Sportolj és egészséges leszel!- hangzik el sokszor a különböző sportolási lehetőségek figyelemfelhívó szövegeként. Ez valóban igaz mind az általános egészségi állapot, mind a fizikai teljesítőképesség, mind az életminőség pozitívan befolyásolható a rendszeres testmozgással, sportolással. Mindezen pozitív hatások mellett azonban a sporttevékenység számos sérülés lehetőségét is magában hordozza. A sportsérülések elszenvedéséhez nem kell, hogy élsportolók legyünk, sőt a statisztikai adatok bizonyítják, hogy a hobbysportolók körében sokkal gyakrabban fordulnak elő sportsérülések, mint profi társaik esetében. A sérülések megelőzése érdekében fontos, hogy már az edzések megkezdése előtt megtegyünk bizonyos ésszerű lépéseket annak érdekében, hogy minimalizáljuk a sérülések elszenvedésének esélyét.
Tudjunk meg minden lényeges információt az általunk választott sportágról. Legyünk tisztában azzal, hogy az adott mozgásforma milyen hatással van a szervezetünkre, mennyire megterhelő, milyen izomcsoportokat érint, hogyan hat az ízületeinkre, igényel-e speciális előképzettséget, felszerelést. A mozgás megkezdése előtt ajánlott a sportfelszerelésünk alapos áttekintése, mert az ideális sportfelszerelés sok esetben komoly sérülésektől óvhatja meg a sportolni vágyót. Vizsgáljuk meg alkalmas-e a sportfelszerelésünk az adott mozgásformához. (cipő, felsőruházat stb.) Minden esetben viseljük az adott sportághoz előírt kötelező, vagy ajánlott védőfelszerelést.
Ha megismertük a sportág jellemzőit, megvan a megfelelő felszerelésünk elkezdhetünk mozogni.

Minden edzés három fő részből áll: bemelegítés, fő sportolási szakasz és levezetés.

1. A sportozáshoz nélkülözhetetlen a bemelegítés, alapozás.

Felkészülés nélkül kockázatos kitenni szervezetünket a szokatlan terhelésnek. A bemelegítés feladata, hogy felkészítse a sportolni vágyót a mozgásra fizikai és pszichés értelemben egyaránt. Bemelegítés során az anyagcsere felgyorsul, az izmok nyújthatósága javul, a lazaság mértéke nő, a szívfrekvencia és a légzésszám kellőképpen megemelkedik, az izmok vérellátása megnő, oxigénellátásuk javul, tehát kisebb az esélye az izomláz megjelenésének, vagy a mozgásszervek hirtelen megerőltetésének, túlterhelésének, csökkennek az izomfeszültségek és az esetleges kóros tónusú állapotok. Az alapozás ideje, intenzitása függ attól, hogy mozogtunk-e korábban és milyen rendszerességgel. Mindig tartsuk be a fokozatosságot, mert edzettségünket nem lehet egyik napról a másikra növelni. Nem lehet eleget hangsúlyozni a sportolás előtti bemelegítés fontosságát. A legkisebb húzódástól, zúzódástól a legsúlyosabb törésekig, szakadásokig - amelyek akár sorozati műtéti megoldásokat igényelnek - csökkenteni lehetne a sérülések veszélyét a megfelelő alapozással, mozgás előtti bemelegítéssel. Összességében jóval kevesebb időt kell fordítani a felkészülésre, mint amennyit az elhúzódó felépülés, rehabilitáció, netán a szövődmények ellátása igényelne. Ügyeljünk a specifitásra, arra, hogy adott sportnál a legtöbbet használt ízületek, izmok legyenek kellőképpen bemelegítve, hogy tudjanak alkalmazkodni mind a jól kivitelezett sportmozgáshoz, mind a váratlan eseményekhez, amikor kibillenünk egyensúlyi helyzetünkből, és ezzel extrém terhelésnek tesszük ki ízületeinket, izmainkat. Óvnunk kell a gerincünket, bemelegítéssel felkészítve törzsünket és végtagjainkat is.

1. A sportolás fő szakaszának helyes végrehajtása az adott mozgástípusokra, gyakorlatokra sajátosan jellemző. Amennyiben az edzésprogram fő szakasza megfelelő minőségű és intenzitású, elfárasztja, leterheli a sportolót. Az elfáradás után azonban rendkívül fontos, hogy fokozatosan csökkentsük a terhelést, majd egy levezető szakasz beiktatásával csillapítsuk le a mozgás során felpörgetett szervezetünket. Ha ez nem történik meg sem az edzés fizikai, sem a pszichés hatásai nem érvényesülhetnek és a sérülések előfordulásának gyakorisága is jelentősen megemelkedik.

1. A levezetés utolsó eleme a nyújtás. A nyújtás célja az ízületi mozgásterjedelem megnövelése, az ízületi hajlékonyság fejlesztése, a fokozott véráramlás fenntartása, emellett hozzájárul az izmok nyújthatóságának, rugalmasságának javításához. A nyújtás során figyeljük a légzésünk ütemét.

A nyújtásnak két fő változata van. - A dinamikus módszer nyújtó-ernyesztő hatású, valamint lassuló vagy gyorsuló sokszor ismétlődő utánmozgások sorozata. - A statikus nyújtás a legelterjedtebb, olyan testhelyzetek kitartását jelenti, melyek hozzájárulnak az ízületek, inak és izmok rugalmasságuk megőrzéséhez, fejlesztéséhez, regenerálja az elfáradt izmokat és visszaállítja a megfelelő méretre őket, így megelőzhető az izom és ízületi sportsérülések nagyobbik része.
Ne feledjük, egy jól felépített felkészüléssel, alapos bemelegítéssel megelőzhetjük a baleseteket, és maradéktalanul élvezhetjük a sportok örömeit.
Azonban bizonyos esetekben minden óvintézkedésünk ellenére is előfordulhatnak sportsérülések. A leggyakrabban előforduló sérülések az alábbiak:

• Zúzódás (contusio)
• Rándulás (distorsio)
• Ficam (luxatio)
• Szalagsérülés
• Csonttörés (fractura)

Zúzódás

Zúzódás akkor keletkezik, ha ütődés hatására a bőr alatt az erek megsérülnek, szétrepednek, és a bennük áramló vér beszivárog a bőr alá, a szövetekbe. Az érintett terület kékes-lilásan elszíneződik, esetleg megduzzad. Fontos, hogy a környező szövetekbe szivárgó vér mennyiségét csökkentsük.
Ellátás: Az érintett területet hűtsük, mert a hideg hatására az erek összeszűkülnek, kevesebb vér szüremlik ki belőlük. A jég ne érjen közvetlenül a bőrhöz, mert fagyást okoz! Emeljük fel a sérült részt, hogy minél kevesebb vér áramoljon oda! Amíg a fájdalom nem múlik el, kerüljük a fizikai megerőltetést!
Hűtőborogatás, jegelés
Jegeléshez legjobb a gyógyszertárban vagy gyógyászati segédeszköz-boltban kapható jégzselé, mert kásaszerűen fagy meg, így jól rá lehet formázni a sérült, gyulladt tesztrészre. A jégzselés hatáshoz közelebb áll a mirelit borsó. A jégakkut (vagy fagyasztott dobozos vagy flakonos dolgokat) azért nem igazán jó használni, mert leginkább egy ponton támaszkodik a bőrre – tehát nem fekszik fel jól a felületre, a gyulladás környékén kevésbé hűt. Nagyon fontos, hogy a jeget, jégzselét mindig tekerjük valamilyen textíliába, ne közvetlenül rakjuk a bőrre, mert fagyásos sérülést okozhat. A jegelést egy-egy alkalommal maximum 10 percig alkalmazzuk, majd vegyük le 20 perce, és ezután kezdjük csak újra! Ezt nevezzük ciklusos hűtés-felengedésnek. Így érhető el a legjobb gyulladás- és fájdalomcsökkentő hatást. A folyamatos jegelés bőrfagyáshoz vezethet; az erek kóros görcse révén fokozhatja a gyulladást. Bármelyik módszerről legyen is szó, hatásukra a szövetek és a sejtek hőmérséklete csökken, és – az idegek vezetőképességének köszönhetően – enyhül a fájdalomérzet. Fontos, hogy gyulladásra, sérülésre meleg borogatást soha ne tegyünk!

Rándulás

Rándulásról akkor beszélünk, ha az ízületi felszínek eltávolodnak egymástól, a tok és a szalagok nyúlnak, az ízesülő csontvégek nem távolodnak el egymástól, a fej a vápában marad. A rándulás fájdalommal, duzzanattal, vérömleny kialakulásával jár együtt. Az ízület mozgatható, de rendkívül fájdalmas.
Ellátás: A sérült végtag nyugalomba helyezése, átmeneti pihentetés, rugalmas pólya használata (7-10 nap) Hűtőborogatás alkalmazása Ha a tünetek 2-3 nap elteltével nem csökkenek szakorvosi vizsgálat javasolt.

Ficam

Ficamról akkor beszélünk, ha külső erő hatására az ízületi felszínek eltávolodnak egymástól az ízületi fej teljesen elhagyja az ízületi árkot, és ebben a helyzetében külső beavatkozás nélkül tartósan megmarad. A ficam eredményeként az ízületi szalagok mindig megsérülnek. A részleges ficam (subluxatio) esetében az ízfelszínek érintkeznek egymással, de nem a teljes felületen. A fájdalom igen intenzív, melyet a legkisebb mozgás is fokoz, duzzanat és vérömleny kíséri, Az érintett ízület deformitása szabad szemmel is jól látható.
Ellátás: A sérült végtag talált helyzetben történő rögzítése, a helyretétel megkísérlése szigorúan tilos! A sérült végtag hűtése csökkenti a duzzanatot és fájdalomcsillapító hatással bír. Mielőbbi szakorvosi ellátás!

Szalagsérülés

Jelentős erőbehatásra a tartószalagok egy része sérül. esetleg elszakad, vagy csontos alapjával együtt kiszakad, jelentős ízületi vérömlenyt, hirtelen erős fájdalmat eredményezve.
Ellátás: A sérült végtag nyugalomba helyezése, felpolcolása, rögzítése, hűtőborogatás alkalmazása. Szakorvosi vizsgálat.

Törés

A csontszövet folytonosságának megszakadása direkt, vagy indirekt erőbehatás által. Elkülönítünk nyílt és zárt töréstípusokat. A csonttörés biztos jele az alakváltozás (deformáció), kóros mozgathatóság, erős fájdalom, duzzanat.
Ellátás: A sérült végtag rögzítése, nyugalomba helyezése, nyílt törés esetén a kiálló csontvéget steril fedőkötéssel kell fedni. Mielőbb szakorvosi ellátás!
Fontos az egészségünk megőrzéséhez a rendszeres testmozgás, de ha nem tartjuk be a szabályokat nem csak nem óvjuk az egészségünket, hanem komolyan árthatunk is!