A Lelki Egészség Világszövetsége (World Federation for Mental Health) kezdeményezésére immár harminc éve minden október 10-én tartjuk a lelki egészség világnapját. Az idei jeles nap szlogenje: „Make mental health & well-being for all a global priority”, ami arra utal, hogy minden ember számára elsődleges fontosságúvá kell tenni a lelki egészséget és a jóllétet.

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) Egészségügyi Chartája szerint az egészség teljes fizikai, lelki, társadalmi, sőt spirituális jóllétet jelent, és nem pusztán a betegség vagy az egészségkárosodás hiányát.

A lelki egészség – a teljes egészség részeként – képessé teszi az embert arra, hogy sikeresen irányítsa az életét.

Fókuszban a lelki egészség

A Lelki Egészség Világszövetsége 1948-ban alakult azzal a céllal, hogy elősegítse az érzelmi és lelki zavarok megelőzését, a mentális egészség fejlesztését. A világnap célja a figyelemfelkeltés, a mentális zavarokhoz kapcsolódó előítéletek (stigma) elleni harc, valamint a lelki egészség középpontba állítása.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 2013 óta nemcsak e napon, hanem egész október folyamán különböző programokkal hívja fel a figyelmet a lelki egészség megőrzésének jelentőségére. A szervezet által közzétett videóüzenetek egyikében Antonio Guterres főtitkár bejelentette, hogy az ENSZ a munkahelyi lelki egészséget fókuszba állító oktatóanyagot dolgozott ki és tett közzé a mentálhigiéné területén dolgozó szakemberek számára. Mint azt Catherine Pollard, az ENSZ irányítási stratégiájáért, politikájáért és megfelelőségéért felelős főtitkár-helyettese elmondta, az összes tagország nyelvére lefordított képzési anyag az egészséges munkahelyi környezet megteremtéséhez nyújt útmutatást.

Az ENSZ lelki egészség- és jóllét-stratégiájának gyakorlatba való ültetéséért felelős vezető, Therese Fitzpatrick szerint a lelki egészség hiánya nemcsak az egyéni jóllétet befolyásolja negatívan, hanem csökkenti a munkahelyek működésének hatékonyságát is. Mint arra Martha Helena Lopez, az ENSZ emberierőforrás-menedzsmentért felelős tisztségviselője rávilágított, a lelki egészség minden ember életében fontos tényező. Videóüzenetében szorgalmazta, hogy a szervezetben dolgozó vezetők, menedzserek és szupervizorok tevőlegesen vegyenek részt a munkahelyi lelki egészség megteremtéséért zajló munkában.

A WHO arra törekszik, hogy fókuszba állítsa a lelki egészséget: elősegítse elérését, illetve megőrzését. Ennek érdekében különböző ismeretterjesztő anyagokat bocsát ki és tesz széles körben elérhetővé. A lelki egészség 2022. évi világnapja alkalmából a WHO arra hívja fel a figyelmet, hogy a COVID-19 járvány több millió ember számára okozott lelki válságot. A pandémia első évében több mint 25 százalékkal nőtt a szorongás és a depresszió előfordulása. S miközben egyre inkább növekedett a mentálhigiénés ellátások iránti igény, majdnem az összes tagországban csökkentek a hozzáférés lehetőségei. A szervezet elkötelezett abban, hogy mind egyéni, mind társadalmi szinten, a lehető legszélesebb körben elősegítse a lelki egészség és jóllét elérését és megőrzését.

A COVID-19 járvány hatása a lelki egészségre

Az ENSZ 23 nemzetközi szervezettel – többek közt a WHO-val – karöltve végzett felmérést (2021 UN-Wide Health Survey) 2021 nyarán arról, hogy egy évvel a COVID-19 járvány kitörését követően a pandémia milyen hatást gyakorolt az emberek egészségi állapotára és egzisztenciális helyzetére. A felmérésben közreműködő szervezetek alkalmazottjai közül 19 ezren töltötték ki a 2021. június 22. és augusztus 16. között angol, francia, spanyol és arab nyelven elérhető kérdőívet.

A kérdőívet kitöltők majdnem egyharmada (27 százalék) jelölte meg a stresszt, mint az egészségét veszélyeztető kockázati faktort. A stressz forrásaként legtöbben a nagy munkaterhelést, valamint a családdal és barátokkal való együttlét hiányát nevezték meg. A stressz leküzdésének eszközeként legtöbben az önismeretet és önelfogadást, a megfelelő időbeosztást, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvást, a családi vagy baráti támogatást és a humort jelölték meg.

Rossznak, vagy igen rossznak ítélte meg saját lelki egészségi állapotát a válaszadók 11 százaléka. A kérdőívet kitöltők 45 százaléka látta úgy, hogy a jelenlegi mentális állapota rosszabb, mint a járvány kitörése előtt volt, és 38 százaléka vélte úgy, hogy a testi egészsége is megromlott. A válaszadók 19 százaléka jelezte, hogy elégedetlen a munkahelyi életével, és 13 százalék a magánélete alakulását is negatívan ítélte meg. A kérdőívet kitöltők 44 százaléka alszik naponta 6 óránál kevesebbet, és a válaszadók több mint felénél (53 százalék) az alvási mintázatok is megváltoztak.

A munkahelyi stressz leküzdése terén a válaszadók 49 százaléka igényelt volna több támogatást a felettesétől, 39 százaléka a munkatársai, 40 százaléka inkább a családtagjai és barátai segítségére támaszkodott volna. Mindössze 16 százalékot tett ki azoknak az aránya, akiknek semmilyen segítségre nem volt szüksége a munkahelyi problémák megoldásában.

Az is kiderült a felmérésből, hogy az eltelt egy évben a válaszadók 19 százaléka vált a párkapcsolatában vagy családjában erőszak – lelki bántalmazás, fizikai bántalmazás, szexuális bántalmazás vagy gazdasági bántalmazás – elszenvedőjévé, s csak csekély hányaduk, mindössze 2 százalékuk kért segítséget.

A lelki egészség megőrzése

A lelki egészség és jóllét elérésének alapvető eszköze a helyes életmód, amelynek legfőbb elemeit az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás (lásd még: Testmozgás és mentális egészség), a megfelelő minőségű és mennyiségű alvás, a társas kapcsolatok ápolása, az egyén belső erőforrásainak aktiválását segítő módszerek (pl. jóga, mindfulness meditáció), a szellemi és kulturális feltöltődés képezik.

A lelki egészség és jóllét megőrzése nem könnyű, ha az egyén kénytelen veszélyeztető körülményekkel szembenézni, amelyeket sem elkerülni, sem elhárítani nem képes. A stresszreakció az emberi test természetes válasza az őt körülvevő világból érkező kihívásokra vagy veszélyes helyzetekre (stresszorokra). Célja, hogy felkészítse a szervezetet a fenyegetettség elleni fellépésre. Az ilyen esetben jelentkező panaszok a traumát követően néhány napig vagy legfeljebb néhány hétig állnak fenn, kivéve, ha a traumatikus helyzet állandósul (pl. háború). Ezért fontos, hogy figyeljünk magunkra, és kellő időben felismerjük a lelki zavarra utaló, intő jeleket.

A lelki egészség zavarának jelei az alábbiak lehetnek:

  • koncentrációs problémák,
  • fokozott érzékenység,
  • motiváció hiánya, közömbösség,
  • személyes higiéné elhanyagolása,
  • alvási szokások megváltozása,
  • más okkal nem magyarázható, növekvő vagy csökkenő étvágy,
  • viselkedési mintázat megváltozása,
  • ingerlékenység,
  • környezettől, társas kapcsolatoktól való elidegenedés.

Az állandósuló lelki gondok önpusztító magatartáshoz vezethetnek, és jelentősen növelik az öngyilkosság kockázatát. Éppen ezért nagyon fontos a problémák barátokkal történő megbeszélése, vagy szakember (pszichológus vagy pszichiáter) segítsége, illetve telefonos lelkisegély-szolgálat igénybe vétele.

Az Egészségfejlesztési Irodákhoz tartozó Lelki Egészség Központok elérhetősége pedig itt találhatók.

Forrás: https://egeszsegvonal.gov.hu/

NNK feher logo

Az egeszseg.hu a Nemzeti Népegészségügyi Központ tulajdona.
Minden jog fenntartva 2021 ©

szechenyi 2020 also