Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2005-ben hirdette meg első alkalommal az Európai Védőoltási Hét programját, hogy felhívja a figyelmet az immunizálás fontosságára a fertőző betegségek megelőzése és az élet védelmének érdekében.

 A rendezvénysorozat azóta kiterjedtségében és jelentőségében is sokat fejlődött: ma az egyik legnagyobb és legfontosabb évenként megtartott közegészségügyi kampány a szervezet Európai Régiójában. A vakcinákkal kapcsolatos üzeneteket a WHO elsősorban tájékoztató kampányok, interjúk, technikai találkozók, szakértői viták, televíziós műsorok és tudományos konferenciák segítségével adja át a tagállamokban.

A védőoltások szerepe létfontosságú

Az Európai Védőoltási Hét fő üzenete, hogy mindenkinek joga és szüksége van a védőoltással megelőzhető betegségek elleni védelemre. A védőoltások elérhetősége alapvető része az egészséghez való jognak, ezért fontos, hogy a világ minden táján minden ember könnyen hozzájuthasson a szükséges vakcinákhoz.

A legtöbb védőoltás hatalmas hasznot jelent a társadalom számára, miközben előállítási költségük alacsony. A rendszeres védőoltások életét mentenek: megóvnak a betegségektől és az életre szóló rokkantságtól, illetve fokozzák az egészségügyi rendszerek hatékonyságát, mivel az immunizálás megelőzi a betegséget vagy – egyes esetekben – jelentősen csökkenti a betegség lefolyásának súlyosságát. Sok megbetegedés ellen – rubeolatetanuszmumpsz – nem létezik gyógyszer, ellenük csak az oltás adhat megfelelő védettséget.

A hatékony oltási programoknak köszönhetően az ipari országokban élő emberek többsége soha nem tapasztalta meg a védőoltással megelőzhető betegségek által okozott járványok pusztítását. A gyermekkori védőoltásokkal megelőzött betegségek annyira ritkává váltak, hogy sokan azt feltételezték, hogy már nincs is rájuk szükség; ennek következtében Európában újra terjedni kezdtek a védőoltással megelőzhető betegségek, mint például a kanyaró.

Védőoltások gyermekeknek

A gyermekek oltását oltási naptár alapján végzik, vagyis az egyes oltások meghatározott életkorokban adandók. A hazánkban kötelező védőoltásokat két fő csoportba oszthatjuk az oltási naptárnak megfelelően: a folyamatos oltásokat a gyermek életkorához kötötten háziorvosa, a kampányoltásokat az adott évfolyamba járó gyermekek iskolaorvosa adja be. Az oltások megtörténtének igazolását az Egészségügyi könyv védőoltási adatlapján kell rögzíteni.

Kötelező védőoltások:

A Magyarországon hatályos jogszabályoknak megfelelően bizonyos betegségek ellen minden gyermeket kötelező megelőző immunizációban kell részesíteni:

  • újszülött korban – BCG (Bacillus Calmette-Guérin) oltás a tuberkulózis legsúlyosabb formái ellen;
  • 2, 3, 4 és 18 hónaposan, valamint 6 és 11 évesen – DTPa-IPV-HiB kombinált oltás a diphteria (torokgyík), pertussis (szamárköhögés), tetanusz (merevgörcs), poliomyelitis (járványos gyermekbénulás), Haemophilus influenzae B típusaellen;
  • 2, 4 és 12 hónaposan (2014-től kötelező) – a pneumococcusbaktérium 13 szerotípusa elleni oltás (a baktérium a tüdőgyulladás, az agyhártyagyulladás, az arcüreggyulladás, a középfülgyulladásés a vérmérgezés egyik fő kórokozója);
  • 13 és 16 hónaposan (2019-től kötelező) – bárányhimlőelleni oltás;
  • 15 hónaposan, valamint 11 évesen – MMR-oltás a morbilli (kanyaró), a mumpsz (járványos fültőmirigy-gyulladás), a rubeola (rózsahimlő) elleni oltás;
  • 12 éves korban – a májgyulladást okozó Hepatitis B víruselleni oltás.

Szabadon választható védőoltások:

Ma már több olyan oltás is létezik, melyek nem kötelezők, de a szülők egyéni mérlegelés alapján (vagy gyermekorvos javaslatára) kérhetik a beadását. Ezek többnyire térítésköteles oltóanyagok, de vannak köztük támogatott, illetve térítésmentesen igényelhetők is:

  • rotavíruselleni, szájon keresztül beadandó vakcina;
  • a HPV (humán papillomavírus) méhnyakrákotokozó gyakori típusa elleni vakcinát a 7. osztályos lányok és fiúk ingyenesen igényelhetik;
  • kullancs encephalitiselleni vakcina;
  • a meningococcus baktériumtörzsek okozta gennyes agyhártyagyulladás elleni vakcina;
  • hepatitis A víruselleni vakcina;
  • influenza elleni vakcina;
  • a COVID-19 elleni vakcinák.

Védőoltások felnőtteknek

A védőoltásokat a közvélemény kizárólag a gyermekek védelmét szolgáló beavatkozásként tartja számon, és csak kevésbé közismert, hogy a felnőtteket veszélyeztető fertőzések jó részével szemben is van hatásos védőoltás. Idősebb korban sok betegség súlyosabb következményekkel járhat, ezért a WHO ajánlása szerint az idősek legalább 75 százalékát tanácsos beoltani a szezonális influenza ellen.

Felnőttek számára elérhető védőoltások az alábbiak:

  • influenza elleni védőoltás 65 év felett és a kockázati csoportba tartozóknak javasolt;
    • influenza elleni oltás várandósság idején;
    • influenza elleni oltás az idősebb korosztálynak;
    • influenza elleni oltás krónikus betegeknek;
  • pneumococcus elleni védőoltás javasolt minden olyan esetben, amikor az influenza elleni oltás is javasolt;
  • hepatitis A elleni védőoltás a kockázati csoportba tartozóknak javasolt;
  • hepatitis B elleni védőoltás a kockázati csoportba tartozóknak javasolt;
  • kullancsencephalitis elleni védőoltás a gyakori természetjáróknak, erdőkben és mezőgazdaságban dolgozóknak javasolt;
  • DTPa-IPV (torokgyík, tetanusz, szamárköhögés, poliomyelitis) elleni védőoltás ismétlése felnőttkorban 10 évente javasolt;
  • veszettség elleni védőoltás a kockázati csoportba tartozók számára;
  • meningococcus elleni védőoltás;
  • HPV elleni védőoltás bármilyen életkorban, férfiak számára is javasolt(!);
  • bárányhimlő elleni védőoltás különösen várandós nők esetén javasolt, ha gyermekkorban nem kaptak oltást;
  • hastífusz elleni védőoltás a kockázati csoportokba tartozóknak és járványos területre utazóknak;
  • COVID-19 elleni védőoltás
    • várandósok COVID-19 elleni oltása;
    • COVID-19 elleni emlékeztető oltások;
  • majomhimlő elleni védőoltás csak a veszélyeztetettek számára javasolt.

Bizonyos esetekben nem dönthető el biztonsággal, hogy az aktuális egészségügyi állapot vagy a korábbi védőoltási reakciók miatt az adott vakcina beadható-e biztonsággal. Ilyenkor egyéni védőoltás szaktanácsadáshoz fordulhat. Ilyen egészségügyi állapotok közé tartozik a HIV-fertőzés, a léphiány, a szerzett vagy veleszületett immunhiányos állapotok és a koraszülöttség.

A nemzetközi utazásokhoz kötött védőoltásokról és a várandósság alatti oltásokról külön cikkben olvashat bővebben. Emellett hazánkban ingyenesen igénybe vehetők a gyermekkori, a foglalkozáshoz kötött, valamint a megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltások, továbbá a COVID-19 elleni védőoltások. Mindezek mellett a meghatározott kockázati csoportok számára egyéb ingyenesen igénybe vehető védőoltások is elérhetők.

Forrás: https://egeszsegvonal.gov.hu/ 

NNK feher logo

Az egeszseg.hu a Nemzeti Népegészségügyi Központ tulajdona.
Minden jog fenntartva 2021 ©

szechenyi 2020 also