Dr. Hugonnai Vilma volt az első magyar orvosnő, akinek számos akadályt kellett legyőznie, hogy választott és tanult hivatását gyakorolhassa. Korszakalkotó nem csak azért lett, mert pályáján nőként az első volt, de azért is, mert munkájával a nők egészségéért és képzéséért is sokat tett.

Magyarországon 1895-ig csak férfiak látogathatták a felsőoktatási intézményeket. Csak ettől az évtől  nyíltak meg a bölcsészettudományi, orvostudományi és gyógyszerészeti képzések a női nem számára is. Ekkor lett esélye Hugonnai Vilmának, hogy majd húsz évvel korábban megszerzett orvosi diplomáját honosíttassa és végre törvényesen használhassa is. Kitartása sok nőnek példaként szolgálhat.

Nemesi származás, előre meghatározott életpálya

1847 szeptemberében, Nagytétényben született Szentgyörgyi gróf Hugonnai Kálmán ötödik gyermekeként. A kislány korai éveire nagy hatással volt tüdőbeteg édesanyja, akit csak naponta néhány percre láthatott, hiszen a család félt, hogy a gyerekek is megfertőződnek. A nevelőnők között eltöltött évek után Pestre került, ahol a kor klasszikus nevelését kapta Prebster Mária lánynevelő intézetében. Hiába a képzés, a lányok érettségi bizonyítványt nem kaphattak. 18 éves korában, ahogy a hagyományok diktálták, Vilma férjhez ment Szilassy György földbirtokoshoz, akivel annak vidéki birtokára költözött. A tudás utáni vágy és az egyedül eltöltött napok unalma hamar a Szilassy család könyvtárának tanulmányozására sarkallta. A természettudományos olvasmányok mellett az ápolás és gyógyítás fortélyaiban is elmélyült, a birtok lakóiról is gondoskodott. Férje azonban egyáltalán nem nézte jó szemmel ténykedését. Három gyermekéből egy fiú maradt életben, a házasság megromlott, és a fiatal nő izgatottan olvasta egy újságban a hírt, hogy a svájci egyetemeken nők és külföldiek is tanulhatnak.

Az akkori szokások szerint apja és férje engedélyére volt szüksége, hogy Zürichbe mehessen. Az engedélyt ugyan megkapta, de anyagi támogatást már nem. Saját ékszereit adta el, hogy megkezdhesse tanulmányait. A kint töltött évek alatt is állandó pénzszűkében volt, és részben ennek a kényszerűségnek hatására az olcsóbb vegetáriánus étrendre tért át.

Orvosból bába

1879-ben Hugonnai Vilma átvehette diplomáját, és állásajánlatot is kapott Zürichben, ahol az egyetemen felismerték tehetségét. Ő azonban itthon akart gyógyítani, viszont a külföldön szerzett diplomája honosítását az akkori kultuszminiszter, Trefort Ágoston visszautasította. A doktornőnek azt javasolták, végezzen el egy bábatanfolyamot, és bábaként dolgozzon. A rosszul fizető munka mellett 1880-ban megszerezte a magyarországi érettségit, hogy ez ne lehessen az akadálya a doktori diploma honosításának. A szakmai nehézségek mellett magánéleti problémák és változások is meghatározták következő éveit. Férjétől végül elvált, 1887-ben pedig másodszor is férjhez ment Wacha Vince vegyészmérnök egyetemi tanárhoz. Eközben pedig bábaként és szülésznőként tevékenykedett és gyógyított, és Veres Pálnéval a nők egyenjogúságáért, oktatásáért küzdöttek.

Amikor 1895-től végül nők is felvételt nyerhettek bizonyos egyetemekre, számára is megnyílt a lehetőség, hogy végre honosítsák végzettségét. Ehhez azonban szigorló vizsgákat kellett letennie. Végül 1897-ben, 18 évvel a svájci avatás után maga Ferenc József adta át neki a magyar orvosi diplomát, elismerve szakértelmét, tudását. Ő volt az első a magyar orvosnők sorában, de avatásán már részt vettek első- és másodéves női hallgatók is.

Tanulmányait sosem hagyta abba. Az első világháború idejére második férjét és második házasságából származó lányát is elveszítette. Hugonnai Vilma 64 évesen végezte el a hadisebészeti tanfolyamot, és tevőleges részt vállalt sebesült katonák ápolásában, kórházakban betegfigyelő központokat szervezett. Végül 1922-ben, 74 évesen halt meg Budapesten.

Úttörő szerep az egészségnevelésben

Hugonnai Vilma pályája kezdetétől nagy figyelmet fordított az egészségnevelésre, az egészséges életmód elveinek oktatására. A szegényebb rétegeknek is igyekezett ezt a tudást átadni, őket is ugyanúgy kezelte, mint a gazdagabbakat. A gyógyítás mellett elméleti munkát is végzett, számtalan írás fűződik nevéhez. Levelekre válaszolt a Természettudományi Közlönyben lévő rovatában, tanított az Országos Nőképző Intézetben, egy ideig a magyar bábák egyesületét is vezette. Írásainak fókuszában az egészségügyi ismeretterjesztés és a nőknek szóló információátadás volt. Legnagyobb munkája – A nő, mint háziorvos – alapjául egy német könyv szolgált, de ezt saját tapasztalataival, tudásával egészítette ki, főként a nők és gyermekek betegségeinek témájában. A kétkötetes munka 1907-ben jelent meg, és kora egészségápolási kézikönyvének számított, megalapítva ezzel a laikusok egészségügyi tájékoztatásának hagyományát. Ahogy az előszóban is kifejtette, nem tudományos értekezés ez, hanem a mindennapi embereknek szóló tudás, azaz szakmai ismeretek hétköznapi nyelvre lefordítva.

Az egészségnevelés mellett a nők egyenjogúságáért is küzdött, oktatással, neveléssel, a nők egészségének középpontba helyezésével. A nők munkaköre című munkája a munka és család egyensúlyáról szólt, és a lányok megfelelő iskoláztatásának témája is nagy szerepet kapott benne.

Dr. Hugonnai Vilma sok nő számára lett példa, akik őt követve az orvoslás, ápolás hivatását választották. A későbbi nemzedékek Kertész Erzsébet Vilma doktorasszony című könyvéből is megismerhették történetét. Szülőhelyén, Nagytétényben iskola viseli nevét, nemrégiben pedig a Semmelweis Egyetem külső klinikai tömbje melletti teret nevezték el róla. Az egyetemen a Hugonnai Vilma Emlékéremmel 2010 óta az esélyegyenlőség jegyében a női orvosok, kutatók munkásságát ismerik el.

Forrás: https://egeszsegvonal.gov.hu/

NNK feher logo

Az egeszseg.hu a Nemzeti Népegészségügyi Központ tulajdona.
Minden jog fenntartva 2021 ©

szechenyi 2020 also