emberkereskedelem feltételezett áldozata.
A konferencia szünetében a résztvevőknek lehetőségük volt a tapasztalatcserére, majd a délutáni blokkban ismét három témában hallgathattak előadásokat.
Frankó András, a Máltai Szeretetszolgálat Fogadó Pszichoszociális Szolgálat vezetője a függő szülők gyermekeiről és az őt ért hatásokról beszélt, a negatív következmények mellett kiemelve a segítők pozitív szerepét is.
A második részben Forgács István romaügyi szakértő és Riedl Annamária, a Drogkutató Intézet társadalmi kapcsolatokért felelős vezetője beszélgetett a kábítószerek jelenlétéről a romatelepeken. Az igen nyílt, szókimondó párbeszéd nem festett pozitív képet a helyzetről, a drogok által hozott rossz döntések, a régi beidegződések és szokások miatt csak a problémákkal teljes mértékben szembenéző őszinteség segíthet a helyzet javításában.
A nap utolsó előadásában dr. Kassai Szilvia, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézetének munkatársa a szenvedélybeteg szülő elgyászolásának tapasztalatait elemző friss kutatásról számolt be. Az úttörő vizsgálat felhívta a figyelmet az ilyenkor megélt ambivalens érzésekre, amelyek a gyásztól a megkönnyebbülésig terjednek, és arra is, hogy az érintetteknek az elveszett gyermekkorukat is meg kell gyászolniuk. A kutatás is rámutatott arra, hogy a szenvedélybeteg családtag esetében fontos feladat az egész család kísérése, támogatása.
