Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) 1949-ben az egészség nemzetközi világnapjává (World Health Day) nyilvánította április 7-ét. Az egészség világnapján a WHO minden évben egy népegészségügyi szempontból fontos témára hívja fel a figyelmet.

1948. április 7-én az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) szakosított intézményeként megalakult a WHO, amelyhez a világ 61 országa csatlakozott. A kormányzatoktól független szervezet abból a célból kezdte meg működését, hogy irányítsa és összehangolja a nemzetközi szinten kifejtett egészségügyi aktivitást. Erre az eseményre emlékeznek világszerte április 7-én, az egészség világnapján, amelyet első alkalommal 1950-ben ünnepeltek meg. 

1998-ban, a jeles nap 50. évfordulóján a WHO az anyaságot állította fókuszba. Öt évvel ezelőtt, 2017-ben a szervezők a depresszió elleni küzdelem jelentőségére hívták fel a közvélemény figyelmét. A következő, 2018-2019-es ciklus az esélyegyenlőség jegyében telt, mottói: „Egészséget mindenkinek”, „Mindenki, mindenhol”. A 2020-as világnap az egészségügyi dolgozók – ápolók és szülésznők – munkájára  világított rá. A 2021-es kampány ismét az egészségügyi ellátás terén kívánatos esélyegyenlőségre helyezte a hangsúlyt: „Egészségesebb világot mindenkinek”. A 2022-es világnap mottója pedig „A mi bolygónk, a mi egészségünk” volt.

2023-ban a világnap mottója ismét az „Egészséget mindenkinek", a kampány során pedig ezúttal a WHO elmúlt 75 évében elért sikeretekre és megszerzett tapasztalatokra kerül nagyobb hangsúly, melyekre a jelen és a jövő egészségfejlesztése építhető. Az idei kampány fő üzenetei közé tartozik annak hangsúlyozása, hogy az egészséghez való jog alapvető emberi jog, melyet nem lenne szabad, hogy az anyagi nehézségek korlátozzanak.

Becslések szerint jelenleg a Föld lakosságának 30 százaléka nem fér hozzá alapvető egészségügyi ellátásokhoz. Éppen ezért az idei kampány egyik pillére az univerzális egészségbiztosítási rendszer fejlesztésének ösztönzése. A másik pillér az alapellátási rendszer fejlesztésének és működőképességének fontosságát hangsúlyozza: az orvosi bizonyítékok mind azt támasztják alá, hogy az erős, lakosságközeli alapellátásra felépített egészségügyi rendszerek a leghatékonyabbak az egészségmegőrzésben. 

Fenntartható egészségügy

Az ENSZ egyik legfontosabb célja a fenntartható fejlődés, amelynek lényeges eleme a szükségleteknek megfelelő egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása. Az 1948. december 10‐én elfogadott és kihirdetett Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 25. cikke deklarálja, hogy minden személynek joga van a saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz. Joga van továbbá a munkanélküliségre, betegségre, rokkantságra, özvegységre, öregségre és mindazon más esetekre szóló biztosításhoz, amikor létfenntartási eszközeit akaratától független körülmények miatt elveszíti.

Az egyezményhez Magyarország is csatlakozott, így megerősítve mindazokat a célkitűzéseket, amelyekre különös hangsúlyt fektet az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése során. E célok közé tartozik például a lakosság egészségi állapotának javítása, valamint a születéskor várható élettartam és az egészségben eltöltött életévek növelése. Mindez – ahogy arra a Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi Programja rámutat – jelentős hatékonysági-, termelékenységi- és növekedési tartalékot jelent a gazdaság számára.

A fenntartható egészségügy kialakításához ismerni kell az egészségügy valós helyzetét és a társadalom egészségi állapotát. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2021-ben közreadott jelentése szerint Magyarországon az utóbbi évtizedben javultak a lakosság életkilátásai. 2019-ben a születéskor várható élettartam közel két évvel volt magasabb, mint az évtized elején (74, illetve 76 év), és az egészségesben eltöltött életévek száma közel öt évvel nőtt.

Egészségérzet

Míg az orvostudomány objektív módszerekkel és mérőszámokkal írja le az emberek egészségi állapotát, addig az egyén szubjektíven ítéli meg. Az egészségérzet jól tükrözi az egészségi állapotot, amely közvetlenül és közvetetten is befolyásolja az egyén mindennapi teljesítményét. Az egészség elsősorban az egészségélmény, illetve megbetegedés esetén a gyógyulási élmény megélésével válik személyes értékké. (Lásd még: Egyéni tényezők az egészség megélésében)

A KSH 2019. évi európai lakossági egészségfelmérés eredményei alapján közreadott jelentése szerint 2009-2019 között kismértékben javult a magyar emberek egészségérzete. 2019-ben a 15 éves és annál idősebb hazai lakosság átlagosan 3,7-re értékelte a saját egészségét egy ötfokú skálán. Míg a 15-17 évesek 94 százaléka, addig a 65 éven túliak 25 százaléka tartotta jónak vagy nagyon jónak a saját egészségi állapotát. Ugyanakkor a 65 évesek és az annál idősebbek 77 százaléka vélte kielégítőnek az egészségét. A férfiak a nőknél minden korcsoportban pozitívabban ítélték meg az egészségi állapotukat.

A vizsgált népesség közel fele nyilatkozott úgy, hogy idült betegséggel – többnyire mozgásszervi betegséggel vagy magas vérnyomással – él. Bár 2009-2019 között valamelyest csökkent a mozgásszervi-, valamint a szív- és érrendszeri betegségek előfordulási aránya, ugyanebben az időszakban megnőtt az allergiás megbetegedések (allergia) száma, gyakrabban diagnosztizáltak magas koleszterinszintet, és növekedett a cukorbetegség előfordulási gyakorisága is. A lakosság 90 százaléka vett igénybe egészségügyi ellátást a megelőző egy év során: 78 százalék fordult a háziorvosához, 63 százalék keresett fel járóbeteg szakorvosi rendelést és 46 százalék járt fogorvosnál.

Az egészség világnapján gondoljunk arra, hogy mi, egyénileg mit tehetünk testi- és lelki egészségünk megóvása érdekében. Összpontosítsunk a kiegyensúlyozott, élelmi rostokban gazdag táplálkozásra, a rendszeres fizikai aktvitásra, hagyjuk el káros szokásainkat (dohányzás, mértéktelen alkoholfogyasztás), aludjunk eleget és nem utolsósorban minden nap szakítsunk időt magunkra.

Forrás: https://egeszsegvonal.gov.hu/

NNK feher logo

Az egeszseg.hu a Nemzeti Népegészségügyi Központ tulajdona.
Minden jog fenntartva 2021 ©

szechenyi 2020 also