A kézmosás és kézfertőtlenítés a pandémia idején még azok számára is megszokott rutinná vált, akik korábban nem fordítottak rá nagy figyelmet. Nem árt azonban arra gondolni, hogy a megfelelő kézhigiéné évente sok millió életet menthet meg, és ehhez nem is kell egy világjárvány. Ne felejtsük el, amit megtanultunk!

Május 5-e a Kézhigiéné világnapja, ebből az alkalomból a Nemzeti Népegészségügyi Központ tudományos konferenciát szervezett, ahol szakértő előadók osztották meg tapasztalataikat és a jövő megoldásait.

WHO 2009 óta minden évben meghirdeti a Kézhigiéné világnapját, hangsúlyozva, hogy – különösen egészségügyi környezetben – mennyire lényeges a fertőzések megelőzése. Maradt azonban bőven tennivaló, ezért lett idén a szlogen: Accelerate Action Together, vagyis Gyorsítsuk fel a cselekvést együtt. A hazánkban Kezünkben a megoldás jelmondattal futó kampány alkalmával több intézményben is szerveztek rendezvényeket, az NNK pedig előadóként és hallgatóként is vendégül látta az érdeklődő szakértőket.

Dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos megnyitójában felhívta a figyelmet arra, hogy a kézhigiéné sokkal több, mint egészségügyi intézményi kérdés vagy kézfertőtlenítők használata. A már gyerekkortól megtanulandó helyes gyakorlatok egész életre meghatározzák a hozzáállást, és ennek oktatása folyamatosan végzendő feladat az egészségügyben és az oktatási intézményekben is.

A konferencia résztvevőit a WHO Magyarországi Irodájának vezetője, Haris Hairulahovic is üdvözölte, aki elsőként Semmelweis Ignác munkájáról beszélt. „Semmelweis több életet mentett meg, mint bármely más orvos” – méltatta a magyar orvost a szakember, aki szerint a kézhigiénére fordított költségek tizenhatszorosan térülnek meg. „Egyszerűen mossunk gyakran és jól kezet” – hívta fel a figyelmet arra a módszerre, ami egyszerre véd a fertőzésektől és a rezisztens baktériumok terjedésétől.

Nem mindegy, milyen a kezünk

A rendezvényen több előadó is felhívta arra a figyelmet, hogy nemcsak a megfelelő tisztítás és fertőtlenítés, hanem a kéz ápolása is lényeges kérdés. A gyulladt, ápolatlan körömágy már önmagában is fertőzések forrása lehet, a műköröm még fertőtlenítés után is hordozhat kórokozókat, ahogy a kézen hordott ékszerek is. A kézápolás éppen ezért nemcsak esztétikai kérdés, hanem a megfelelő kézhigiéné lényeges része is.

Pap Márta a Bethesda Gyermekkórházban nővérekkel szerzett tapasztalatai alapján a géllakk ilyen szempontú vizsgálatát javasolta, míg dr. Kopcsóné dr. Németh Irén PhD országos szakfelügyelő szakorvos egy néhány évvel korábban lefolytatott kutatás eredményei alapján javasolta a kézfertőtlenítők okosadagolóban való kihelyezését a kórházakban. Az általuk végzett vizsgálat a dolgozók fertőtlenítőszerhasználatát követte figyelemmel, ami a megfelelő kézhigiéné egyik legfontosabb mérhető tényezője. Ő és Tóth Andrea, a Debreceni Egyetem KK Kórházhigiénés Osztályának epidemiológiai felügyelő nővére is beszélt a kesztyűhasználatról.

Digitális eszközök és egy új szabvány

A kórházi fertőzések egyik legjobb megelőzési módja is a megfelelő kézhigiéné. A dolgozóknak minden beteg előtt és a különböző betegekkel való foglalkozás között is fertőtleníteniük kell kezüket. Csima Zoltán, epidemiológus az NNK és a Semmelweis Egyetem képviseletében az intézményen belüli monitoring legmodernebb, digitális eszközeiről beszélt. Ezek a rendszerek a személyes megfigyelés helyett többféle módon követhetik a felhasznált fertőtlenítőszermennyiséget és a használati szokásokat, mindezt adott dolgozóhoz kötve. A digitális megoldások segítségével új lehetőségek nyíltak, hogy objektív szemszögből vizsgálhassuk a higiénés folyamatot, a sarokpontokat, és meghatározhassuk az esetleg szükséges fejlesztési területeket. „Azt is látjuk, hogy a fiatal dolgozók, akik nyitottabbak a digitális megoldásokra, jobban elfogadják az ilyen típusú monitoring módszereket, az idősebbeknél még időnként ellenállásba ütköznek” – mondta az előadó.

Minden részletre kiterjedő ajánlást tartalmaz majd az az ISO FDIS 23447-es szabvány, amelyet várhatóan ősszel fogadnak el. Dr. Haidegger Tamás és dr. Voniatis Konstantinos részt vettek a kidolgozás többéves folyamatában, és elmondták, hogy bár nem lesz kötelező csatlakozni hozzá, de ha egy intézmény bevezeti, azt büszkén hirdetheti. A konferencia szünetében hosszú sor állt az általuk hozott Semmelweis Hand Hygiene Scanner előtt, amelynek segítségével bárki ellenőrizhette, hogy jól használta-e az alkoholos kézfertőtlenítőt. A gépet kórházakban oktatásra is használják.

Javul a helyzet a kórházakban

2014 óta működik itthon a WHO ajánlásai alapján a Kézhigiénés Önértékelő Rendszer (KÖR), amely az egészségügyi intézmények önbevallásos alapon működő kézhigiénés értékelése. A beküldött adatokat országosan a Nemzeti Népegészségügyi Központ összesíti. Az első évek értékeihez képest sokat javultak az eredmények, 2022-ben nem volt olyan kórház, amely elégtelen eredményt kapott volna az oktatást, végrehajtást és intézményi környezetet is vizsgáló felmérésben. Ezzel együtt van még lehetőség a további javulásra, tudhatták meg az érdeklődők Szeberényi Katalin előadásából.

Forrás: https://egeszsegvonal.gov.hu/ 

NNK feher logo

Az egeszseg.hu a Nemzeti Népegészségügyi Központ tulajdona.
Minden jog fenntartva 2021 ©

szechenyi 2020 also